A bíróság jogerős ítélete szerint jogszerű adathalásznak nevezni Bajnai Gordon cégét.
forrás: index.hu
Kreml: Nem befolyásolják az orosz célok elérését az amerikai ATACSM-rakéták
Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak az MTI tudósítása szerint.
Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak az MTI tudósítása szerint. „El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov, aki szerint a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható.
„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”.
Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen. Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak.
„Ilyen fegyverekkel Ukrajnának a végeredmény fájdalmasabb lesz – több lesz az áldozat, több lesz a pusztítás. Mert, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, ha a fegyverek hatótávolsága megnő, akkor ki fog szélesedni az az egészségügyi vagy ütközőzóna, biztonsági övezet – nevezzék bárhogyan is – amelyre szükség lesz a területünk, a polgáraink védelméhez” – fogalmazott a Kreml szóvivője, aki hozzátette: „A végeredmény eldőlt, és ezt a frontok jelenlegi dinamikája is mutatja. Győzni fogunk.”
„Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják” – nyilatkozta a Blikknek a szerencsétlenül járt hegymászó özvegye.
Legindi Tímea szerint ritkán fordul elő, hogy egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni, szerinte felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.
Suhajda Szilárd tavaly májusban a Mount Everest csúcstámadása során halt meg. A magyar hegymászó oxigénpalack nélkül, május 24-én vágott neki, de a visszafordulási határidő lejárta után is folytatta a mászást. Ezután nagyjából 8700 méteres magasságból már nem jelzett a műholdas telefonja. Május 26-án a legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat indult a keresésére hajnalban, azonban minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült megtalálniuk.
Rákattant a streaming a divattervezőkre, és ez nem véletlen
Balenciaga, Dior, Lagerfeld – nem a párizsi Champs-Élysées-n sorakozó üzleteket soroljuk, hanem az első félév streamingkínálatát. Miért kell ennyi divattervezős tartalom, és hogyan pörgette ezt fel a streaming?
Még csak februárt írtunk, de máris két olyan sorozat került a legnagyobb streaming platformokra, amely ismert divattervezők életét mutatják be: a baszk ikonról szóló Cristóbal Balenciaga és a Christian Diorról mesélő The New Look. Alig értek véget, máris begördült nagy csinnadrattával az előzetes, amely talán még a két említett sorozatnál is nagyobb dobást ígért: Daniel Brühl a 2019-ben elhunyt Chanel-vezér, Karl Lagerfeld fekete szemüvege mögé bújva meséli el a francia divatdiktátor eredettörténetét.
Nem ő az egyetlen: Jared Leto is jelezte, hogy nemcsak producerként szállt be egy Lagerfeld-filmbe, hanem nagyvonalúan magára osztotta a főszerepet is. Nem pusztán arról van szó, hogy az Oscar-díjas színész szeretné kipipálni filmográfiájában az összes nagy divatházat – bárcsak feledhetnénk nehezen értelmezhető ripacskodását Paolo GuccikéntA Gucci-házban –, Leto egyébként is közel állt a divattervezőhöz. Ez nemcsak abban érhető tetten, hogy a 2023-as, a Lagerfeldnek ajánlott Met-gálán nemes egyszerűséggel a néhai tervező macskájának, Choupette-nek öltözött, hanem állítólag beszélt is a filmről korábban Lagerfelldel. „Tudod, egy nap el kell, hogy játsszalak egy filmben.”
Csakis te, drágám, csakis te
– felelte a legenda szerint Lagerfeld. És bár reméljük, Brühl nem babonás, az, hogy a legnagyobb színészek állnak sorban a legnagyobb divattervezők eljátszásáért, a streamingszolgáltatók pedig a történeteikért, nem véletlen.
Ezek alapján nagyon úgy fest, hogy az ilyen jellegű ikonok iránti lelkesedés a tartalomgyártók részéről most ismét felbuzgott, ám ha jobban megnézzük, az elmúlt húsz évben jól elkülöníthető, adott személyekre koncentráló hullámokban történt ugyanez. A kétezres évek második felében például boldog-boldogtalan Coco Chanelről készített filmet: 2008-ban Shirley MacLaine és Barbara Bobulova alakította a divattervező idősebb, illetve fiatalabb változatát a Coco Chanelben, ebből kitalálható, hogy a kétrészes film nem elégedett meg Chanel életének egy szeletével, klasszikus életrajzi film volt. De ekkor már gőzerővel készült az a film is, amely egy bizonyos korszakra koncentrált. A 2009-ben bemutatott Coco Chanel lényegét az eredeti francia (Coco Avant Chanel) és az angol cím (Coco Before Chanel) jobban átadja, mint a magyar, amelyből kimaradt a sokatmondó előtt szócska: abból a szempontból volt különleges, hogy azt a Chanelt mutatta be, aki a francia nő volt azelőtt, hogy fogalommá vált volna. Ki más is játszhatta volna el a francia ikont, ha nem a franciák épp aktuális Oscar-díjas csillaga, Audrey Tautou?
De 2009-ben nem volt elég ennyi Chanelből: decemberben a divattervező életének újabb szelete került a mozikba, pontosabban egy vele kapcsolatos pletyka erősen fikcionalizált változata: a Coco Chanel és Igor Sztravinszkij – Egy titkos szerelem történeteChris Greenhalgh 2002-ben megjelent könyvét vette alapul, amely a két címszereplő viszonyát színezte ki nem kevés romantikával. Egyenesen azt állította, hogy a két művész tiltott afférja döntő hatással volt karrierjeikre: Sztravinszkij addig nem túl sikeres karrierje ettől táltosodott meg, Chanelt pedig ez ihlette legendás parfümje, az No. 5. megalkotásában. A romantikus dráma nem aratott túl zajos sikert, de legalább Mads Mikkelsent megnézhettük, hogyan festene pornóbajusszal.
Studio / Produzent Coco Chanel és Igor Sztravinszkij – Egy titkos szerelem története
Ahogy a Chanel-láz lecsengett a mozikban, öt évvel később a franciáknál Yves Saint Lauren volt a soros: egy éven belül két filmet is csináltak a francia divattervezőről ugyancsak nem azzal a nem éppen túlgondolt címadással, ami jól láthatóan jellemzi a műfajt: az Yves Saint-Laurent és a Saint-Laurent egyaránt a korábban Diornak dolgozó francia zseniről szólt. Nem lettünk volna a 2015-ös César-jelöléseket bejelentők helyében: a gála a két Saint-Laurent csatája volt, összesen tizenhat jelölést kaptak, ám végül a legfontosabbat – hogy ki volt jobb címszereplő, Pierre Niney vagy az azóta síbalesetben elhunytGaspard Ulliel – az előbbi nyerte.
Nem sokkal később a sorozatgyár is ráfordult a divattervező-sztorikra: az FX bebizonyította, hogy true crime-ot is lehet csinálni a témából (The Assassination of Gianni Versace: American Crime Story), majd a streaming következett. Üde színfolt volt a Netflixen a Halston, amely végre egy kevéssé ismert, de a nagyokhoz hasonló jelentőségű divattervezőt mutatott be nem teljesen tökéletes megvalósításban, de Ewan McGregor örömjátékával.
Ridley Scott ekkor már nagyban csinálta saját Gucci-filmjét, a sztárparádé ellenére nagyot bukó A Gucci-házat, amely nem is annyira a család legismertebb tagjairól, inkább az egyiküket megölető exfeleségről, Patrizia Gucciról szólt. 2024-re pedig abszolút bebizonyosodott, hogy a streaming óriási reményeket fűz a műfajhoz: januárban érkezett a Disney+-ra a Cristóbal Balenciaga, februárban az Apple+-ra a Diorról és kortársairól – köztük Balenciagáról, Givenchyről és Chanelről szóló The New Look, júniusban pedig ugyancsak a Disney+-on látható majd a már emlegetett Becoming Karl Lagerfeld.
De miért van oda ennyire a streaming a divattervezőkért?
A miértekben szerepet játszanak a streamingben rejlő lehetőségek, két fogyasztói terület összefonódása, a különféle igények találkozása és a korszellem is.
Apple TV+ The New Look
A képernyő és a divat találkozása
Kicsit távolabbról indítva: elvitathatatlan tény, hogy a divat és a képernyő – legyen az kicsi vagy nagy – kölcsönhatásban vannak egymással. A Guardian 2019-ben hosszú cikket szentelt annak a jelenségnek, amely senki előtt sem ismeretlen: vannak sorozatok és filmek, amelyeket legalább annyira nézünk a ruhák miatt, mint a sztori vagy a színészek miatt. A jelenség nem újkeletű, millió egyértelmű példát lehet hozni arra, hogyan hatottak a filmek az öltözködésre, miként lett egy-egy filmben viselt darab slágertermék, hogyan határozta meg a trendeket az, hogy épp mit viseltek a szereplők. Ha csak az elmúlt éveket nézzük: a kosztümös szoftpornónak is becézett vagy épp csúfolt Bridgertont követően például irgalmatlanul megugrott a fűzők iránti kereslet, ahogy a nemrég bemutatott Úriemberek miatt is számokban és fonthegyekben mérhető mértékben nőtt meg a lelkesedés a brit felsőosztály elegáns stílusa iránt. De nagyon hosszan lehetne folytatni a sort a Gossip Girltől kezdve A megszállottak viadalán át az Emily Párizsbanig, amelyekben egy liter tejért is olyan Instagram-pozitív szerelésekben ugranak le a szereplők, hogy nem véletlen: megőrül értük a TikTok-generáció.
Cr. Stéphanie Branchu / Netflix Emily Párizsban
A divatházak amellett, hogy kulturális jelenségek, intézmények, fogalmak, a közösségi média fontos szereplői is, amelyek több tízmilliós követői bázissal bírnak. Nyilvánvalóan tisztában vannak az ilyen jellegű médiumokban rejlő promóciós lehetőségekkel, és nagyban építenek is rá, hisz kell annál jobb reklám, hogy Blair Waldorf épp miben eszi a Metropolitan lépcsőjén a fánkot? A Gossip Girl eredeti szériájának idején még persze nem volt TikTok, azóta viszont rengeteg víz lefolyt már a közösségi média által sokszorosára duzzasztott Dunán.
De mennyi pontosan az annyi? A Gucci-ház bemutatását követően a Fashionista számszerűsítette, hogyan dobja meg az érdeklődést ilyen jellegű film a digitális piactereken: a ShopStyle-on 31 százalékkal ugrott meg az érdeklődés a Gucci-termékek iránt, a Lysten már a film előzetesét követően a duplájára nőtt a Lady Gaga által viselt pöttyös, hosszú ujjú midiruhák iránti kereslet, a film premierje utáni 48 órában 68 százalékos növekedést érzékeltek a keresések terén, a Wethrift szerint pedig a vintage Gucci keresőszó 270 százalékos növekedést produkált. Mindezt ráadásul úgy, hogy egy pocsék filmről van szó: ahogy lapunk, úgy a külföldi kritikusok is lehúzták, a Gucci család gyűlölte, a divattervező Tom Ford pedig csak röhögött rajta.
Universal Pictures International A Gucci-ház
Az, hogy a divattervezők és a vizuális tartalomgyártók egyre szorosabb összefonódásban szolgálják ki a divat iránti sorozatrajongók igényeit a legjobb példa a Balmain kreatív igazgatója, Olivier Rousteing és a Netflix közös akciója: a francia divattervező A vadnyugat törvényei szerint című filmhez western stílusú kapszulakollekciót dobott piacra, ez lett a streamingcég első luxusmárkás együttműködése.
Számunkra a divat és a szórakoztatás közti partneri kapcsolat teljesen nyilvánvaló. Hisz megszállottan rajongunk a tartalomért. A tartalom a kulcs. A történetmesélés a kulcs
– nyilatkozta akkor Txampi Diz, a Balmain marketingigazgatója, amely jól összefoglalja a divat és a streaming kölcsönösen gyümölcsöző összeborulását.
Az, hogy e két terület számára tökéletes közös platform a képernyő, a már említett példákon kívül ugyancsak egyértelmű szemléltetője a tematikus dokumentumfilmek mellett – amelyekből évente ugyancsak egy rakás készül – az American Next Top Modellhez hasonló, a modell- és a divatszakma mélyére kalauzoló műsorok. Ugyancsak érdekes megemlíteni, hogy míg például a már említett műsorformátumot Magyarországon épp most élesztették fel, addig az Amerikában a divatreality műfajában korszakalkotónak számító ANTM lehúzta a rolót, és bár helyére rögtön több új formátum lépett, akár az is szerepet játszhat a divattal kapcsolatos sorozatok felívelésében, hogy a reality rajongóinak próbálnak néznivalót kínálni a szolgáltatók.
A népszerűség kulcsát azonban kár lenne csupán abban látni, hogy jó legeltetni a szemeket a szép ruhákon és látványos kiegészítőkön. A már említett realityk húzóereje abban is rejlett, hogy egy rendkívül zárt, szigorú világba engedett betekintést a tökéletes külcsín mögött, a divattervezőkről szóló sorozatok pedig még mélyebbre mennek: a divatházak eredőjét tárják fel, az embert a milliókat érő nevek mögött.
Hyungwon Ryoo / CBS Photo Archive / Getty Images America’s Next Top Model
Ha valakikről, róluk tényleg van mit mesélni órákon át
Azt, hogy miként meséljen el egy történetet egy alkotó, nagyban befolyásolja a streaming megjelenése, egészen pontosan a sorozatformátum. A már felsorolt, 2010 környékén készülő alkotások mind egész estés filmek voltak, másfél-két órában elmesélni egy ilyen jellegű életutat pedig teljességgel lehetetlen. Ezen a téren a sorozatformátum sokkal kézenfekvőbb, a szűk időkeret helyetti hat-hét-nyolc óra tágabb mozgásteret ad a készítőknek arra, hogy sokkal részletesebben, több perspektívából mutassák be a tervezőket.
Jó példa erre a The New Look: nem csupán Dior felemelkedését látjuk, hanem a történelmi kontextust is, azt, miként cibálta meg a második világháború a tervezőt, hogyan próbált talpon maradni a nácik által uralt Párizsban, és miként próbálta kétségbeesetten felkutatni testvérét, akit koncentrációs táborba vittek. Ezek olyan újabb réteget adnak a karakterhez, amelyekre korábban nem feltétlenül szántak időt a sokkal szűkösebb időkerettel gazdálkodó filmek.
Kortalan alakok, modern hősök
Chanel, Givenchy, Dior, Lagerfeld – csupa olyan név, amelyeket azok is ismernek, akik magasról tesznek a divatra és a drága dizájner darabokra. Olyan ikonok, akikről míg világ a világ valószínűleg nincs az a bőrmennyiség, amit ne lehetne újra és újra lehúzni, újabb perspektívákat találni, amelyeken keresztül bemutathatják a divatot és a popkultúrát is meghatározó zseniket. Ebben pedig az is benne rejlik, hogy kivétel nélkül olyan egyedi karakterekről van szó, akiknél jobbat egy forgatókönyvíró sem írhatna – és akik egyes aspektusait a korszellemnek megfelelően kiemelve modern hőssé lehet tenni. Chanel például már akkor feminista ikon volt, amikor ez még kevésbé volt megsüvegelendő dolog: nem véletlen, hogy intelligens és független jellemét domborítják ki előszeretettel róla készített darabok, ez pedig remekül rímel a jelenlegi feminista törekvésekre.
De ugyanígy megkerülhetetlen téma a szexuális beállítottság is. Egészen biztosan vannak olyanok, akik már menetrendszerűen felhördülnek azon, hogy már megint a kötelező kirakatmeleget kell nézni egy újabb sorozatban. Ám közben egyszerű tény, hogy az említett divattervezők döntő többsége valóban meleg volt, ez pedig olyan információ, amely nélkül nem lehet hihető sorozatot csinálni például Versacéről vagy épp Halstonról. A divattervezőket bemutató alkotásokban tehát adja magát az a téma, hogy a közbeszéd egyre láthatóbb részét képező LMBTQ-kisebbségek helyzete is előkerüljön, ráadásul autentikus formában történjen mindez.
Amellett pedig, hogy kulturális, történelmi és épp társadalmi kontextusban is bőven lehet róluk beszélni, nem elvitatható az emberi szál sem, amelyet ugyancsak előszeretettel domborítanak ki. Zsenik, de emellett gyarlók, bizonytalanok, szorongók – nem kell ahhoz divatházat alapítani, hogy ezeket bárki átérezhesse. A Guardian témában írt cikkében Caryn Franklin divatszakértő remekül foglalja, miben is rejlik a divattervezőkről szóló történetek ereje azon túl, hogy szépek a ruhák és érdekes a divatvilág:
Olyanok voltak, mint mi: néha csodálatosak, néha végtelenül versengők és bizonytalanok, néha borzasztóan viselkedtek – de ezzel szemben sokkal jobban öltözöttek, mint mi.
Csütörtök reggel jelentek meg az első hírek arról, hogy MagyarPéter és a Tisza Párt három fővárosi kerületben is saját polgármesterjelöltet indít, hogy megfeleljenek a listaállításhoz szükséges feltételeknek. Az Index azt írta, hogy a Tisza Újbudán, Rákospalotán és Budafok-Tétényben próbálkozhat jelöltállítással.
A lap állításait Magyar Péter egy Facebook-kommentben szinte azonnal cáfolta. Őt nem is kereste most az RTL, NagyErvint ellenben igen, róla ugyanis reggel még az a hír járta, hogy felvetődött, ő lesz a Tisza Párt főpolgármester-jelöltje, illetve az is, hogy a párt fővárosi listáját vezeti majd.
Ez egy dezinformáció vagy fake news, vagy hogy nevezzem. Porhintés. Hamis állítás. Én nem akarok elindulni egyáltalán az önkormányzati választásokon
– zárta rövidre Magyarhoz hasonlóan a találgatásokat.
Az RTL megkereste a korábban a Momentummal és Kutyapárttal együtt dolgozó Steimetz Alexet is, aki az Index reggeli cikke szerint a XV. kerületben volt esélyes az indulásra a Tisza színeiben. Steimetz a csatorna híradójának azt mondta, a sajtóból értesült ő is az információról, megkeresést viszont nem kapott. Ha felkérnék, indulna, de csak képviselőjelöltként.
Litvánia segítene az országban tartózkodó ukrán hadköteles férfiak hazajuttatásában
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte csütörtökön Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte csütörtökön Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter. A politikus lengyel hivatali kollégája, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz előző napi nyilatkozatára utalt, mely szerint Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában.
„Természetesen figyelembe kell vennünk a belügyminisztérium álláspontját, de úgy gondolom, hogy ez helyes irány” – jelentette ki a litván tárcavezető újságíróknak nyilatkozva. „Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal az állampolgárokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta Kasciunas, hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán azokat a médiajelentéseket kommentálva, melyek szerint az ukrán konzulátusok technikai okokból leállították dokumentumok kiadását a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak, emlékeztetett, hogy „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”. „Már régen jeleztük, hogy készek vagyunk segíteni az ukrán félnek katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében” – mondta a lengyel miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta az ukrán parlament által április 11-én elfogadott új mozgósítási törvényt. Ugyanaznap Dmitro Kuleba külügyminiszter az X platformon úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesít az állammal szembeni kötelezettségek alól. Röviddel ezután médiajelentések szerint az ukrán konzulátusok leállították a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak nyújtott szolgáltatásaikat.
A Veszprém egy találattal, öt rontott lövéssel és öt kapott góllal kezdte a meccset. A dánok rendkívül felkészülten, taktikusan védekeztek és a támadásaik is kimondottan hatékonyak voltak. Momir Ilic vezetőedző már nyolc és fél perc elteltével időt kért, a folytatásban csapata némileg javult mindkét kapu előtt és 10-8-ra felzárkózott. Mivel az Aalborg minden játékelemben kevesebbet hibázott, újra öt gólra növelte a különbséget, és 17-12-vel zárta a félidőt, írta tudósításában az MTI.
A bakonyiak ennek ellenére nem adták fel, a remek hangulatot teremtő szurkolóik kitartó bíztatása közepette egy négyes gólsorozattal 21-19-re megközelítették a 2021-ben BL-ezüstérmes Aalborgot. A dánok ekkor már nem erőltették a gyors játékot, de támadásban beállították olimpiai, háromszoros világ- és egyszeres Európa-bajnok balátlövőjüket, a szezon végén visszavonuló Mikkel Hansent, illetve nyitott védekezésre váltottak, ám ezzel sem tudták megakadályozni ellenfelük egyenlítését hét perccel a vége előtt.
A Veszprém ekkor már keményebben, hatékonyabban védekezett, mezőnyben és támadásban is kevesebbet hibázott, mint korábban, és Omar Jahja az utolsó másodpercben megszerezte a győztes gólt (32-31).
A Veszprém ekkor vezetett először az egész találkozón.
Nedim Remili hat, Bjarki Már Elísson és Mikita Vajlupov öt-öt, Ludovic Fabregas négy góllal, Rodrigo Corrales hét, Mike Ulrich Jensen három védéssel járult hozzá a sikerhez. A túloldalon négyen is négy találattal zártak, Niklas Landin pedig hét lövést védett.
A visszavágót jövő szerdán 18.45-től rendezik. A négyes döntőre június 8-9-én kerül sor Kölnben.
Kézilabda, férfi BL, negyeddöntő, első mérkőzés
Telekom Veszprém – Aalborg HB (dán) 32-31 (12-17)
A nap másik mérkőzésén: PSG (francia)–Barcelona (spanyol) 22-30 (14-11)
Gyanúsítottként hallgatták ki Molnár Zsolt MSZP-s képviselőt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A politikusnak azért kérték ki a mentelmi jogát, mert a gyanú szerint 40 millió forint kenőpénzt vett át egy cégvezetőtől 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége idején, hogy politikai befolyását felhasználva ne akadályozza a cég győzelmét a BKV által kiírt informatikai beszerzésen.
– Fogadott-e 40 millió forintot bőröndben vagy sem? – állította meg az ügyészség épülete előtt az RTL riportere a mosolyogva érkező Molnárt.
– Nagyon örülök, hogy két év után tisztázódhat, hogy sem bőröndben, sem táskában, sem zacskóban nem fog – válaszolt Molnár Zsolt, aki teljes blöffnek nevezte az ügyészség állításait.
A képviselő a kihallgatás után is nyilatkozott, elmondta, hogy ártatlan és panaszt tett a gyanúsítás ellen.
Courteney Cox nemrég a Minnie Questions podcast vendége volt, ahol az anyasággal kapcsolatos érzéseiről is mesélt. Mint mondta, utólag azt kívánja, annak idején bárcsak közbe mert volna lépni bizonyos helyzetekben, hogy megvédje a lányát egy adott szituációtól vagy éppen kapcsolattól.
Nem akartam közbelépni, még akkor sem, amikor tudtam, hogy valami nincs rendben, mert annyira mérges lenne rám
Cox a beszélgetés során elárulta, hogy a jelenleg 19 éves Coco Arquette korábban úgy döntött, egyedül birkózik meg a problémáival, mondván, anyja nem érti meg őt.
Pedig megértettem, és bíznom kellett volna magamban. Közbe kellett volna lépnem. Nem azt mondom, hogy én tettem őt azzá, aki, de az ember meglát dolgokat másokban, akár csak azt, hogy mindig gondoskodik másokról és a legkedvesebb ember. A korral együtt megtanultam nemet mondani és határokat húzni. De úgy értem, amikor még gyerek volt, vagy nem is olyan sok évvel ezelőtt, bárcsak szigorúbb szülő lettem volna
Nagy bravúrt ért el a PLER férfi kézilabdacsapatának utánpótlása, miután az U18-as és az U20-as csapat is bejutott az országos négyes döntőbe. A hivatalos honlap szerint ezt rajta kívül egyetlen klub vagy akadémia sem mondhatja el magáról.
„A szezon előtt volt egy elvárás a részemről, hogy jó lenne ismét eljutni a döntőig, de óriási dolognak tartom azt, hogy egymás után harmadszor is bejutottunk a Final Fourba, főleg, hogy egy szinte teljesen új összetételű csapattal vágtunk neki a szezonnak.
Olyan pedig még nem fordult elő a PLER történetében, mióta ez a lebonyolítás van, hogy mindkét együttesünk ott legyen a négyes döntőben
– nyilatkozta CsászárFerenc, az U20-as csapat vezetőedzője.
Tanítványai három fordulóval a vége előtt már biztos, hogy a Keleti csoport első két helyének valamelyikén végeznek (a Ferencváros mellett), míg az U18-asok már hetekkel ezelőtt bebiztosították helyüket, hiszen a második Szegedet jelenleg nyolc, a harmadik Gyöngyöst 14 ponttal előzik meg.
Egy ország ismerte meg egy évvel ezelőtt a hajdú-bihari Nyírmártonfalva községét, és polgármesterét, FilemonMihályt, miután híre ment a sajtóban, hogy előbb építettek a településen egy lombkoronasétányt 60 millió forint uniós támogatásból, majd teljesen tarra vágták körülötte az erdőt. A lombkoronasétány ügyével a 24.hu is több ízben foglalkozott, ezekben a történetekben Filemon Mihály megkerülhetetlen szereplő volt: előfordult, hogy kirúgással fenyegetett meg egy közalkalmazottat, akit szórakoztatott az ügy, és arra is volt példa, hogy be akart perelni minden médiumot, ami beszámol a lombkoronasétánnyal kapcsolatos ügyekről.
Filemont nem törték meg a megpróbáltatások, olyannyira nem, hogy – amint az Index kiszúrta – csütörtökön bejelentette, hogy újraindul a polgármesteri székért. A Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta:
Folytassuk, Nyírmártonfalva! A fejlődés nem állhat meg! A szó elszáll, a tett megmarad!
Továbbá írt még arról is, hogy 2019 óta, mióta ő a polgármester, új korszak kezdődött a település életében, a község a fejlődés útjára lépett. „Azonnal elkezdtük a lemaradások ledolgozását, köszönhetően a kormányzattal való együttműködésnek, valamint a munkámat támogató képviselő-testületi tagoknak” – így Filemon, aki ezt követően elkezdte felsorolni a településen megvalósult projekteket, beruházásokat – a lombkoronasétányról ugyanakkor nem ejtett szót.
Az inkumbens polgármester jelezte, sok terve van még az elöttünk álló időszakra is, ezért kérte a falu lakosságát, hogy június 9-én rá szavazzanak majd.
Frissítés
A cikk élesítése után néhány perccel törölték a Facebook-bejegyzést.
