Friss hírek percről-percre Neked

Megvannak a párizsi olimpia első aranyérmesei

A kínai Huang Jü-ting, Seng Li-hao duó nyerte a párizsi olimpia első aranyérmét, miután szombaton az alapverseny megnyerése után a dél-koreaiak elleni döntőben 16-12-re győzött a légpuska vegyes csapat számában.

A kínaiak csak az első sorozatot követően voltak hátrányban, onnantól végig a riválisuk futott az eredmény után. A bronzérmet a kazahok szerezték meg a helyosztón, fölényesen felülmúlva a német kettőst.

A Mészáros Eszter, Péni István magyar duó a 20. helyet szerezte meg az alapversenyben.

The post Megvannak a párizsi olimpia első aranyérmesei first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Kellemes hellyé változik rövidesen a pesti alsó rakpart

A pesti alsó rakpart Budapest egyik legmeghatározóbb, ikonikus helyszíne, a világörökség része, így Fejlesztése kiemelkedő jelentőségű mind az itt élők, mind az ide látogatók szempontjából. A pesti alsó rakpartot megújító fejlesztés most lehetőséget ad arra, hogy a jelen kihívásaira, így a klímaváltozás hatásaira is reflektáló, színvonalasabb kialakítás jöhessen létre – írja sajtóközleményében a Főpolgármesteri Hivatal.

Az írás hozzáteszi: a tervezés során alapvető elvárás volt, hogy a fejlesztésnek – tekintettel a város adottságaira – megalapozottnak és megtervezettnek kell lennie, ami partnerségben születik meg a budapestiekkel, valamint az érintett civil érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Épp ezért tizenhat szakmai és civil szervezet – köztük a Magyar Autóklub, a Magyar Kerékpárosklub, a Város és Folyó Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Személyhajósok Szövetsége – már korábban közös nyilatkozatot fogadott el, hogy egy olyan terv születhessen, ami minden érintett igényét figyelembe veszi.

Az új tervek ennek szellemében készültek el, több gyalogos és zöldterületet, közvetlen vízparti hozzáférést és csökkentett autóforgalmat ígérve. A fejlesztések következő lépései már idén nyáron megkezdődtek, hiszen jelenleg is zajlik a Jane Haining rakpart zöldítése – teszi hozzá a Főpolgármesteri Hivatal.

Az elmúlt évek során a városvezetés és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) számos kérdőívet is eljuttatott a lakossághoz, ezek eredményei alapján pedig egyértelművé vált, hogy a lakosság jelentős része támogatja a rakpart átalakítását, több zöld- és gyalogosbarát felület kialakítását, valamint az autóforgalom csökkentését.

Ennek részletei egyelőre még kérdésesek, az autómentes szakaszok kérdését például egy hosszabb tesztidőszak tudja csak tisztázni, így a szakemberek különböző időszakokban és forgalmi helyzetekben is kipróbálhatják az új megoldásokat, még mielőtt bármelyik utat véglegesnek tekintenék.

A BKK és a főváros közös terve szerint rakparton olyan burkolatok fognak megjelenni, amik egyszerre klasszikusak és modernek, valamint illenek Budapest elmúlt években megújult köztereihez is.

De mi készült el eddig?

• Az Id. Antall József rakpart északi részének fejlesztése már két részletben lezajlott: a városvezetés az elmúlt években felújított és zöldített szakasz tervei a korábban elkészült, Margit hídtól északra kezdődő és a Parlament előtti szakaszhoz is illeszkedtek. A következő fázisban a Parlament és a Lánchíd között kettős fasort alakítanak ki, ami esztétikailag is javítja majd a környék képét, de természetesen a város zöldfelületét is növeli. Az autóforgalmat itt 30 km/h sebességre csillapítják majd.
• A Jane Haining rakparton idén nyolc új fát ültetnek el, mégpedig évelőágyásokkal kiegészítve. A végleges tervek szerint erre a szakaszra csak a kiszolgáló forgalom (így a hajóállomások, a városüzemeltetés, valamint a vendéglátóhelyekre tartó gépjárművek) hajthatnak majd be, ez a rakpart tehát teljesen mentes lesz az átmenő autóforgalomtól, feltéve, ha a forgalmi mérések ennek jogosságát megerősítik majd. A facsoportok és évelőágyások javítják a levegő minőségét és csökkentik a hősziget hatást.
• Az Erzsébet híd alatti terület teljesen gyalogos tér lesz, ahol fákat ültetnek, és kettős lépcsősort alakítanak ki a mostani útpálya helyén. A lépcsősorok nemcsak a közlekedést, a Duna-parti pihenést segítik majd, de a közterület esztétikai értékét is növelik, ráadásul visszatérést jelentenek a rakpart ezen részének eredeti kialakításához. A lépcsősort a szocializmus alatt bontották el, hogy az addig vegyes funkciójú, élettel teli rakpartot belvárosi autópályává alakítsák.
• A Belgrád rakpart tervezése megkezdődött, a legfontosabb sarokköveket mostanra már kijelölték. A részletes tervezés a későbbiekben, az első szakaszok átépítésének tapasztalatai alapján folytatódik majd. Ez a szakasz is számos fejlesztést, köztük a gyalogosbarát felületek és zöldfelületek növelését, az autóforgalom helyigényének csökkentését fogja tartalmazni, a részletek egyelőre azonban még nem álltak össze.

A Főpolgármesteri Hivatal továbbra is számít a lakosok észrevételeire, így a kérdéseket, kéréseket, valamint észrevételeket a rakpart@budapest.hu email címen várják.

The post Kellemes hellyé változik rövidesen a pesti alsó rakpart first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Vége a beszédnek

Köszönjük a figyelmet!

The post Vége a beszédnek first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Orbán megosztott egy liberális gondolatot

Németh Zsolt elmondta, hogy jót tesznek Orbánnak a hosszú repülőutak, mert úgy látja, ott születnek meg a nagyívű stratégiák. Elmondta azt is, hogy Orbán szerinte egyre fiatalabb, és hogy mind megfiatalodtak egy kicsit a fesztiválon töltött idő alatt.

A közönségtől 60-nál is több kérdés érkezett, de ezek közül csak néhányat olvastak fel. Az első kérdező azt állítja, lassan Orbán az egyetlen normális vezető, majd megkérdi, honnan merít erőt a munkájához. Orbán szerint ami nekünk megtébolyodásnak látszik, az valójában a világ egy másik értelmezése. A nemzeten keresztül nézni a világot szerintük egy 19. századi gyökerű, ideiglenes jelenség, ami majd elmúlik, mondta Orbán, aki szerint a mi szemszögünkből ez felfoghatatlan, de meg kell kísérelni megérteni őket, hiszen együtt kell majd működni.

Egy részük persze majd idemenekül, eddig ők válogattak, most mi válogatunk

– ismételte meg Orbán, aki azt mondta, bizonyos szempontból élvezi is az uniós tanácsüléseket, hiszen a politika egy intellektuális műfaj.

Megkérdezték Orbánt, meg szokta-e hallgatni a felesége a beszédeit? „Azt nem tudom, de meg szokta ígérni”, válaszolta.

Mi a véleménye a párizsi olimpia megnyitójának „sokszínűségéről”? Orbán azt javasolta, hogy ne sértsük meg a franciákat, mivel Macron Európa-felfogása a stratégiai autonómiáról közelebb áll a magyarhoz, mint gondolnánk, majd zárásként megosztott egy „liberális gondolatot”:

Minden nemzetnek joga van hozzá, hogy megbuktassa saját magát.

The post Orbán megosztott egy liberális gondolatot first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Latte avokádó helyett vagányság

Háborítatlan élet – ez a magyarok célja, ehhez kell alkalmazkodnia a nagy stratégiának, ebből kell kiindulnia.

Orbán szerint a stratégia végrehajtása 20–25 év, így „nem mi fogjuk befejezni”, ezért meg kell szervezni a politikai utánpótlást: arra kell készülni, hogy a másik oldal a következő időszakban is a betagozódás pártján áll majd, ezért a

slim fit szerkós, latte-avokádós, mindenmentes

liberálisok helyett két lábbal a földön álló, vagány, nemzeti érzelmű, bátor fiatalokra lesz szükség a stratégia végrehajtásához. A toborzást most kell elkezdeni – jelentette ki végszóként Orbán Viktor.

The post Latte avokádó helyett vagányság first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

A nagy stratégia

A következő évek feladata egy nagy magyar stratégia kidolgozása, ez elsősorban Orbán Balázs politikai igazgató dolga. Még nincs jó állapotban, mert a nyelvezete túlságosan értelmiségi, az emberek viszont csak akkor védik meg azt, ha értik és elfogadják, ezért kell még fél év, hogy közérthető legyen. De az alapjai megvannak, ismerteti Orbán:

• konnektivitás: nincs kizárólagos keleti vagy nyugati kapcsolat, nem szállunk be a kelet elleni háborúba, a blokkosodásba, partnereket gyűjtünk, nem ellenségeket,
• a szuverenitás védelme, ennek a gazdasági alapjaival, versenyképes „nemzeti bajnok” cégekkel számos iparágban, gyarapodó közepes vállalkozásokkal, a pénzügyi függetlenség erősítésével, az eladósodottság csökkentésével, a térségen belül hitelezővé válással, miközben Magyarországnak termelőközpontnak kell maradnia, mert így lehetséges teljes foglalkoztatottság.
• Meg kell állítani a demográfiai hanyatlást: jól indultunk, de megakadtunk, 2035-re demográfiai értelemben önfenntartóvá kell válni – ha eljön a béke, 2025-ben a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni, két lépcsőben, emellett Európán kívülről érkező bevándorlás helyett „zsilipelni” kell Nyugat-Európából azokat, akik továbbra is keresztény országban szeretnének élni, „eddig ők válogattak közölünk, most mi fogunk”. Fenn kell tartani és támogatni kell a falusi életformát, nem gigavárosokat létrehozni.
• Asszimiláció, betagozódás helyett a kulturális szuverenitás, a nyelv és a vallás őrzése a feladat.
• Nem lehet kis-Magyarországból kiindulni: a támogatási formákat és így a családtámogatást ki kell terjeszteni az országhatáron kívülre, a magyarok lakta területekre. Hogy ez mikor lehetséges, azzal kapcsolatban nem bocsátkozott jóslásba.

The post A nagy stratégia first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

America first – de mi lesz Európával és Magyarországgal?

America first, vége van a demokráciaexportnak: Trump meg fogja kérni az árát annak, hogy biztosítsa Európa vagy akár Tajvan védelmét, és arra fókuszál majd, hogy megőrizze Amerika elsőségét. Nagy fejlesztéseket indítanak, megteremtik az energetikai önellátást, prognosztizálja a miniszterelnök.

Orbán szerint Európának is az a feladata – ha nem akar egyszerűen betagozódni Amerika alá –, hogy politikai projektként adja fel az Európai Uniót, az gazdasági unióként működjön, és teremtse meg a védelmének alapjait.

Ukrajna nem lesz NATO- és EU-tag, ehhez nincs elég pénze Európának, Ukrajna újra ütközőállam lesz, ahogy a lengyelek kísérlete sem lesz sikeres az amerikai szövetséggel, vissza kell térniük Közép-Európába – vetíti előre Orbán. Oroszországgal pedig ki kell egyezni a háború után, mondja.

Orbán nem számít arra, hogy jobb ajánlatot kapnánk az amerikaiaktól, mint az európai uniós tagság – de ha lesz ilyen, azt szerinte meg kell fontolni.

Kínától viszont már megkaptuk a lehető legjobb ajánlatot: számukra érték a magyar uniós tagság, még ha nem tudunk is önálló kereskedelmi politikát folytatni, de azt javasolják, hogy vegyünk részt egymás modernizációjában.

Az USA magára fogja hagyni Európát, nem finanszírozza a végtelenségig a háborút és Ukrajna újjáépítését, ezért Európa számára a háborús kaland ára magas lesz, amit nekünk is meg kell fizetni. Az európai vezetés cserébe kénytelen lesz eltűrni, hogy a nemzetállami léthez ragaszkodó országok uniós tagként megmaradva önállóan külpolitikát folytathassanak. Ezt nem szeretik Brüsszelben, de muszáj lesz elfogadniuk – mondta a kormányfő.

The post America first – de mi lesz Európával és Magyarországgal? first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Kásler visszaüzent a tiszás Kuljának

Folytatódik a Kásler Miklós volt emberi miniszter (2018-2022) és Kulja András orvos, a Tisza Párt EP-képviselője között zajló aszó.

Ahogy írtuk is, az első mozdulat Kásleré volt, mikor is a minap Tusványoson az RTL Híradó megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy:

• a nagy hőségben sorra állnak le a klímák a kórházakban, s emiatt műtéteket kellett elhalasztani
•  és a Szent László Kórház transzplantációs osztályán szintén a klíma meghibásodása miatt 32 Celsius-fokos steril boxokban fekszenek a gyerekek.

Kásler először kitérő választ adott, mondván, két éve már nem ő felel az egészségügyért, majd felszólította az újságírót, nézzen utána az egészségügyi működés feltételeit szabályozó dokumentumnak, végül pedig ekképpen vágta ki magát:

Harminc évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet.

Kásler szavaira az elsők között reagált Kulja András, egyebek mellett azzal, hogy:

Nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem, hogy túléli-e a beteg.

Kulja kifejtette, szerinte Káslernek mindenkinél jobban kellene tudnia, milyen óriási mértékben veszélyezteti a páciens félépülését, ha csak pár fokkal melegebb a műtő a megengedettnél.

Arra az esetre, ha esetleg mégsem tudná, összefoglalta neki. Mint posztjában fogalmazott: „Egy műtétnél az altatás miatt a emberi test hőszabályozása felborul, nem tud megfelelően reagálni a külső hőmérsékletre, ami önmagában óriási megterhelést jelent a legyengült szervezetnek, de ami még ennél is sokkal nagyobb probléma, az a fertőzésveszély. A műtéti lemosás és sebészi bemosakodás csak a bőr felszínén lévő kórokozókat hatástalanítja, a szőrtüszőkben, verejtékcsatornákban lévő kórokozókat sajnos nem. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a veszélye, hogy ezek a kórokozók a felszínre, ezáltal a műtéti területbe (hasüreg, ízület, bőr alatti kötőszövetek) kerülnek, ahol azonnal szaporodásnak indulnak és sebfertőzéshez, tályogképződéshez vezetnek… Onkológusként tudnia kell, hogy például egy onkológiai betegnél a legkisebb fertőzés is szepszishez, vérfertőzéshez és halálhoz vezethet… Műtét közben nem csak a beteg verejtékezhet, hanem a sebész is, akinek a szőrtüszői szintén tele vannak kórokozókkal… Sajnos nekem is volt alkalmam 40 fokos műtőben operálni, tudom milyen, amikor gyöngyözik a sebész homloka, amikor a gumikesztyűben fél deciliter verejték gyűlik össze és amikor egész műtét alatt azon retteg a sebész, nehogy a homlokáról csak egy csepp verejték is a hasüregbe cseppenjen, mert tudja, hogy minden egyes csepp verejték baktériumok millióit tartalmazza. Ezért is vezették be azokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek szerint a műtő hőmérséklete nem haladhatja meg a 25 Celsius-fokot. Kétlem, hogy ezeknek Ön nem lenne tudatában, ezért szeretném megkérdezni, hogy mikor kijelentését tette, eszébe jutott-e, hogy itt emberek életéről van szó, hogy szavai Semmelweis Ignác teljes munkásságával szembemennek?”

Kulja azt is felvetette, tudja, amikor Kásler sebészként dolgozott, akkor:

Az orvosbárói hálapénz rendszer virágkorát élte és mondjuk ki, sajnos voltak olyanok, akiknek többet számított a műtétek száma (és az azokat megelőző vagy követő hálapénz) mint a műtétek sikere. Nem tudom, hogy Ön nem ezek közé a gyógyítók közé tartozott-e, de én fiatal orvosként azért vállaltam politikai szerepet és lettem a TISZA Párt Európai Parlamenti képviselője, mert Önnel ellentétben nem akarok beletörődni abba, hogy Magyarországon ilyen az egészségügy helyzete és mindent meg fogunk tenni azért, hogy változtassunk ezen.

És erre érkezett most Kásler Miklós riposztja Válasz a csúsztatásra címmel.

A dolgozat trambulinja az, hogy „ön arra válaszol, amit a riportban nem nyilatkoztam, és ebből az el nem hangzott nyilatkozatból olyan feltételezéseket enged meg magának, aminek semmiféle valóságalapja nincs”.

Majd három fő szálon fut a poszt: az egyiken Kásler kompetenciájának többszörös igazolása, fényezése zajlik, a másikon Kulja kompetenciájának megkérdőjeleződését tűzi ki a szerző, a harmadikon pedig szakmai érvekre hangzanak el szakmai ellenérvek.

Először is és legbővebben egy csokor a kásleri kompetenciáról:

• „Én arra a riporteri kérdésre, hogy saját tapasztalataimról beszéljek, egyetlen példát említettem meg negyvenéves sebészi pályafutásomból. Azt, amikor 1981 nyarán műtőrekonstrukció miatt több hónapon keresztül egy kórteremben operáltunk 45-50 Celsius fok hőmérsékletben. Ebben az évben Tiwari (Amsterdam), Weiderbecher (Erlangen) és én (Országos Onkológiai Intézet, Budapest) azonos héten közöltük Európában elsőként az addig operálhatatlan, életfontosságú szerveket beszűrő fej-nyaki tumorok radikális műtétét (egy ülésben végzett nagy mellizom saját artériára preparált bőrizom lebeny rekonstrukciójával). Akkor a műtét időtartama 9-12 óra volt. Ilyen körülmények között végeztünk 34 kiterjesztett, és többszáz kisebb műtétet. A betegek mindegyike meggyógyult, és még évekig élt családja körében. Ennek tanúja volt az Országos Onkológiai Intézet akkori 1500 dolgozója, és a betegek hozzátartozói.”
• „1984-ben védtem meg kandidátusomat, százas nagyságrendben, légkondicionálót nélkülöző műtőkben operált betegeim kórtörténetének feldolgozásából 100%-os eredménnyel. Ezért nyertem Humboldt-ösztöndíjat, majd később ezért választott tagjává a világ legrégebbi orvostársasága, a Royal College of Surgeons (1599). (Mellékelt életrajzomban és közleményeim listájában Kulja úr fellelheti sebészeti tevékenységem hazai és nemzetközi dokumentálását.”
• „Egyik hiánypótló munkám: „A szájüreg gége, algarat sebészeti műtéttana” (1990-91) hazámban először írta le a nevezett szervek pontos műtéteit. Részese voltam a magyar fej-nyaksebészet megteremtésének. Részese voltam a magyar lézersebészet kialakításának Európában, harmadikként (Steiner 1987 Erlangen, Burian 1980 Bécs, Bánhídi 1981 Országos Onkológiai Intézet.)”
• „Miután az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójává nevezett ki Surján miniszter úr, megszüntettem az osztályokhoz rendelt műtőket és a kor színvonalán épített, légkondicionált egyetlen műtőtraktusban helyeztem el az összes sebészeti tevékenységet. 2014-ben kezdeményeztem a Da Vinci-robotsebészet hazai bevezetését, majd amikor lehetőségem nyílt rá, javaslatot tettem erre a negyedik Orbán-kormánynak. Megemlítem mellesleg, hogy soha akkora fejlesztés nem volt az egészségügyben, mint a negyedik Orbán-kormány időszakában.”
• „Azokra a felvetéseire, hogy onkológusként ismerem-e az onkológiát, megnyugtatom, hogy ismerem. (ld. önéletrajz és közleménylista.)”

Aztán egy átvezetéssel Kulja lekaraktergyilkolásáról:

• „Mivel az előbbiek végigolvasása időt igényel, összefoglalóan tájékoztatom, hogy onkológiai tevékenységemet Széchenyi-díjjal, és három külföldi egyetem díszdoktorrá választással, valamint több nemzetközi akadémia tiszteletbeli tagsággal és taggá választással minősítették. Mindezt azért írtam le, mert kérdezte.”
• „Ugyan orvosként igen rövid a pályafutása, hiszen az egyetem után ma már politikai területen dolgozik, tapasztalata nem igazán lehet a gyógyításban. (Versus: Szeretném leszögezni, hogy én negyvenöt éves orvosi pályám után vállaltam a miniszteri szolgálatot. Mindig, mindenekelőtt a betegek érdeke volt az első. Ma is ugyanezt vallom és képviselem.)”

És némi érdemi reakció Kulja vádjaira:

• „Kiegészítésként megemlítem, hogy a testüregekben végzett műtéteket légkondicionálás nélküli műtőkben végezték a sebészet úttörői és nagyjai. A különböző szervek transzplantációit is hasonló körülmények között végezték, nyáron is. De soha egyetlen egyszer sem mondtam, vagy gondoltam, hogy vissza kellene lépni az időben és módszerekben, bár ön ezt sejteti. Ez is csúsztatás a baloldali sajtóban, és az ön levelében!”
• „Az előzőekben bizonyítottam, hogy kánikulában is el lehet végezni műtéteket szövődmények nélkül. Nyilvánvalóan magasabb kockázat mellett. De soha nem mondtam, – ön csúsztatta -, hogy a régi állapotokat megfelelőnek tartottam. Bizonyítottam, hogy a legkorszerűbb műtők kialakítását támogattam, és mindenkori hatáskörömben ki is alakítottam. Vannak halasztható műtétek, abszolút és vitális műtéti indikációk. A beteg és hozzátartozója beleegyezése esetén a sebész és az aneszteziológus felelőssége, az összes körülmény mérlegelése után a műtét elvégzése, vagy nem elvégzése.”

A finis egyfelől a hálapénzes felvetésé:

• „Kulja úr azt írja, hogy fénykorát élte a 90-es években a hálapénz. Egyetértek önnel. Miniszterelnök úr kérésére három variációban dolgoztam ki az orvosi fizetésemelés mértékét a paraszolvencia megszüntetésének ellentételezésére. A kormány többlépcsős orvosi béremelés mellett döntött. Ez Kulja úr jövedelmét is megtöbbszörözte. Mivel Ön azt sejteti, hogy én orvosbáró lettem volna, szeretném nyilatkozatát arról, hogyan viszonyult a paraszolvenciához.”

Másfelől a további visszakérdezésé:

• „Kulja urat nem ismertem. Most bemutatkozott. Szeretnék azonban önről és programjáról többet megtudni. A kölcsönösség alapján önéletrajzát, cikklistáját és főleg szakmai programját kérdezem számos honfitársammal együtt. Azt, hogy Brüsszelben az egészségügyi bizottság alelnökeként mit kíván tenni hazája egészségügyéért és a honfitárs betegekért?”

The post Kásler visszaüzent a tiszás Kuljának first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Négynapos munkahét helyett inkább már a hatnapossal kacérkodik Görögország

2023 júniusában 60 nagy-britanniai vállalat mintegy 3000 munkavállalója fél évre kipróbálta, milyen az, ha hetente egy munkanappal kevesebbet dolgoznának. Ugyanazért a fizetésért, mint amit az öt napért kapnának, cserébe vállalják, hogy ugyanazt a munkát el is végzik, amit előzőleg öt nap alatt. Az eredmény: a cégek 89 százaléka továbbra is megtartotta a négynapos munkahetet, a vállalatok több mint a fele pedig állandósította is ezt a munkarendet, mivel nem csak gyorsabban végezték el a munkát a munkavállalók, hanem a fizikai és mentális egészségük is javult.

Számos más országban is kísérleteznek hasonló megoldásokkal (egy másik variáció a 4×10 órás munkahét), így például Belgiumban, Franciaországban, Izlandon, Spanyolországban. Németországban – számos sztrájk után – a mozdonyvezetők szakszervezete megállapodott az állami vasúttársasággal, hogy a munkaidőt fokozatosan lecsökkentik heti 38-ról 35 órára.

A „négy nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat egyikének, a KPMG-nek a vezérigazgatók körében végzett és áprilisban közzétett felmérése szerint az amerikai vállalatok harmada gondolkozik a munkahét megkurtításán.

Szokás mondani, hogy sok mindent köszönhetünk a görögöknek – például a demokráciát, az olimpiát, a katapultot, az automatát (aprópénzért lehetett szentelt vízhez jutni), most pedig feltalálták a hatnapos munkahetet. Július elején lépett hatályba Görögországban az az új szabályozás, amely egyes szektorok esetében megengedi a tipikus 40 órás munkahét 48 órára történő kiterjesztését.

Pontosabban újra rátaláltak erre. Magyarországon például egészen fiatal az ötnapos, 40 órás munkahét: az idén 40 éve vezették be.

Ktészibiosz ébresztőórája

A vállalkozásbarát görög kormány ezzel a lépéssel próbál plusz lökést adni a gazdaság fellendülésnek, a közelmúltig ugyanis enyhén szólva sem álltak túl jól. A kabinet a jogszabályt azzal magyarázza, hogy azzal a szakképzett munkaerőhiányból és az elöregedő társadalomból fakadó hátrányokat próbálják enyhíteni, valamint az – egyébként tipikus – adóelkerülés (ezzel valószínűleg a Görögországban járt magyar turisták is szembesültek), illetve a fizetetlen túlórák visszaszorítását célozzák.

Barbárság

– vélik ezzel szemben a szakszervezetek. „Semmi értelme. Mikor szinte minden civilizált országban négynapos hetet vezetnek be, akkor Görögország úgy dönt, hogy a másik utat választja” – idézte a Guardian Akisz Szotiropuloszt, a köztisztviselők szakszervezetének egyik vezető tagját.

Az erre nyitott munkahelyeken „kivételes körülmények között” (például váratlanul megnövekedett munkaterhelés esetén) az iparban, a mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, az éjjel-nappal üzemelő, több műszakos magánvállalkozásoknál a munkavállalók ezentúl – elméletileg saját maguk – választhatják azt, hogy a nemzet termelékenységét növelve 48 órában dolgoznak. A többlet munkáért plusz 40 százalékos túlórapénzt kapnak, ha ünnepnapra esik, akkor 115 százalékot.

Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban a munkaadók ugyan nem kötelezhetik a munkavállalókat a hosszabb munkavégzésre, ám az állás elvesztésével való fenyegetettség miatt képesek lehetnek kierőszakolni a váltást. A szakszervezeti szervezettség nem túl erős, az a cég, amelyik bevezeti, ott minden munkavállaló esetében alkalmaznia kell.

A vendéglátóipar azért maradt ki az ágazatok közül, mert ott már 2023-ban eltörölték az ötnapos munkahetet. Az üdülőszigeteken már most is mindennapos, hogy az idénymunkások heti hét napot dolgoznak, gyakran túlzsúfolt szállásokon élnek. Emiatt sokan próbálnak is távol maradni a modern rabszolgatartásnak tartott turizmustól.

Az új törvény elpusztítja az ötnapos munkahetet

– nyilatkozta a DW-nek a jogszabály életbe lépése előtt Arisz Kazakosz munkajogi professzor.

Niki Kerameusz munkaügyi és szociális miniszter a CNBC-nek azt írta válasz email-jében, hogy a változás csak kivételes esetekben alkalmazható, az esetenkénti munkaerőhiány, nem pedig a dokumentált túlóra miatt van rá szükség, és ettől marad az országban az ötnapos, azaz 40 órás munkahét, valamint hozzátette, hogy Európa számos más országában van hasonló rendelkezés.

A miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is úgy érvelt, hogy a lépés

összhangba hozza Görögországot Európa többi részével.

A még tavaly elfogadott új munkaügyi jogszabály a munkahét kibővítése mellett adminisztrációs könnyítést, a próbaidő hat hónapra való csökkentését, garantált szabadnapokat, a tisztességes elbocsátás feltételeit is tartalmazza. A szabályok szerint mostantól egy görög munkavállaló akár két másodállást is vállalhat, naponta 13, hetente összesen 78 órát dolgozhat. Nemrégiben a minimálbért is megemelték, az átlagbér jelenleg 1250 euró (körülbelül 490 ezer forint) körül van, a miniszterelnök nemrégiben jelentette be, hogy 2027-re 1500 euróra (590 ezer forintra) tervezik feltornázni.

Bár a kormányfő arról beszélt, a törvény a növekedés-orientáltsága mellett munkaerőbarát is, a kritikusok szerint a reform az ötnapos munkahét végét jelenti, és valójában a munkaadó kezébe adja a választás lehetőségét, amivel korlátozza a munkavállalói jogokat. A munkaügyi szabályok betartását ügyelő hatóság létszámhiányos, ritkán tart ellenőrzéseket, és úgy tűnik, hogy ezen nem is kíván változtatni a Micotákisz vezette jobbközép kormány.

A jobb termelékenység a jobb munkakörülményeknek és a jobb életminőségnek az eredménye, és azt már tudjuk, hogy ez kevesebb munkaórát jelent, nem pedig többet

– utalt a nemzetközi trendekre Akisz Szotiropulosz. A kutatások szerint a munkaórák számának növekedése lassabb munkavégzést és több hibát eredményez, a dolgozók pedig kimerültebbé, stresszesebbé, a betegségekre hajlamosabbá válnak.

Aránytalanul negatívan érinti a jogszabály a nőket egy olyan, hagyományos értékeken alapuló országban, ahol a gyereknevelés általában a nő feladata. Emellett plusz felügyeletet kell találniuk a gyerekeknek, mert ennek hiányában az új szabály miatt teljesen kimaradhatnak a munkaerőpiacról – magyarázta az Al Jazeerának Elisabeth Gosme, a COFACE nemzetközi családvédő szervezet igazgatója.

Arkhimédészi csavar

Hogy 40 óránál többet dolgozzon egy görög, valójában nem újdonság, már így is többet dolgoztak az EU bármely más országához képest, sőt, a híresen munkamániásnak tartott japánoknál is

– legalábbis ez áll a statisztikákban, noha az összehasonlítás problémás. A görög munkavállalók átlagosan 1886 munkaórát dolgoztak 2022-ben – az uniós átlag 1571 –, a japánok 1607, a magyarok pedig 1691 órát.

Ráadásul elég alacsony fizetésért teszik mindezt. A görögök éves nettó keresete az Eurostat alapján valamivel több mint 27 ezer euró (a magyar a 18 ezret is alig haladja meg, miközben az uniós átlag 47 ezer euró felett van, azaz átszámítva 18 millió forint).

A minimálbér jelenleg 830 euró (320 ezer forint), amivel Görögország a 15. az EU-országok listáján, de a vásárlóerőparitást is figyelembe véve csak hátulról a második – írta a DW.

Bolgár fizetések a brit árak országában

– szajkózza a baloldali görög ellenzék, amely szerint leginkább ennek a hatására magas a kivándorlás az országban.

Az is igaz, hogy a görögök termelékenysége 30 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, a tagállamok közül csak Bulgária van mögöttük a sorban.

Bár eddig a 40 órás munkahét volt a hivatalos, a szabályok megengedték a munkáltatóknak, hogy – korlátozott ideig – heti plusz két fizetetlen órát dolgozzanak az alkalmazottak. Az új szabályozás csak

visszamenőlegesen igazítja a jogi környezetet a görög munkaerőpiacon évek óta fennálló valósághoz

– mondta a DW-nek Jens Bastian a berlini külpolitikai kutatóintézet, a Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) munkatára, aki szerint a korábbi reálbércsökkenés és az infláció miatt sokan vállalnak két helyen is munkát.

Bastian szerint a hosszabb munkavégzés és az ezzel járó nagyobb kereslet vissza is üthet, ugyanis a munkavállaló egy magasabb személyi jövedelemadói és tb-sávba kerülhet, ami annulálhatja a bérnövekedést.

Világítótorony

Nem most először merült fel a hatnapos munkahét lehetősége Görögországban. 2009-ben, amikor Görögországot majdnem kicsapták az eurózónából az adósságválságuk miatt, egyes hitelezők már felvetették ezt a megoldást. Aztán egy több milliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el, amely szigorú megszorításokkal járt ugyan, de a hatnapos munkahetet végül nem vezették be.

A görögöknek nagyjából mostanra sikerült kilábalniuk a recesszióból, az utóbbi idők legsúlyosabb európai pénzügyi válságából – olyannyira, hogy az Európai Bizottság május közepén közzétett számításai szerint idén 2,2, jövőre 2,3 százalékos GDP-növekedés várható az országban, amely meghaladja az uniós átlagot. Emellett a munkanélküliség is folyamatosan csökken – igaz, van is honnan – a 2023-as 11,1 százalékról az előrejelzés szerint jövőre 9,7 százalékra.

De nem csak a gazdaság élénkítése miatt raknak még egy lapáttal a tűzre, hanem a súlyos demográfiai problémák miatt is.

A lakosság száma a 2019-es 10,7 millió főről várhatóan 10,4 millióra csökken 2029-ig, ráadásul a jól képzett fiatal munkaerő folyamatosan hagyja el az országot a jobb élet reményében. A 2009-es válság óta mintegy 500 ezer képzett fiatal hagyta el az országot.

Ez a jelenség leginkább olyan szektorokban súlyosbítja a munkaerőhiányt, mint a mezőgazdaság, a turizmus vagy az építőipar.

A túlóra reformja a szakszervezetek szerint lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy visszatartsák a további munkaerő felvételét, azaz olcsóbbá válik a munkaerő. Ezt tetézi, hogy az új rendelkezések érintik a nyugdíjasokat is.

A kormány azt mondja: gyere, és dolgozz tovább, majd becsukjuk a szemünket, ha nyugdíjas vagy

– fogalmazott a nyugdíjas tanárok szakszervezetének vezetője, Grigorisz Kalomoirisz a Guardiannek. Szerinte ez a húzás nem fogja megoldani a munkaerőhiányt, miközben igazságtalan a munkanélküli görög fiatalokkal szemben.

Mindezek ellenére a görög szabályozás vajon példa lehet más országok számára? Az uniós szabályokkal nem ütközik, az éppen 48 órában maximalizálja a heti munkaidőt (túlórával együtt), de Bastian úgy véli, a hosszabb munkavégzés hosszú távon nem fedi el a munkaerőhiányt. Mindezek mellett Kínában gyakori az úgynevezett 996-os munkavégzés (reggel 9-től este 9-ig, a hét 6 napján), valamint 2025-ben néhány amerikai cég is tervezi tesztelni. Dél-Koreában pedig a Samsung vezetett be hosszabb munkaidőt a cég vezetői számára.

The post Négynapos munkahét helyett inkább már a hatnapossal kacérkodik Görögország first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Világrendszerváltás

Új világ jön a háború után – tér rá a második témára Orbán. Olyan változás jön, amire ötszáz éve nem volt példa, ugyanis nem nyugati logika alapján történik majd a „világrendszerváltás”, hanem Ázsiából indul: Ázsia lesz a világ meghatározó központja. Ázsiánál van a demográfiai és technológiai előny, sőt a tőkeelőny is, a hadi képességek pedig kiegyenlítődtek. Ott van a legtöbb pénz, sőt ott lesznek a legjobb egyetemek is.

A folyamat szerinte 2001-ben kezdődött, amikor Kína a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett. Erre reagált Trump stratégiája is, aki meg akarja erősíteni Amerikát, és akinek ugyan már csak négy éve lesz elnökként, de az alelnöke még nyolc évet kormányozhat, 12 év pedig elég egy stratégia végigvitelére.

The post Világrendszerváltás first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu