Az izraeli hadsereg közlése szerint tíz fegyverest öltek meg, nyolcat letartóztattak, és fegyvereket koboztak el a ciszjordániai Nur Shams menekülttáborban végrehajtott rajtaütésük során, írja a Guardian.
Az izraeli hadsereg közlése szerint tíz fegyverest öltek meg, nyolcat letartóztattak, és fegyvereket koboztak el a ciszjordániai Nur Shams menekülttáborban végrehajtott rajtaütésük során, írja a Guardian.
A palesztin egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint az egyik halott egy 15 éves fiú.
Válaszolt a Telexnek pár kérdésreSzentkirályi Alexandra a Fidesz főpolgármester-jelöltje szombaton kampányolás közben. Orbán Viktorral kapcsolatban azt mondta: abszolút „érzem magam mögött miniszterelnök úr támogatását”, hozzátéve: pénteken találkozott Orbánnal, a Fidesz kampánynyitó rendezvényén váltottak néhány szót.
Kaptam tőle biztató szavakat, dicsérte ő is a kampányomat, de nekem nyilván ugyanennyire számít az a sok száz budapesti választó, akiktől eddig nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam.
Azt is mondta a volt kormányszóvivő:
Számítok arra, hogy a miniszterelnök úr kicsit később még aktívan részt fog venni személyesen is a kampányomban. Örülnék neki.
Arra nem válaszolt egyértelműen, hogy vitázna-e Karácsony Gergellyel, vagy sem. „Ha a valódi jelöltekkel, valódi irányítókkal lehet vitatkozni, akkor állok elébe, de azt gondolom, hogy az nem Karácsony Gergely, hanem Gyurcsány Ferenc”.
Szentkirályi azt is mondta: Orbánnak nincsenek „régi, bukott, az országot csődbe vivő miniszterei”, mint Gyurcsánynak, akiket 2019 után elhelyeztek a Karácsony Gergely vezette Fővárosnál. „Leülök vitatkozni azzal, aki az irányítási pozícióban van. Karácsony Gergely nincs irányítási pozícióban a fővárosban”.
Arra, hogy visszalépne-e Vitézy javára, azt válaszolta:
Egyáltalán nem tartom reálisnak, hogy engem elüssön a sárga villamos.
Korábban beszámoltunk arról, hogy nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs, Szentkirályi Alexandra kampányfőnöke, amikor a Tisza Párt jelöltje odament hozzá, és sok sikert kívánt neki. Amikor Magyar Péter odament sok sikert kívánni Szentkirályi Alexandrának. Közben azt mondta:
Esetleg a gyurcsányozáson kívül valami konkrét programot adjatok Budapestnek.
A Fidesz főpolgármester-jelöltje viszonozta a kézfogást, és így azt mondta:
Hidvéghi Balázs visszautasította a Tisza Párt jelöltjét, amikor kezet nyújtott neki. A Fidesz főpolgármester-jelöltje ugyanakkor viszonozta a kézfogást.
A 2019-ben az ellenzéki összefogás MSZP-s képviselőjelöltjeként önkormányzati mandátumot szerző Vincze Géza is bejelentkezett a Hegyvidék polgármesteri posztjáért.
A korábban a szocialista párt sporttagozatát is vezető egykori labdarúgó, aki több ciklust töltött el a XII. kerületi testületben, ezúttal a Magyar Szolidaritás Mozgalom színeiben indul újra a képviselői helyért, és a polgármesteri posztért is versenybe száll. Igaz, mint a Kétfarkú Kutya Párt hegyvidéki Facebook-oldala kiszúrta, a Nemzeti Választási Bizottság weboldala alapján ez utóbbi küzdelemben különös módon egy VII. és XX. kerületi lokálpatrióta szervezet is támogatja.
Mindez azért is érdekes, mert amint beszámoltunk róla, pénteken kiderült, hiába nyerte meg Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke (kiemelt képünkön) az előválasztást a Demokratikus Koalíció által is támogatott momentumos Farkas Csabát is megelőzve, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken. A konfliktus egyik oka az, hogy Kovács abban állapodott meg a Momentummal, hogy előválasztási győzelme esetén a 12 egyéni választókerületből 8-ban az MKKP állíthat jelöltet, a DK-nak és a Momentumnak csak 2–2 jut (a többi ellenzéki pártnak pedig egy sem), így azok kompenzációs listát sem tudnak majd állítani a XII. kerületben.
Élő Norbert, a DK XII. kerületi elnöke azt állítja, erről a megállapodásról nem tudtak (ez nehezen hihető, hiszen a sajtó még az előválasztás megrendezése előtt megírta), és nem is egyeztek bele (ez viszont tény). Ezért most tárgyalást szorgalmaz Kovács Gergellyel, aki pedig arról írt, hogy Élő az MKKP kompenzációs listájára szeretett volna felkerülni, majd azzal fenyegetett, hogyha nem indulhatnak el az előválasztásos megegyezés ellenére kettő helyett négy körzetben, akkor mindegyikben el fognak.
Bár Élő polgármesterjelöltként egyelőre nem szerepel az NVB oldalán, de a DK, az MSZP és Liberálisok színeiben egyéni képviselőjelöltként igen, ahogy több más jelöltjük is, vagyis a jelek szerint az egyéni körzetekben valóban egymás ellen indul a Kétfarkú Kutya Párt (illetve két körzetben a Momentum) és a DK vezette szövetség. Ezt a képet egészíti ki a Szolidaritás jelöltjeinek indulása, ők ugyanis szintén elindulnának az összes körzetben, a 79 éves Vincze pedig polgármesterjelöltként is. A jelenleg is a testületben ülő volt MSZP-s politikusról Kovács Gergely korábban és a most idézett bejegyzésben is úgy nyilatkozott, hogy „közben fideszes lett, és mindent megszavazott Pokorni Zoltánéknak”.
A hirtelen és extrém korán berobbant tavasz teljesen felborította a természet rendjét. Már februárban aktiválódtak a csípőszúnyogok, sorra dőltek a melegrekordok, többször átléptük a 30 Celsius-fokos napi maximumot, ami definíció szerint is hőségnapnak számít. Hamar zöldbe borult a táj, virágot bontottak a gyümölcsfák, a tavaszi virágok többsége pedig – kis túlzással – már le is virágzott addigra, amikor normál esetben épp csak bontogatniuk kellett volna a szirmaikat.
Mondhatni, idén úgy viharzott el mellettünk a tavasz, hogy észre sem vettük, mert élveztük a meleget, jólesett egyik napról a másikra nyári üzemmódba váltani. Aztán a virágzó, sőt, helyenként már-már elnyílt orgonabokrok képében szembe jött a valóság. A tavasz egyik legillatosabb és talán legkedveltebb virága az anyák napi köszöntés elengedhetetlen díszlete, ballagási csokrok alapkelléke. De hol vannak még ezek a dátumok?
Először csak sötét pletykaként terjedt, mára viszont mind többek szilárd meggyőződésévé vált az elképzelhetetlen: anyák napjára nem lesz orgona.
Az orgona valójában egy növénynemzetség (Syringa), amelybe számos faj és még több fajta tartozik. A közönséges orgona (Syringa vulgaris) az a faj, amivel kertekben, útszéleken, valójában lépten-nyomon bárhol találkozhatunk, és a laikus köznyelv egyszerűen csak orgonának nevez. A Balkán-félszigeten őshonos, de mára Európa nagy részén elterjedt, jól bírja hazánk klímáját is. Eredeti változatának a virágai lilák, a különböző fajták viszont fehértől a rózsaszínen és a tarkán át a sötétliláig pompáznak.
Normál évben az orgona május elejétől a hónap végéig virágzik, ám az idén a természet jó egy hónappal »előrébb« tart, az orgonavirágzás is április elején elkezdődött
– mondja a 24.hu-nak Megyeri Szabolcs.
Ha folytatódott volna a nyári idő, akkor bizony anyák napjára (idén május 5.) pont elvirágzott volna, de ebből a szempontból szerencsés, hogy a kedden érkezett hidegfront tartós lehűlést hozott. A hűvös ugyanis lelassítja a növények fejlődését, visszaveti a szirmok bomlását, és a szakember szerint sok orgonán van még elég bimbó ahhoz, hogy talán kihúzzák május elejéig. De csak talán, Megyeri Szabolcs úgy fogalmaz:
jóslatom és reményem szerint lesz orgona anyák napján.
Jean-Yves Grospas / Biosphoto / AFP Közönséges orgona.
Az orgonával kapcsolatban fontosnak tartja még kiemelni, hogy a 3–5 méteres magasságot is elérő cserje kiválóan alkalmas szabadon álló foltok takarására, ami a klímaváltozás elleni fellépés és a talaj védelme szempontjából is fontos. Tág tűréshatárokkal bíró, melegkedvelő faj, jól viseli a szárazságot, a hőséget, és nem igazán igényes a talaj minőségére sem, egyedül a nagyon kötött, nedves, agyagos földet nem kedveli.
Eddig megúsztuk a drasztikus fagykárt
A környezeti hatások alól természetesen a haszonnövényeink sem húzhatják ki magukat, teljesen mindegy, hogy adott faj vadon él vagy emberi gondoskodásban részesül, a természet törvényeit kell követnie. Márpedig a természet a veteményesekben és a gyümölcsösökben is eltévesztette a naptárt: az elmúlt tíz év átlagához képest négy héttel szaladt előre – erősíti meg lapunknak Apáti Ferenc.
A korai kezdés hazánk klímáján komoly veszélyforrás, a fagyok ugyanis április végéig vissza-visszatérhetnek. A speciális, téli nyugalmi állapotban a növények komoly mínuszokat is elviselnek, ám „ébredés” után a virágokra, majd az úgynevezett kisgyümölcsökre a mínusz 2 fok alatti hőmérséklet már komoly fenyegetést jelent – itt írtunk részletesen erről és a védekezés lehetőségeiről.
Idén kis területen jelentkeztek virágkárok a kajsziban és az őszibarackban, e két gyümölcsfajnál már valamilyen mértékű terméskiesés is lesz, de általánosságban, országosan, az összes gyümölcsfaj viszonylatában eddig jelentős fagykár nem történt
– mondja Apáti Ferenc, de hozzáteszi: a helyzet még jelentősen változhat.
A természet behúzta a gyeplőt
A korábbi lehűlések ugyanis még sok fajtánál virágbontás környékén jelentkeztek, most viszont már a kisgyümölcsök is megjelentek. Már hatványozottabb károkat okozhatnak a mínuszok, ráadásul a termelőkkel megosztott, speciális meteorológiai előrejelzés szerint péntekről szombatra virradóra mínusz 4 fok is lehet. (Cikkünk április 18-án, csütörtökön készült – a szerk.)
Témánkhoz visszatérve a koraiság az elsőként érő zöldségeknél és gyümölcsöknél megfigyelhető, de a végeredmény várhatóan nem tükrözi majd a jelenlegi, egy hónapos eltérést. A kedden érkezett lehűlés előre láthatóan még legalább a jövő hét közepéig tartja a 11–16 fokos maximumokat és 0–4 fokos minimumokat. Miként fent említettük, a növények ilyenkor behúzzák a gyeplőt, vontatottá válik a fejlődésük, vagyis a mostani hűvös idő lefarag az eddigi előnyből: amit a természet ad, azt általában vissza is veszi. Akár pozitív, akár negatív kilengésről van szó, hosszú távon általában beáll az egyensúly.
A nagyon korai érésű növényeknél azonban már mondhatni mindegy, a spárga a szokásosnál két, a szabadföldi szamóca pedig várhatón 1,5–2 héttel korábban jelenik meg a piacon.
Végezetül a virágzás utáni 4–6 hét kritikus a gyümölcsök kötődése és későbbi mérete szempontjából. Épp ebben az időszakban vagyunk most, ilyenkor a legintenzívebb a sejtosztódás a fejlődő kisgyümölcsökben, ehhez pedig 20–22 fokra és sok napsütésre lenne szükségük, ám ilyesmire a következő 7–10 napban hiába várunk. Ez a hűvös, fényszegény időjárás hetek múltán visszaüthet a nagyobb, úgynevezett tisztuló hullásban vagy majd a szüreti időszakban a kisebb gyümölcsméretekben.
A szaglószerveket támadja a McDonalds legújabb reklámja, amelynek első fecskéit Hollandiában már láthatják, pontosabban szagolhatják a járókelők.
A promóvideóban kifejtik, ez az első olyan hirdetés, amelyben maga a szag a reklám, az óriásplakátokon ugyanis sem szöveg, sem kép, sem logó nincsen, csupán egy piros vagy sárga egyszínű felületről van szó. A közterek közepére kiállított szerkezet belsejébe egy tálca sült krumplit tolnak be, a ventillátorokkal ellátott hirdetőtábla pedig kis nyílásokon keresztül eregeti a jellegzetes illatot. A fogyókúrázók szempontjából kicsit alattomos szagtámadás a reklám szerint arra épít, hogy a McDonalds sült krumpliját egyrészt ezerből is felismeri bárki, másrészt nagy eséllyel be is tereli az gyorsétterembe az embereket. Ezek jellemzően az óriásplakátok közelében vannak, így akinél azonnal beüt a krumpliillat, rögtön csillapíthatja is az alattomosan kiváltott nyálelválasztást.
Bizonyított tény, hogy a szag sokkal hatékonyabban kelt tiszta és érzelmes emlékeket az emberben, mint a képek. Azzal hogy belefoglaltuk a népszerűsítésbe ezt az új érzékszervet is, új utat találtunk arra, hogy emlékeztessük az embereket, milyen jó a McDonaldsban
– nyilatkozta az AdWeeknek a cég hollandiai marketingigazgatója, Stijn Mentrop-Huliselan.
Egy online sajtótájékoztató keretében jelentette be polgármesteri visszavonulását Molnár Róbert. Kübekháza polgármester 2002 óta vezetett a Csongrád megyei, határmenti falut, de most képviselői csapatával jelentette be visszavonulását.
„Sokfélék vagyunk, sokféleképpen gondolkodunk, de az volt a csodálatos bennünk, hogy a közös többszörös az mindig a falu volt” – mondta el Molnár, aki 2002 óta rendre nagy előnnyel nyerte meg a választásokat, legutóbb, 2019-ben például kihívója sem akadt.
„Tégláról-téglára építettük ez a falu” – idézte fel a polgármester, aki különösebben nem indokolta meg, hogy miért döntöttek így. A döntés okáról azt mondta mindössze: „Eltelt 22 év, és mérleget kellett vonnunk, és úgy gondoltuk, olyan kerek ez a mögöttünk lévő 22 év, hogy elhatároztuk, ezt számunkra most kell befejezni.”
Molnár Róbert egyébként régóta Márki-Zay Péter támogatója, az MMM-nek pedig alelnöke is.
Szenzációs világcsúcsot döntött Armand Duplantis, svéd rúdugró a Hsziamenben rendezett atlétikai Gyémánt Liga-versenyen.
A szombati fordulóban 6,24 méterrel a saját 6,23 méteres rekordját javította meg, amit még szeptember 17-én állított föl Eugene-ben. Íme a káprázatos csúcsdöntés:
Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Duplantisnak ez volt sorozatban a nyolcadik világcsúcsdöntése, 6,17 méter óta mindig egy-egy centit javított.
„Hinni akarunk már valamiben, az az igazság” – Magyar Péter békési látogatását követtük
Már hógolyó vagyunk, és lehetünk a NER-t elsöprő lavina – mondta nekünk Magyar Péter, akit a választási várakozásairól is kérdeztünk Békés vármegyében kezdődött országjárásán. Volt, aki ajándékkal és reményekkel tele, és volt, aki szkeptikusan, de érdeklődve várta a Tisza Párt EP-listavezetőjét.
Már hógolyó vagyunk, és lehetünk a NER-t elsöprő lavina – mondta nekünk Magyar Péter, akit a választási várakozásairól is kérdeztünk Békés vármegyében kezdődött országjárásán. Volt, aki ajándékkal és reményekkel tele, és volt, aki szkeptikusan, de érdeklődve várta a Tisza Párt EP-listavezetőjét.
Angliában súlyos kötelességszegés miatt fegyelmi eljárás indult egy rendőrségi civil alkalmazott ellen, miután a rendőrség nem reagált egy vészhívásra – a helyszínen, ahonnan befutott a jelzés, később négy embert találtak holtan.
A norfolki Costesseyben történt a tragédia még január 19-én; a 45 éves Bartlomiej Kuczynski reggel 6 körül tárcsázta a 999-es számot és „zavart mentális állapotáról” beszélt a diszpécsernek. Azt tanácsolták neki, hogy hívja fel a 111-et, azaz a nem sürgős esetek számára fenntartott hívószámot, és kérjen orvosi segítséget, de a rendőrségtől senkit sem küldtek a helyszínre.
A Daily Mail cikkéből kiderül, hogy a lengyel férfi nem sokkal később nyakon szúrta két lányát, a 12 éves Jasmint és a 8 éves Natashát, valamint sógornőjét, a 36 éves Kanticha Sukpengpanaót, majd magával is végzett.
A rendőrök csak azután mentek ki a helyszínre, hogy egy járókelő bejelentette: félő, hogy történt valami a ház lakóival. Azonban mire a járőrök kiértek, túl késő volt: reggel 7 óra 15 perckor már a négy holttestet találták a házban.
A lengyel férfi thaiföldi származású felesége, a lányok édesanyja a munkahelyén, egy helyi kórházban volt a tragédia idején.
A lap emlékeztet, hogy tavaly december 14-én Kuczynski eltűnt otthonából, egy közeli úton találták meg, és ugyanabba a norwichi kórházba szállították, ahol a felesége dolgozik. A férfi akkor elhagyta a kórházat, mielőtt érdemben ki tudták volna vizsgálni.
Egymásnak esett Horvátország két topvezetője, de helyettük a szélsőjobb nyerte a legtöbbet az előrehozott választáson
Nem jött be a számításuk a baloldali-populista horvát köztársasági elnök támogatóinak: alulmaradtak az előrehozott parlamenti választáson. De nincs irigylésre méltó helyzetben a hatalmon levő konzervatív jobboldal sem.
A szokásoktól eltérően hétköznap, szerdán tartottak parlamenti választást Horvátországban, ahol az ország két legfontosabb pozícióját betöltő politikai vezető és pártjaik versengtek egymással:
az ügyvezető miniszterelnök, az 54 éves Andrej Plenkovic és a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ),
valamint a köztársasági elnök, az 57 éves Zoran Milanovic és a centrista-baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette Igazság Folyói elnevezésű koalíció.
A választásnak komoly tétje volt Horvátországon kívül is: ha a HDZ megszerezte volna a többséget a 151 fős parlamentben, akkor marad az évtizede tartó nyugatos politika, ha viszont a baloldali ellenzék nyer, az ország valószínűleg csatlakozik azon államok közé, melyek kevésbé idegenkednek Oroszországtól. Ráadásul a mostani választás győztese lendületet kaphat a júniusi EP- és az elvileg decemberben tartandó köztársasági elnöki választáshoz.
Igazság Folyói: 42 (más koalícióban 2020-ban: 41 mandátum).
Mindez azt jelenti, hogy koalíciókötés nélkül a két legnagyobb erő egyike se tud kormányt alakítani, nincs meg az ehhez szükséges 76 mandátumuk, hiába beszélt Plenkovic a választás estéjén „meggyőző győzelemről”.
Darko Vojinovic / AP / MTI Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök leadja a szavazatát Zágrábban április 17-én.
Március közepén annyira felgyorsultak az események a horvát belpolitikában, hogy szinte követni is nehéz volt. Március 14-én a közvélemény-kutatások szerint utcahosszal vezető kormánypárt javaslatára (egy hónappal egy hasonló ellenzéki indítvány után) feloszlatták a parlamentet – így akarták elejét venni, hogy az eredetileg ősszel tartandó választásra a kritizált törvénymódosítások miatt túlzottan megcsappanjon a támogatottságuk. Egy nappal később Milanovic meglepetésre bejelentette, elindul a kormányfői posztért az SDP támogatásával, méghozzá úgy, hogy nem mond le az államfői pozíciójáról. Ezt az alkotmánybíróság döntése értelmében nem tehette meg, ami ahhoz vezetett, hogy Milanovic közölte: nem hivatalosan lesz az SDP jelöltje, és nagy lendülettel országjáró kampányt indított maga mellett. Mindkét oldal puccskísérletről beszélt.
A választókat is láthatóan fellelkesítette a heves harc, míg 2020-ban a választásra jogosultak 47 százaléka járult az urnákhoz, most csaknem a kétharmaduk, 61 százalékuk. 2000 óta nem láttak az országban ilyen magas részvételi arányt.
Így aztán nem lett igazuk azoknak, akik azt jósolták, hogy mivel – az újkori horvát történelemben először vasárnap helyett – szerdára tűzték ki a voksolást (ami így munkaszüneti nappá vált), sokan inkább majd vakációzni.
A 3,8 milliós lakosságú Horvátországban egymást követik a korrupciós botrányok, munkaerőhiánnyal és közben illegális bevándorlási problémával is küzdenek, ráadásul jelenleg ott a legmagasabb az infláció az eurózónán belül. De legalább tagjai az euróövezetnek, tavaly megnyíltak a schengeni határok, viszonylag magas a gazdasági növekedés, ráadásul érdemben növekedtek a bérek és a nyugdíjak az elmúlt időszakban – bár még így is az EU egyik legalacsonyabb átlagjövedelméről van szó. Nem lenne tehát véletlen, ha Plenkovic ismét – már harmadszorra – kormányra kerülne, amivel az ország történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfőjévé válna.
Az SDP Milanovic indításával azt gondolhatta, megfogta az Isten lábát, mert amióta a regnáló államfő a 2015–2016-os menekültválság alatt megbukott a baloldali kormányával, csak a hátát látták a HDZ-nek. A trágársága és retorikája miatt „horvát Trumpnak” is nevezett politikus – dacára a korábbi kormányfői tevékenységének – az ország egyik legnépszerűbb politikusa. Mindez nem függetlenül attól, hogy Horvátországban a legtöbb párt konszenzusos véleményen van az EU- és a NATO-tagság fontosságáról, miközben Milanovic erről egyáltalán nincs meggyőződve.
Pedja Grbin, az SDP vezetője a választás után kénytelen volt elismerni, nem ebben az eredményben reménykedtek, de szerinte
a polgárok kétharmada megmutatta, hogy változást akarnak.
Az egyre inkább a két vezető közötti mocskolódásba fulladó kampányt két téma határozta meg.
Az egyik a függetlenség elnyerése óta eltelt 33 évből 27-ben kormányzó HDZ folyamatos korrupciós botrányai. Emiatt nemcsak, hogy számos (mintegy 30) miniszterének kellett lemondania a kormányzásuk kezdete óta, de a probléma kezelése is „félrement”. A botrány ellenére megszavazták például legfőbb ügyésznek a megvesztegetett politikusokkal kapcsolatban álló Ivan Turudicot, másrészt megnehezítették azt a törvényt, amely megakadályozza, hogy az ügyész ügyének nyilvánosságra kerüléséhez hasonló módon kikerüljenek bírósági dokumentumok a sajtóhoz. Továbbá már annyira nem is szeretnének együttműködni azzal az Európai Ügyészséggel, amihez épp az ő vezetésükkel csatlakozott Horvátország.
A másik kampánytéma az volt, hogy Milanovic úgy jelentette be a kormányfői aspirációját, hogy közben nem mondott le a – főként ceremoniális feladatokból álló – köztársasági elnöki posztjáról, ami azt az abszurd forgatókönyvet vetítette előre, hogy győzelme esetén saját magát nevezheti ki miniszterelnöknek. Hiába figyelmeztette őt az alkotmánybíróság, hogyha nem mondd le, akkor nem kampányolhat, mégis bejárta az országot, a testületet pedig például írástudatlan maffiának nevezte.
A köztársasági elnök által „a bűn keresztapjának”, „tüzet okádó borznak” nevezett Plenkovic szerint ezzel alkotmányt sértett Milanovic, és „szokásához híven gyáva” is, mert nem mert lemondani.
EPA / MTI Zoran Milanovic horvát elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután leadta a szavazatát a parlamenti választáson Zágrábban április 17-én.
A helyi sajtó által többször a szlovák baloldal vezetőjéhez, a nemrég a hatalomba visszakerültRobert Ficóhoz hasonlított Milanoviccsal szemben azzal is érvelt a HDZ, hogy ilyen feszült időkben nem lenne jó megoldás egy oroszpárti politikus megválasztása, Plenkovic szerint ugyanis az államfő Oroszország strómanja. Az Európai Unióval sem éppen barátságos hangot megütő köztársasági elnök az invázió kezdete óta
több alkalommal is oroszbarát kijelentéseket tett,
ellenezte Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba,
valamint megakadályozta, hogy ukrán katonák tiszti képzést kapjanak Horvátországban.
Az orosz agressziót egyébként elítélő Milanovic azzal védekezett, hogy ő az országa érdekeit tartja a szeme előtt, és csak azt akarja megelőzni, hogy Horvátországot „belesodorják egy háborúba”. Ismerős a kijelentés, és Milanovic valóban jóban van a magyar miniszterelnökkel, még Orbán Viktor évi szokásos horvát nyaralásán is vacsoráztak együtt.
A magas részvétel, illetve az, hogy ennyi párt jutott be a parlamentbe (egy hónappal ezelőtt öt párt bejutását jósolták, végül nyolc került be a törvényhozásba) azt is jelzi, hogy az egymással versengő két országvezetőből elege van a horvátok jelentős részének.
Az igazi nyertes a szélsőjobb
A választás estéjén mindkét nagy politikai alakulat megígérte, mindent megtesznek, hogy kormánykoalíciót alakíthassanak. Plenkovic a választási győzelem másnapján már azt írta a Facebook-oldalán, hogy a koalíciós tárgyalások meg is kezdődtek, „jól haladnak”, és „hamarosan” meg is alakulhat az új kormány. Hogy pontosan kikkel és miről tárgyal, azt nem árulta el a bejegyzésében.
Nem lenne újdonság egy koalíciós kabinet létrehozása Plenkovicnak, hiszen a korábbi ciklusokban is így kormányzott, csakhogy az akkori szövetségesei, a képviselőiket ironikusan zsetonoknak (magyarul leginkább talán szavazógépeknek) nevezett kispártok kiestek a horvát parlamentből, a száborból, az etnikai kisebbségek képviselőivel pedig nem tudja sem őket, sem az elveszített öt mandátumát pótolni.
Darko Bandic / AP / MTI Voksuk leadására várakozó emberek egy zágrábi szavazóhelyiség előtt a horvátországi parlamenti választáson április 17-én.
Itt lép a képbe a szerdai választás harmadik helyezettje, a 14 képviselői helyet szerző nacionalista Haza Mozgalom (DP). Szakértők szerint királycsinálók lehetnek egy következő kormányalakításban, ahogy potenciálisan a nyomukban járó jobboldali szuverenista Híd (Most) párt 11 mandátummal, illetve a fővárost is vezető baloldali-zöld szövetség, a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) 10 mandátummal. Csakhogy a DP-n kívül mindegyik párt kizárta az együttműködést a HDZ-vel.
Tihomir Cipek, a Zágrábi Egyetem politológus professzora a New York Timesnak azt mondta, a választási eredmény azt az uniós trendet követi, miszerint a politikai közép a szélsőjobb és a szélsőbal felé veszít el szavazókat. A Haza Mozgalom sikere szerinte részben az euroszkeptikusságukból, illetve a gender- és LMBTQ-témák elutasításából fakad, valamint abból, hogy ígéretet tettek a korrupció megfékezésére, a fiatalok kivándorlásának megállítására.
A Zágrábi Egyetem egy másik politológusa, Viseslav Raos a német ZDF-nek nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg a DP az a párt, amit Plenkovic legszívesebben elkerült volna egy koalíciókötésnél.
A Haza Mozgalom nacionalista, euroszkeptikus és az európai választás után valószínűleg olyan pártokkal ül egy frakcióba az Európai Parlamentben, mint a német AfD és a lengyel Jog és Igazságosság
– mondta.
A Haza Mozgalommal való koalíció ugyanakkor nem jelentene éles váltást a külpolitikában, ugyanis – szemben a régió több más szélsőjobboldali csoportosulásával – a DP-nek nem célja az EU-ból való kilépés, ahogy vélhetően az Ukrajna-politika se változna miattuk az országban. Vezetőjük a választás utáni estén megerősítette azt az ígéretüket, hogy az ideológiai ellenfeleikkel – vagyis a baloldaliakkal és a szerb nemzetiségi képviselőkkel – mindenfajta szövetséget kizárnak.
Semmilyen módon és semmilyen körülmények között nem lehetnek a partnereink
– szögezte le Ivan Penava.
Ezt elvileg azt jelenti, hogy a HDZ-vel, amely a jugoszláv háborúk idején ugyancsak szélsőjobboldali erőként kezdte, nem lenne ellenükre a közös kormányzás. Ellentétek azonban akadnak így is a jelenlegi kormánypárttal, például az euró bevezetését is ellenezték, de még így is közelebb állnak hozzájuk, mint az SDP-hez és Milanovichoz.
Koszticsák Szilárd / MTI Stephen Bartulica, a Haza Mozgalom parlamenti képviselője beszél a CPAC Magyarország konferencián Budapesten 2023. május 4-én.
De még DP-vel együtt is csak 75 képviselői hely jutna Plenkovicéknak, a többséghez pedig 76 kell. Ez úgy jöhet össze a HDZ-nek, hogy a nyolc – valójában a szerbek nélkül csak öt – etnikai kisebbségi képviselő közül meggyőznek valakit.
Mindemellett a korábbi két ciklushoz képest egy stabil többségű koalícióra lesz szüksége Plenkovicnak, különben keresztbe tehet neki a legfőbb politikai ellenfele, az őt kihívó Milanovic, aki államfőként kijelöli, hogy ki alakíthat kormányt. Elvileg még arra is van lehetősége, hogy egy – saját maga által vezetett – kisebbségi kabinetet bíz meg a kormányzással. Ez azonban kevéssé valószínű forgatókönyv annak ellenére, hogy a baloldal még nem adta fel ezt a lehetőséget sem.
Még nincs vége. Napokik, hetekig, talán hónapokig tartó tárgyalások állnak még előttünk
– mondta a kormányalakításról az SDP-vezér Grbin.
Az is előfordulhat, hogy a végén egy újabb választást kell kiírni a patthelyzet miatt, és Horvátország olyan helyzetbe kerülhet, mint Bulgária, ahol az elmúlt három évben már a hatodik választást tartják a nyáron.
