Friss hírek percről-percre Neked

Rossz tanárnak lenni, de rossz tanárnak lenni még rosszabb

Valószínűleg elképzelhető közönségcsalogatóbb cím is egy három és egynegyed órás török művészfilmnek annál, hogy Elszáradt füvekről. Ismerünk például egy másik török filmet (nem ismerünk túl sokat), aminek az a címe, hogy Szexre, szerelemre és gyilkosságra szomjazva – ott az alkotókat jobban foglalkoztatta a figyelemfelhívó cím kérdése. Arra, hogy Elszáradt füvekről, ami egyébként Anatólia messzi-messzi vidékeinek a hosszú tél és a korai nyár váltakozása miatt satnyán maradt növényzetére utal, meg persze emberekre is, szóval erre a címre nem feltétlenül ülnénk be a moziba.

Pedig be kellene.

Az Elszáradt füvekről a legfontosabb és hazájából egyedüliként világhírű török filmrendező, Nuri Bilge Ceylan mesterműve. A legújabb, de nem az első. Ceylan lassan érett be: fotóművésznek indult, a kilencvenes években kezdett filmezni, az évtized végére aztán már Berlinben és Cannes-ban versenyeztek a filmjei. Azóta is a cannes-i filmfesztivál állandó résztvevője, Téli álom című filmje tíz éve elnyerte az Arany Pálmát. Törökország hatszor nevezte a rendezéseit Oscar-díjra, egyelőre jelölés nélkül. Úgy tűnik, ezek a török kisemberekről szóló, méltóságteljesen hömpölygő, háromórás tablók valamiért nem érdeklik az Amerikai Filmakadémiát.

Idestova három évtizede tartó rendezői pályája során Ceylan a kétezres évek végén szintet lépett. Addig csak amatőr szereplőkkel forgatott, az utóbbi tizenöt évben viszont Törökország vezető színészeit instruálja, akiknek a játékában ugyanakkor cseppnyi manír sem marad. Ez a lehengerlő magabiztossággal, mintegy magától értetődően megteremtett életközeliség a legjobb román és iráni filmekben is ott van, de Ceylan filmnyelve csak az övé.

Keveredik benne az egyszerű emberre fordított, megfeszített figyelem, a társadalmi körpanoráma meg az a lírai, helyenként álomszerű lebegés, amelyet feltehetően akkor tapasztal az ember, amikor valamelyik anatóliai falu határában végighordozza tekintetét a több ezer éves perzsa és bizánci romokon és a felborult kukákat nyalogató, kóbor kutyákon.

El kellene menni innen, de nem lehet. Ez a baja az Elszáradt füvekről hősének is, aki rossz közérzetével, lépten-nyomon szóba hozott elvágyódásával és az öngyűlöletéből adódó hisztijeivel jobban emlékeztet egy Csehov-hősre, mint bárki a mai mozis kínálatból. Sametnek a török oktatási törvény rendelkezése szerint még egy évet kötelezően az isten háta mögött kell tanítania, mielőtt kérvényezhetné áthelyezését valami jó helyre, mondjuk Isztambulba. Rajztanárként unottan, a diákok fejét le-leüvöltve próbálja kibekkelni ezt az időszakot, és azzal szórakoztatja magát, hogy az osztály szépének kedveskedik.

Eleinte felmerül a lehetőség, hogy az Elszáradt füvekről hatalmi visszaélésekről, szexuális kizsákmányolásról szóló történet lesz, és részben az is – bár nem feltétlenül a dús hajú Sevim az, akivel Samet a legtöbbet szemétkedik –, de Ceylan ennél tágabb perspektívában gondolkodik. Samet legfőbb baja egyrészt az unalom, másrészt az, hogy folyamatosan csalódást okoz saját magának. A kettő összekapcsolódik, mert unalmas állandóan csalódni önmagunkban, mégis mindig fáj. Samet akkor is semmirekellő volna, ha nem nivellálná amúgy is az egyéni teljesítményeket a recsegő-ropogó oktatási rendszer.

Az iskola persze itt is, mint annyi más filmben a Magyarázat mindenre-től az Elfogy a levegőn át A tanári szobáig, a társadalom modellje, a megosztottságot kiélező, az egyént megnyomorító intézmény, de talán egyik újabb iskoladrámában sem volt annyira apró és fullasztó az osztályterem, mint Samet történetében.

Azért nem mindenki olyan sértett, mint a főhős. Ott van kolléganője a szomszéd faluból, Nuray, aki bombamerényletben elvesztette az egyik lábát, de még így több életkedve és lelkesedése maradt, mint Sametnek. Elvi vitába is keveredik a férfival, aki megkísérli sekélyes ideológiába csomagolni saját önzését és cinizmusát – miért éppen neki kellene szolidárisnak lennie másokkal, mikor ebben a hazában vele sem törődik senki? –, míg Nuray még hisz abban, hogy a közösségeinket nem tudja teljesen lezülleszteni a politika, mert legvégül úgyis rajtunk múlik. Erdogan nevét senki nem mondja ki, de azt még a nem török nézők is tudják, hogy az elnök árnyéka vetül erre a beszélgetésre.

És éppen ennél a jelenetnél, ahol már úgy érezhetjük, hogy kiismertük a szereplőket, és eligazodunk a film egyszerre nyomasztóan szűkös és mindenre kiterjedő részletességgel berendezett világában, Ceylan elrántja a kormányt, és kibillent egyensúlyi helyzetünkből. Nem áruljuk el, mit tesz – aki ismeri az iráni Kiarosztami vagy Panahi filmjeit, hamarabb magához tér –, de a markáns cezúra után különös módon még inkább a sajátunknak érezzük ezt a történetet.

Az az aggasztó gondolatunk támadhat, hogy Samet talán olyan sokban nem is különbözik tőlünk, mindannyiunktól, akik azzal hitegetjük magunkat, hogy még nem cserzettek bennünket cinikussá demokráciadeficites mindennapjaink.

Ebben a kevés szereplővel operáló, de nagyszabású filmben, ami karaktertanulmánynak és egy gyönyörű, reménytelen vidék rajzának is elsőrangú, különösen sok múlik a színészeken. Hozzá kell fakulniuk az anatóliai télhez, de nem szabad elveszíteniük az általuk életre keltett személyiségek belső tüzét, azokat a mégoly kisszerű vágyakat és ambíciókat, amelyek a figurákat mozgatják. Cannes-ban a történet legbölcsebb szereplőjét, Nurayt játszó Merve Dizdar nyert színésznői díjat, de a Sametet játszó Deniz Celiloglu ugyanúgy megérdemelte volna az elismerést. Amennyire mi ezt egy másik országból meg tudjuk ítélni, egyetlen fals vagy hiteltelen mondatuk, gesztusuk, megmozdulásuk sincs.

A főszereplők között persze ott van Anatólia is, a hatalmas országrész, amelynek Ceylan az első számú mozgóképes költője. Biztosan vannak olyan török emberek, akik rossz néven veszik, hogy a rendező józan és lesújtó látleletet ad erről a vidékről, de valójában mindenki hálás lehet azért a figyelemért, empátiáért, lényeglátásért és művészi tehetségért, ami összesűrűsödik ezekben az ember- és tájképekben. Nem biztos, hogy a valóságban is el akarunk utazni Anatóliába, Ceylan téli álmainak és vadkörtefáinak honába, de az ő filmjeiből meg szeretnénk ismerni. Akkor is, ha háromórásak, és elszáradt füvek kókadoznak bennük.

Elszáradt füvekről (Kuru Otlar Üstüne), 2023, 197 perc. 24.hu: 9/10.

The post Rossz tanárnak lenni, de rossz tanárnak lenni még rosszabb first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Terepjáró ütközött egy szemből érkező Opel Corsával, az egyik sofőr a helyszínen meghalt

Halálos baleset történt szombaton az 5301-es úton Ágasegyháza közelében – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság az MTI érdeklődésére.

Azt írták, hogy egy gépjármű letért az útpadkára, majd keresztbe fordulva átsodródott a szemközti sávba, ahol összeütközött egy érkező autóval.

Az ütközés következtében az átsodródott autó egyedül utazó vezetője a helyszínen meghalt. A baleset körülményeit a kecskeméti rendőrkapitányság vizsgálja – áll a közleményben.

The post Terepjáró ütközött egy szemből érkező Opel Corsával, az egyik sofőr a helyszínen meghalt first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Így lett a kocsigyárosból teherautó-sofőr

Amikor Rákosi elvtárs vagy a nagyra becsült Kodály Zoltán Galyatetőn nyaralt, őket nem túlzottan érdekelte, hogy egyméteres vagy ötméteres hó esik. Akkor az ország nagy központja ezt a teherautót apámmal együtt rendelte fel, hogy teljes szezonon keresztül ők mozdítsák meg a havat, mert más jármű nem bírt velük. Több karácsony történt, hogy édesapám nem volt velünk, mert hónapokig ott tartózkodott. De végtére egy megbékélt ember lesz, visszatért a könyveihez…

– így mesélt gyerekkori emlékeiről nemrégiben dr. Varga Csaba jogfilozófus a Pécs Aktuál podcastjében.

A szomorú gyerekkori történetet felidéző jogtudós a Fortepan-gyűjteménynek adományozott ötszáz képe az archívum pécsi anyagának mintegy harmadát jelenti. Az egykor a karácsonyi vacsorákról az (akkor még kis Csabának) hiányzó, teherautó-sofőrként dolgozó Varga Gyula története nem csupán egy a hagyományos és az államszocializmusban korántsem szokatlan családi történetek közül. A Varga család élete a város iparával is szorosan összefonódott.

Céhlegényből hintógyáros

A Varga család neve generációkra visszamenően igen jól csengett a Baranya vármegyei nagyvárosban: a kommunizmusban Galyatetőn a havat kotró, és a családi körből emiatt még a karácsonyi ünnepek alatt is hiányzó Varga Gyula nagypapája a 19. század végén még egy Somogy vármegyei kovácsműhelyben tanulta ki a mesterség minden csínját-bínját. Ám a fia, idősebb Varga Gyula nem érte be a kisvállalkozói léttel. Miután apja kovácsműhelyében megszerezte a segédlevelét, céhlegényként a nyakába vette Európát. Bejárta Ausztriát és Észak-Olaszországot, és az egyik legjelentősebb hazai hintógyáros, Zupka Lajos pesti cégénél helyezkedett el.

Hat év után művezetővé nevezték ki, majd 1894-ben Pécsre költözött, és elindította a saját üzemét. A névadással nem bíbelődött sokat, a céget Varga Gyula Kocsigyárként jegyezték be. A kezdetben hintógyártással foglalkozó cég gyorsan fejlődött, idővel Montenegróban és Boszniában is értékesítettek. Varga Gyula mintatermékével elnyerte az Osztrák–Magyar Monarchia csomaghordó postakocsijainak gyártási jogát, később a Magyar Királyi Posta Kincstár is a pécsi családi vállalkozást bízta meg az ország huszonkilenc vármegyéjében szolgáló zöld postakocsik gyártásával. Az itt készült kocsikat maguk szervizelték, évente több mint száz kocsit gyártottak.

A modern átállás: a robbanómotor

A két világháború között az autóipar technológiai forradalma és demokratizálódása egy sor új kihívás elé állította a pécsi családi vállalkozást. A karácsonyi ünnepekről az 1950-es években rendszeresen hiányzó Varga édesapja felismerte az új piaci lehetőségeket, és vállalatával a típuskocsik 1940-es évekbeli megjelenéséig alvázakra gyártott karosszériákat. Az alapot nemcsak magyar, hanem például amerikai cégek is szállították, így a MÁVAG mellett az Avant, a Chevrolet és a Ford alvázaihoz is készült Vargáéknál karosszéria.

Az 1926-tól Varga Gyula Autókarosszéria- és Kocsigyár néven futó vállalat új, nagyobb telepre költözött, a pécsi vasútállomás közelsége gördülékenyebbé tette az alvázak beszállítását. Az új épületben egy-két bemutatóterem is helyet kapott a zárt gépműhely és az üzlethelyiség mellett. A pécsi Varga Gyula ekkor már a Mercedes, később az Opel, a BMW és a DKW, valamint az osztrák Seyr márkaképviseletét is ellátta. Az ország első vidéki benzinkútja is a gyár területén kezdte meg a működését 1926-ban – nyilvános töltőállomásként.

A somogyi céhlegényből Pécsett autógyártó nagytőkéssé vált Varga fia, az 1906-ban született ifjabb Varga Gyula már gimnazistaként is besegített a cég működtetésébe. Műegyetemi tanulmányait apja egészségromlása miatt idejekorán abbahagyni kényszerült. Ifjabb Varga Zupka Lajos és Misura Mihály autókarosszéria-gyártó cégénél és a Magyar Steyr Automobil Rt.-nél szerezte meg gyakorlati tudását. Kocsigyártó segédlevelével a zsebében 1926-ban tért haza Pécsre.

Ifjabb Varga Gyula már nemcsak automobilokat, hanem városi buszokat is gyártott, köztük – Feuerstahler Viktor szederkényi vállalkozó megrendelésére – „a magyar vidék legnagyobb buszát”. Az első és másodosztályú részleggel felszerelt, 60 férőhelyes busz azonban csak egy-két évig üzemelhetett, elsősorban azért, mert túlságosan sokat fogyasztott.

Az 1930-as évek egész világot megrengető gazdasági válsága a pécsi Varga-féle céget sem hagyta érintetlenül, de a vállalat átvészelte a nehézségeket, és a ’30-as évek második felében ismét növekvő pályára állt. Ifjabb Varga közben a cég mellett családot is épített: 1936-ban elvette apja kollégájának és barátjának lányát, Armbrust Évát, akinek családja ugyancsak hintógyárat működtetetett Győrött. Igaz, az Armbrust család győri cégének nem sikerült megugrania azt, amit a pécsi Vargáéknak igen: a győri cég nem állt át az autókarosszéria-építésre.

Autógyártóból katona, majd földönfutó

A második világháború kirobbanása után, 1940-ben a motoros repülésben gyakorlott Vargát pilótaként vonultatták be a hadseregbe. Sólyom típusú, kétfedeles gépekkel repültek, melyeken a vezető kezelte a két fedélzeti fegyvert, míg a mögötte ülő felderítő tiszt fényképekkel és jegyzetekkel dokumentálta a bevonuló szárazföldi egységek előtti terepet. Egy alkalommal, amikor épp Délvidékre tartottak, Varga érzékelte, hogy a gép motorja kihagy, sokat veszített a sebességéből. A zuhanást csak úgy tudták elkerülni, hogy ellenséges területen hajtottak végre kényszerleszállást. Arra lettek figyelmesek, hogy hatalmas tömeg rohan feléjük. A repülőgépet bármi áron meg kellett védeniük, de mivel a fegyvereik nem voltak megtöltve, a fedélzeti géppuskát tervezték használni. Kiderült azonban, hogy a közeledő tömeg magyarokból áll, akik ujjongva üdvözölték a Magyar Királyság visszatérését.

A történet itt nem ért véget: a térségben rekedt ifjabb Varga némi kerülőutat követően megszervezte a térségben a nemzetőrséget és lefegyvereztette a rendezetlenül visszavonuló szerb csapatokat. Végül Borovóba vezényelték, ám a Sólyom gép, amivel repültek, balesetet szenvedett, és darabokban ért földet. Varga és a vele utazó katonák csodával határos módon túlélték a balesetet.

Később a Szovjetunió ukrajnai nehézipari központjának repülőterére, Krivoj Rogba helyezték át Vargát, aki itt a katonai repülőgépek szervizeléséért, alkatrész- és üzemanyag-ellátásáért felelt. Egy szovjet bombatámadás következtében ismét, de ezúttal súlyosabban megsérült. Leszerelték, és visszatérhetett Pécsre, csakhogy időközben a cégét hadiüzemmé nyilvánították.

A vállalat soha többé nem került vissza a család birtokába: a háborút követő kommunista hatalomátvétel során a céget, a telephelyen lévő összes berendezést, sőt, még a családi otthont is államosították. Az időközben három gyerekkel bővült családnak Pécs Meszesnek nevezett bányatelepi részén jelöltek ki egy lakást. Az ország egyik legnagyobb családi vállalkozójából, a Monarchia-szerte saját gyártású hintókkal és postakocsikkal kereskedő pécsi Vargából így lett a Rákosi Mátyás és Kodály Zoltán nyaralását biztosító teherautósofőr. Legfiatalabb fia, a jogfilozófus Csaba szerint, mint azt a már idézett podcastben elmesélte, mindez „a kommunizmus saját törvényei szerint is illegális, mert jogi státusza szerint ezt az üzemet másfél évvel később lehetett volna csak államosítani. Pécsi önkény, amit a minisztérium rendelt el, egy bizonyos Oszvald elvtárs, nagy előnye volt, hogy írni tudott, mert egy derék szabolcsi bányászember volt. (…) Attól kezdve, hogy ő belépett, édesapám a fogasról a kalapját nem vehette fel, és történetesen nem a kabátjában volt a pénztárca, így a pénztárca is ott maradt.”

Írta: Zachar Veronika | Szerkesztő: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg.

Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/varga-gyula-kocsigyar

Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!

The post Így lett a kocsigyárosból teherautó-sofőr first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Drón- és robotfejlesztő központot hoz létre az orosz védelmi minisztérium

Drón- és robotfejlesztő, valamint -gyártó központot hoz létre az orosz védelmi minisztérium – közölte a tárca vezetője szombaton.

Szergej Sojgu a moszkvai katonai körzet drónok tesztelésére is használt lőterét ellenőrizte.

Az ukrajnai konfliktusban eddig több ezer pilóta nélküli légi járművet vetettek be a felek az ellenséges erők követésére, a tüzérség irányítására és a célpontok bombázására.

The post Drón- és robotfejlesztő központot hoz létre az orosz védelmi minisztérium first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Üzenetet küldött főnökének, hogy nem megy be dolgozni, mert túszul ejtették

Egy észak-dakotai nőt három napig tartott túszként a volt barátja; megmenekülését annak köszönheti, hogy üzent a főnökének: nem tud bemenni a munkahelyére, mivel fogva tartják.

Fargo városának rendőrsége közleményt adott ki, amelyből kiderül, hogy április 8-án a járőrök egy bejelentés után kivonultak egy lakáshoz, miután a nő főnöke tudatta a szervekkel a beosztottjától kapott üzenet tartalmát.

Amikor a rendőrök megérkeztek a lakáshoz, a nő nyitott neki ajtót, volt barátja, a 39 éves Anthony Peterson eközben épp a kanapén aludt, egy lőfegyver volt nála.

A nőt kimentették a helyszínről, a férfit pedig – aki napok óta nem engedte volt barátnőjének, hogy elhagyja a lakását – előállították.

Peterson birtokában lopott fegyver volt, de a 39 éves férfi egyáltalán nem is tarthatott volna lőfegyvert, így emiatt is felelnie kell majd a bíróságon. Peterson egyébként is büntetett előéletű, korábban többször elítélték családon belüli erőszak miatt, valamint testi sértéssel is megvádolták.

The post Üzenetet küldött főnökének, hogy nem megy be dolgozni, mert túszul ejtették first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Ráskó Eszter: Én soha nem láttam, hogy összerezzenne tőlünk Orbán Viktor

Ráskó Eszter humorista volt Gulyás Márton vendége a pénteki Partizánban. A beszélgetés során szót ejtettek arról, hogy stand up-előadóknak egyre nehezebb a mindenkori közéleti viszonyok között kell fellépniük. Gulyás ekkor megemlítette Koltai Róbertet, aki a héten azzal állt elő, hogy az ócsai polgármester kitiltotta őt a városból (ezt a városvezető később cáfolta), illetve azt mondta: „nyilván tőletek tart a hatalom, hogy nehogy a szátokra vegyétek őket.”

Szerintem nem a hatalom, nem a nagyok tartanak tőlünk, hanem a kicsik, akik alul vannak, a táplálkozási lánc alján. Akik üzemeltetik a nagyok vélt elképzeléseit. Én soha nem láttam, hogy összerezzenne tőlünk az Orbán Viktor vagy bárki. Inkább az van, hogy eljutsz egy művközpont kultúrszervező bizottságához, és nekik van gyomorremegésünk, mit fog szólni a polgármester

– mondta Ráskó, majd azt a törvénytervezetet hozta fel, amivel a művelődési házak programjait akarják egységesíteni.

Ez egy érdekes kérdés, mert ha ez megtörténik, akkor benne van a pakliban, hogy nem is lesz vidéki stand-up soha. Vagy kiket fognak odaengedni? Másrészt annyira ostobának tartom ezt az egész elképzelést, mert nem lehet gondolatrendőrséget üzemeltetni. Amíg lesz internet, addig tulajdonképpen tök mindegy, hogy én, a Bödőcs vagy a Pottyondy fellép-e a helyi művközpontban, mert aki ezt a tartalmat szomjazza, az meg fogja találni magának. Tehát ez az elképzelés röhejes és idejét múlt, és nagyon szorongató érzést kelt a helyiekben, hogy most akkor félni kell ettől a dologtól.

Később Gulyás azt kérdezte vendégétől, tervez-e a jelenleginél mélyebben belefolyni közéleti kérdésekbe. Ráskó kijelentette, nem látja magát semmilyen politikai pártban vagy mozgalomban, csak a saját véleményét szeretné képviselni a rendelkezésére álló eszközökkel.

Nehéz nem bizalmatlannak lenni ebben az országban. Amivel én hozzájárulok ahhoz, hogy javuljon ez a helyzet, hogy nyíltan kommunikálok. Nem félek a politikától, a politikusoktól, attól, hogy rossz helyen rosszat mondok, nem félek a véleményemtől. Szerintem ez nem feltétlen általános.

The post Ráskó Eszter: Én soha nem láttam, hogy összerezzenne tőlünk Orbán Viktor first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Tippelje meg velünk az EP-választás eredményét!

Bár a belpolitikai erőviszonyok talán soha ilyen gyorsan nem változtak, mint az utóbbi néhány hónapban, a bizonytalanság nem öli ki az emberből egyik legősibb ösztönét: a tippelési kedvet. A Political Capital és a 24.hu mandátumkalkulátorának segítségével azonnal láthatja, hogy az ön listás tippjei alapján hogyan találna gazdára az Európai Parlament 21 magyar mandátuma. (A „Mentett tippek” funkciót csak akkor használja, ha a választás után lesz lelkiereje visszanézni, milyen eredményekre is számított korábban!)

Mivel az Európai Parlament tagjait listákon választjuk, a kalkulátor egyszerűen annyit tesz, hogy a betáplált tippeket a hatályos jogszabályok szerint mandátumokká alakítja. Nincs szükség tehát korábbi választási adatok felhasználására; a kalkulátorok a tippek alapján pontos mandátumeloszlást adnak.

Az egyetlen probléma akkor állhat elő, ha a kalkuláció során döntetlen eredmény adódik, tehát nem egyértelmű, hogy melyik listának jár az utolsó kiosztható mandátum. A valóságban szinte kizárt, hogy ez előforduljon, a tippelés során viszont megeshet, célszerű ezért tizedes pontossággal beírni a tippeket a jelölőszervezetek logója melletti mezőkbe. A törvény szerint ilyenkor a jelölő szervezetek sorsolt sorrendje dönt a mandátum(ok) sorsáról. Mivel azonban a sorsolásra csak a listaállítás május 3-ai határideje után kerül sor (az aláírásgyűjtés ma, azaz április 20-án kezdődik, tehát két hetük van rá a pártoknak), a kalkulátorban egyelőre betűrendben szerepelnek a listák, és ennek megfelelő sorrend szerint kapnak mandátumot döntetlen helyzet esetén.

A kalkulátort a május 3-ai határidő után frissítjük, ha a jelenleg szereplő – a közvélemény-kutatásokban mérhető – pártokon kívül mások is összegyűjtik a listaállításhoz szükséges 20 ezer aláírást, vagy ha e pártok közül valamelyik nem.

A kalkulátor nem engedi, hogy a pártok összeadva 100 százalékpontnál többet szerezzenek. A tippek beírásakor érdemes figyelni a „Kiosztható” felirat alatt szereplő értéket, amely jelzi, hány százalékpontot oszthat még ki. Ha a száz pontot túllépte, a kalkulátor blokkol, egészen addig, amíg a pártlistákra leadott összesített tippjét százra nem csökkenti.

A bejutási küszöb mindkét választás esetén 5 százalék, az ez alatt teljesítő listák nem szerezhetnek mandátumot.

A mandátumkalkulátort itt találja:

Mandátumkalkulátor

EP-mandátumkalkulátor 2024

A Political Capital és a 24.hu mandátumkalkulátorának segítségével láthatja, hogy az ön tippjei alapján hogyan találna gazdára az Európai Parlament 21 magyar mandátuma.

Eredményes tippelgetést mindenkinek!

The post Tippelje meg velünk az EP-választás eredményét! first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

„Becstelen emberrel nem fogok kezet” – így utasította vissza Magyar Pétert Szentkirályi kampányfőnöke

Nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs, Szentkirályi Alexandra kampányfőnöke, amikor a Tisza Párt jelöltje odament hozzá, és sok sikert kívánt neki – írja a Telex.

Szombaton Magyar és Szentkirályi is a Széll Kálmán téren gyűjtik az aláírásokat az önkormányzati választás kampányának nyitó napján.

A lap helyszíni tudósítója szerint Magyar Péter odament sok sikert kívánni Szentkirályi Alexandrának. Közben azt mondta:

Esetleg a gyurcsányozáson kívül valami konkrét programot adjatok Budapestnek.

A Fidesz főpolgármester-jelöltje viszonozta a kézfogást, és így azt mondta: „Én az orbánozás abbahagyását javaslom neked”.

Ezután Magyar kezet nyújtott Hidvéghi Balázs kampányfőnöknek is, aki azonban nem viszonozta ezt, csak annyit mondott: Minden jót kívánok, és nem szeretnék kezet fogni.

Becstelen emberrel nem fogok kezet

– így indokolta meg Hidvéghi a Telexnek, miért utasította el Magyar kézfogását.

The post „Becstelen emberrel nem fogok kezet” – így utasította vissza Magyar Pétert Szentkirályi kampányfőnöke first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

DK: A Kutya Párt ne veszélyeztesse az ellenzéki polgármesterjelöltek győzelmét a kerületekben!

A Kétfarkú Kutya Párt sorra állít új polgármesterjelölteket a fővárosban, nemcsak a Fidesz vezette kerületekben, hanem például az I., a III. és a VII. kerületben is, ahol öt évvel ezelőtt győztes, sikeres ellenzéki polgármesterek dolgoznak. Mindez csak a Fidesz érdekét szolgálja – írja közleményében a Demokratikus Koalíció, amely szerint „egy valóban ellenzéki pártnak semmi oka nem lehet arra, hogy ellenzéki polgármesterekkel szemben induljon.”

„Ha a Kutya Párt valóban ellenzéki párt, akkor vonja vissza a közös ellenzéki polgármesterjelöltekre ráindított jelöltjeit a fővárosi kerületekben. Ha ezt nem teszik meg, akkor az egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jelenleg hivatalban lévő, korábban győztes ellenzéki polgármesterek leváltása a valódi céljuk” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc pártja.

A DK és az MKKP közötti üzengetés azután kapcsolat nagyobb fordulatszámra, hogy pénteken kiderült, hiába nyerte meg Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke az előválasztást a DK által is támogatott momentumos Farkas Csabát is megelőzve, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken. A konfliktus egyike oka az, hogy Kovács abban állapodott meg a Momentummal, hogy előválasztási győzelme esetén a 12 egyéni választókerületből 8-ban az MKKP állíthat jelöltet, a DK-nak és a Momentumnak csak 2–2 jut, így azok kompenzációs listát sem tudnak majd állítani a XII. kerületben.

Élő Norbert, a DK XII. kerületi elnöke azt állítja, erről a megállapodásról nem tudtak (ez nehezen hihető, hiszen a sajtó még az előválasztás megrendezése előtt megírta), és nem is egyeztek bele (ez viszont tény). Ezért most tárgyalást szorgalmaz Kovács Gergellyel, aki pedig arról írt, hogy Élő az MKKP kompenzációs listájára szeretett volna felkerülni, majd azzal fenyegetett, hogyha nem indulhatnak el az előválasztásos megegyezés ellenére kettő helyett négy körzetben, akkor mindegyikben el fognak.

Élő Norbert öt éve az ellenzéki pártok közös polgármesterjelöltje volt a XII. kerületben, és 60-40 arányban maradt alul Pokorni Zoltán fideszes polgármesterrel szemben. Az idén már Fonti Krisztina alpolgármester a kormányoldal jelöltje.

A DK-MKKP konfliktus másik rétege az, hogy a Kutya Párt a napokban bejelentette, hogy újabb, DK-s vezetésű kerületben, Erzsébetvárosban állít saját polgármesterjelöltet Terdik Roland személyében. A VII. kerületben 2019 óta az újra induló Niedermüller Péter a polgármester.

Az MKKP önálló polgármesterjelöltet állít emellett

• az I. kerületben (Nánásiné Abonyi Gyöngyi), ahol a párbeszédes V. Naszályi Márta a polgármester,
• a III. kerületben (Budai Sándor), ahol a DK-s Kiss László igyekszik újrázni,
• valamint a IV. kerületben (Nagy Dávid), ahol a jelenlegi alpolgármester, Trippon Norbert DK-s politikus az ellenzék jelöltje.

Kutyapárti támogatásra számíthat még Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, akit budapesti listavezetőjének kért fel az MKKP, de akivel szemben ellenjelöltet állítottak a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik IX. kerületi képviselői.

The post DK: A Kutya Párt ne veszélyeztesse az ellenzéki polgármesterjelöltek győzelmét a kerületekben! first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu

Ukrán dróntámadásban kigyulladt egy orosz üzemanyagraktár

Ukrán dróntámadásban kigyulladt egy orosz üzemanyagraktár – közölte az Oroszország nyugati részén fekvő Szmolenszk régió kormányzója szombaton. Vaszilij Anohin közölte: a régió központja ellen indított támadást visszaverték.

A terület kormányzója a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson tudatta, hogy a drón helyi idő szerint hajnali két órakor Kerdem térségében egy ipari létesítményt támadott.

A légvédelmi erők megsemmisítették a drónt. A lezuhanó törmelék eltalált egy üzemanyagot tartalmazó tartályt, amely ennek következtében felgyulladt

– közölte a kormányzó.

Ukrajna az év eleje óta fokozta a világ második legnagyobb olajexportőrének számító Oroszország olajfinomítói elleni támadásait, hogy ezzel próbálja csökkenteni Moszkva energiabevételeit és a hadseregre fordítható forrásait.

The post Ukrán dróntámadásban kigyulladt egy orosz üzemanyagraktár first appeared on 24.hu.

forrás: 444.hu