A pénteki megnyitót követően kérlelhetetlenül kezdetét veszi a párizsi olimpia, a program pedig már szombaton nagyon sűrű lesz.
Kezdetnek a 10 méteres vegyes csapat számban Péni Istvánnak és Mészáros Eszternek szurkolhatunk, de eközben árgus szemekkel figyeljük majd Kaizinger Balázst is, aki 28 év után az első olimpiai lovastusázónk olimpián. Nem fogunk unatkozni ezután sem, evezés, szertorna, vívás és kézilabda színesíti majd a programot.
Délután 14 órától a női pólósok számára is elkezdődik a csoportkör, késő este pedig már döntőket is rendeznek, így aztán úszásban és vívásban is reményeink szerint éremnek örülhetünk majd.
Ha véletlenül nem tudnám (de persze tudom), sok apró jelből akkor is kiderülne: indul az olimpia.
Annak idején mi már hetekkel a megnyitó előtt teljes izgalomban éltünk, remegve vártuk, hogy elérkezzünk a megmérettetések legfontosabbikához, a versenyhez, amire egy olimpiásznyi ideje, négy éve készültünk rengeteg edzéssel, nekiveselkedéssel.
Jön három–négy hét, amikor az egész világ figyelme a sportolók felé fordul, s ez hatalmas megtiszteltetés.
Ahogy olimpiák idején mindig, most is megszaporodtak a megkeresések: hívnak riporterek, érdeklődők, hogy ugyan mi a véleményem erről-arról a sport és az olimpia kapcsán.
Mindig azt hiszem, hogy már minden érdekeset elmeséltem, aztán magam is elcsodálkozom, hogy rendre előkeverednek „publikálatlan” emlékeim is.
Az olimpia évtizedeken át meghatározta a családom életét. Minden „a Játékok” köré szerveződött. Tudom, sokak szerint az olimpia a hiúság vására, igazából lényegtelen, ki nyer, de erről én másképp gondolkozom.
Két olimpián képviselhettem Magyarországot, amire ma is büszke vagyok. Jelen lenni egy megnyitó- vagy záróünnepélyen, versenyezni, mások versenyeit nézni, drukkolni a helyszínen, megélni drámákat, győzelmeket, vereségeket – ez semmihez sem hasonlítható élmény.
Az első olimpiám Mexikóváros 1968-ban.
Edzésre készülünk, az olimpiai faluban mindenhol televízió közvetíti az épp zajló selejtezőket, döntőket. Válogathatsz, épp melyik sportág érdekel. Ebédelünk, amikor egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy egy langaléta fiatalember nekifut a magasugrásnak, az utolsó pillanatban hanyatt dobja magát, úgy repül át a léc felett.
Nem hiszünk a szemünknek, ilyet eddig sose láttunk.
Menni kellene az uszodába, de a lábunk gyökeret ereszt a képernyő előtt, várjuk, hogy ismét láthassuk a csodát. És igen: az akkor huszonegy éves Dick Fosbury újfent bemutatja forradalmi „back-first” ugrótechnikáját, a később róla elnevezett Fosbury-flopot, mi több, a döntőben olimpiai bajnoki címet szerez.
Getty Images Az amerikai Richard Fosbury a szokatlan „flip-flop” stílusában olimpiai rekordot állít fel, amikor az 1968-as olimpián a magasugrásban 7 láb, 4 és fél hüvelyk magasra ugrik.
Naná, hogy edzés után rohanunk az atlétikai stadionba, hogy élőben is megtekintsük a mutatványt.
Tizennégy éves voltam, magabiztos kislányként ott és akkor eldöntöttem: ezt itthon én is megtanulom. Dicséretes szerénységre vall, hogy nem 2 méter 24 centi fölött kívántam átsiklani, hanem kicsit alacsonyabban. Később valóban egész addig gyakoroltam az ugrást, míg sikerült, igaz, érmet nem kaptam érte, viszont rengeteg kék-zöld foltot szereztem.
A második olimpiám München, 1972-ben. Már túl voltam a magam versenyein, amikor kilátogattunk az olimpiai stadionba, tán a hosszútávfutóknak drukkolni. Sportolóként meghatározott szektorban ülhettünk, és Misával elkeveredtünk egymás mellől. Misa, Hesz Mihály, Mexikó kajakos bajnoka, később a fiam édesapja, akkor már a vőlegényem volt, tudtuk, közvetlenül az olimpia után összeházasodunk.
Leültem közel a pályához, nézegettem hátrafelé, szomorkodtam, hogy „elveszítettük egymást”, és nem értettem, hogyhogy nem szúrom ki bármilyen messziről a Nagy Ő-t. És végre megpillantottam! Tizennyolc évesen azt gondoltam, ez égi jel, mint ahogy valószínűleg az is volt, hogy megvan a párom, és amilyen öröm volt, hogy megtaláltam, annyira fura is, hogy annyi sok közül vajon miért pont ő, aki nekem kell mindhalálig.
Aztán az élet kissé átírta azt a mindhaláligot, de azt a pillanatot sose feledem.
Remélem, tudom, a mostani olimpikonjaink az érmek, helyezések mellett hasonlóan maradandó élményekkel, pillanatokkal gazdagodnak.
Justin Timberlake-et júniusban tartóztatták le, miután lassítás nélkül elhajtott egy stoptábla mellett és megállították őt a rendőrök igazoltatni. Beszámolók szerint az énekes szemei „véreresek és üvegesek” voltak, „erős alkoholszag áradt a leheletéből”, beszéde lelassult, és a rendőrök józansági tesztjén rosszul teljesített, alkoholszondába nem volt hajlandó belefújni. Timberlake állítása szerint egész este egyetlen italt fogyasztott.
Akkor egy éjszakára őrizetbe került, majd óvadék ellenében szabadon engedték. Másnap vádat emeltek ellene, július 26-án kellett megjelennie a bíróságon.
A pénteki meghallgatáson Timberlake ügyvédje, Edward Burke azt mondta, a popsztár „nem volt ittas”, és a rendőrség „jelentős számú hibát” követett el az ügy során, írja a BBC.
A legfontosabb tény, amit tudni kell erről az ügyről, hogy Justin nem volt ittas, és nem kellett volna letartóztatni ittas vezetésért
– jelentette ki a jogász, hozzátéve: Timberlake „tiszteli a bűnüldöző szerveket”, és minden alkalommal együttműködött a rendőrökkel.
De a tény az, hogy nem volt ittas, és hibát követtek el, amikor letartóztatták ezért. Bízunk benne, hogy ezt a vádat ejteni fogják.
Timberlake személyesen nem vett részt a meghallgatáson, mivel az időpont ütközött Everything I Thought It Was című világkörüli turnéjának kezdetével, Krakkóban.
A következő meghallgatásra jövő hónapban kerül sor.
Az esetet New York államban tárgyalják, ahol ittas vezetésért akár egy év börtönbüntetés, 1000 dolláros (360 ezer forint) bírság és a jogosítvány legalább hat hónapra történő felfüggesztése járhat.
Nem ez volt az énekes első botránya, ezekről alábbi cikkünkben írtunk hosszabban:
Justin Timberlake évtizedek óta belekeveredik kisebb-nagyobb botrányokba, amik hatására kezd átalakulni a róla kialakított kép az emberekben: talán a valóságban nem is olyan jó fej srác, mint ahogyan azt az imázsa sugallja?
Alig néhány órával a párizsi olimpia megnyitóünnepsége előtt, péntek délután az Origo rövid cikkben emlékezett meg arról, hogy az esemény művészeti vezetője, Thomas Jolly 2015-ben Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának felkérésére már járt Magyarországon.
Az írás szerint Jollyt és társulatát azért hívták a harmadik színházi olimpiára, a MITEM-re, hogy színre vigye Marivaux egy korai darabját, az Arlequin poli par l’amour című romantikus komédiát, amit itthon korábban még sosem vittek színpadra.
Thomas Jolly akkoriban a francia színház fiatal tehetségének számított. Mint ismert, Jolly azóta a világ egyik legsikeresebb rendezője lett, és a párizsi olimpia megnyitójának a művészeti vezetője
– dícséri a lap, a következő mondatokban összefoglalva a férfi karrierjének főbb állomásait is, a leadben pedig megjegyzi:
Egy világ várja, mit talált ki a megnyitóra.
Az origo néhány órával később megjelent hírében már nem volt ilyen büszke a rendezőre, hiszen az egy bekezdéses összefoglaló felvezetőjében így írtak:
Teljesen széteső, látható koncepció nélküli megnyitót rendeztek a franciák az olimpián. Illetve egyetlen koncepció mégis volt: ez a folyamatosan visszatérő LMBTQ-propaganda.
Aztán hozzátették:
A műsor egy pontján egy szakállas nő kezdett énekelni, mint egykor Conchita Wurst az eurovíziós dalfesztiválon. Az LMBTQ-propaganda többször is előkerült a műsorban (hosszú ideig egy LMBTQ-aktivista DJ játszott mindenféle különösen funkció nélkül dalokat) ahogy a migránspropaganda is. A francia jobboldal azért is tiltakozott, mert a megnyitón fellépett Aya Nakamura, mali származású migráns énekes, akinek a zenéje egyáltalán nem kötődik a francia kultúrához és nem is beszéli rendesen a francia nyelvet.
Nézzük, mit ír a Kiderül, milyen időjárás vár ránk a hétvégén.
Szombaton nagyrészt felhőtlen, zavartalanul napos, csapadékmentes időre van kilátás. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, de az Észak-Dunántúlon időnként megélénkül, az északnyugati határnál néhol megerősödik a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30, 35 fok között várható. Késő estére 20 és 27 fok közé hűl le a levegő.
Vasárnap derült lesz az ég, majd a déli órákban északnyugat felől egy szakadozott felhősáv érkezik, mely délkelet felé vonul. Emellett is sok napsütésre számíthatunk. Hazánk északnyugati felén néhol előfordulhat zápor, zivatar. A déli szelet élénk, délutántól az északnyugati, északi szelet egyre többfelé erős lökések kísérik. A hőmérséklet délután 32, 38 fok között alakul.
És akkor lessünk be a jövő hét nyitányába is: hétfőn derült, napos idő várható, főleg keleten kevés gomolyfelhővel, csapadék nélkül. Az északi, északnyugati szél sokfelé megélénkül, helyenként megerősödik. A minimum-hőmérséklet 13, 22, a maximum 27, 32 fok között lesz.
Rettenetesen érzi magát egy várandós nő, akinek korábban csodálatos volt a szexuális élete, ám mióta teherbe esett, úgy érzi, lassan tönkremegy a házassága – írja a Daily Star brit bulvárlap.
A nő a Reddit közösségi portálon osztotta meg a történetét. Azt írja, amikor összejöttek a férjével, csodálatos volt a szerelmi életük, rengeteget szeretkeztek. A férfi romantikus volt, különleges randikra vitte őt, és sokszor késő éjszakáig beszélgettek.
Amikor kiderült, hogy a nő teherbe esett, egy darabig úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben, ám aztán a férfi lassan távolodni kezdett. Miután a nő hasa növekedni kezdett, a férfi már nemcsak lefeküdni nem akart a feleségével, hanem már hozzáérni is csak alig. A nő azt írja, hamarosan rájött, hogy a férje – ahelyett, hogy vele szeretkezne – inkább pornót néz.
A nő leült beszélgetni a férjével, aki kifogásokat keresett. Azt mondta, nagyon sok a munkája, fáradt és a pornó egyszerűbb, mint a valódi szex. Megbeszélték a dolgot, a férfi megígérte, hogy nem néz több pornót.
A helyzet azonban nem javult, a férfi továbbra sem közeledett a feleségéhez. A nő rájött, hogy a férje az ígérete ellenére továbbra is pornót néz, sőt, meztelen képeket nézeget a telefonján egy „barátról” és a volt szeretőiről. A nő azt mondja, összetört, többé nem érzi magát szépnek és kívánatosnak. Úgy érzi, a férje már nem akarja őt, ezért egyre jobban utálja magát, a férfit és a terhességét is.
A hozzászólók azzal próbálták vigasztalni a nőt, hogy ez sokkal gyakoribb helyzet, mint gondolná, mondhatni „természetes”. „A várandós nők nagyon szépek költői értelemben, de nem szexi módon” – írta az egyikük. Egy másik hozzátette, a terhesség általában nehéz időszak, de az őszinte beszélgetés sokat segíthet.
Trump Harrisről: „Tulajdonképpen nem tudom, hogyan szavazhat rá egy zsidó”
Donald Trump volt amerikai elnök, mielőtt találkozott volna az Egyesült Államokban tárgyaló Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, „tisztelhetetlennek” nevezte Kamala Harris alelnök gázai háborúval kapcsolatos nyilatkozatát.
Donald Trump volt amerikai elnök, mielőtt találkozott volna az Egyesült Államokban tárgyaló Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, „tisztelhetetlennek” nevezte Kamala Harris alelnök gázai háborúval kapcsolatos nyilatkozatát.
Ahogy tegnap írtuk: Kamala Harris, a demokraták várható elnökjelöltje csütörtökön úgymond „őszinte és konstruktív” megbeszélést folytatott Netanjahuval, és a háborúval kapcsolatban keményebb hangot ütött meg, mint Joe Biden elnök. Harris világossá tette „komoly aggodalmát” a gázai áldozatok miatt, és úgy fogalmazott a Fehér Házban folytatott megbeszélést követően, hogy: „Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen.” Harris egyfelől hangsúlyozta a kétállami megoldás szükségességét, másfelől felszólította az amerikai polgárokat, hogy „legyenek tisztában a konfliktus árnyaltságával”.
Trump ezt a tónust ítéli tiszteletlennek.
Két friss mondat tőle Harrisról:
„Nem volt túl kedves Izraellel kapcsolatban.”
„Tulajdonképpen nem tudom, hogyan szavazhat rá egy zsidó.”
Krúbi koncertezett a debreceni Campus Fesztiválon, és – ahogy a Debreciner írja – a közönség már húsz perccel a fellépés kezdete előtt szórványos skandálással szidta a Fideszt és a Demokratikus Koalíció elnökét.
Majd a műsor alatt többször is „mocskos kormány!” és „Gyurcsány takarodj!” szólammal dúsította az előadó műsorát.
A portál Krúbi tavalyi show-ja kapcsán is hasonló rajongói aktivitásról számolt be – a lap cikkében fellelhetőek a videók.
Kaotikus körülmények között, engedély nélkül dolgozhatnak külföldi munkások
A török, koreai és kínai befektetők a Vasas Szakszervezet szerint annyira fontosnak tartják, hogy anyaországból származó eszközöket (például flexkorongot) használjanak, hogy nem engedik azokat Magyarországon beszerezni, mégha olcsó is lenne. Állítólag volt olyan építkezés, ahol a munkavédelmi ellenőröknek azt mondták, „majd akkor jöhetnek be az építkezés területére, ha személyesen Szijjártó Pétertől hoznak erre engedélyt”.
Azt látjuk, hogy a jellemzően ázsiai nagyberuházásokon valóban vannak olyan anyaországbeli munkavállalók, akik
nem az ismert és legálisnak tekintett munkavállalási formákban, engedéllyel kerültek be az országba
– mondta megkeresésünkre a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke, László Zoltán. Hozzátette, amikor elmennek egy építkezésre, és annak végében egy hatalmas, elkerített, őrzött konténervárost látnak, sajátos öltözetű emberekkel, akkor szerinte jó eséllyel nem legálisan behozott dolgozókról lehet szó. Két esetben megpróbált a helyi munkaügyi hatóságnál utánajárni, mit lehet tudni a konténerváros dolgozóiról, de nem tudtak neki semmit mondani.
Az a gyanújuk, hogy általános gyakorlat ez. És bár konkrétumot nem tud a szakszervezet ezekről a külföldi munkásokról, mert nincs kapcsolatuk velük, a vezetőket pedig hiába kérdezik, nem beszélnek róluk, László Zoltán abban biztos, hogy nincs rendben a foglalkoztatásuk, az nem törvényes.
Kínából hozzák a flexkorongot is
De miért éri meg például a kínai beruházáshoz Kínából hozni a munkásokat? Talán olcsóbbak, hatékonyabbak? Vagy mert esetleg hosszabb munkaidőben (más forrásból heti 6,5 napos, napi 12 órás munkavégzésekről is hallottunk) állnak rendelkezésre? László Zoltán szerint lehet, hogy alkalmanként olcsóbb a külföldi munkaerő, vagy hosszabb a rendelkezésre állás, de máskor meg pont fordítva van. Hogy mi lehet a valós ok, azt nem tudja.
A távol-keleti cégeknél azt látják még a Vasasnál, hogy minden felhasznált anyagot az anyaországból (például Kínából) hozatnak. Olyannyira, hogy van olyan cég, ahol napokig állt a munka amiatt, mert elfogyott a kintről hozott flexkorong. Azt pedig nem engedték, hogy Magyarországon szerezzék be – meg kellett várni, amíg a beszerzésük behozatta Kínából. Inkább fizették a 80 dolgozónak három napra az állásidőt, annyira fontosnak tartják, hogy csak és kizárólag az anyaországból érkező eszközt használjanak. Akkor is, ha a felhasznált anyagok, eszközök amúgy csekély értékűek. Nem baj az sem, hogy így nem hatékony a munka, vagy drágul. Mert szerinte ez az eljárás semmiképpen sem olcsóbb, vagy hatékonyabb, mintha itt szerezték volna be, ami kell, és ment volna tovább a munka leállás nélkül. És nem baj az sem, ha a dolgozók munkarendjét, a magánélet-munka egyensúlyát (nyilván túlórával kellett bepótolni a leállást) megbolygatják.
A Vasas egyébként rákérdezett, miért van szükség arra, hogy mindent külföldről hozzanak be – azt a választ kapták, hogy ez a szabály náluk, és nem szeghetik meg. László Zoltán véleménye szerint az lehet az egész mögött, hogy haza kell küldeniük a pénzt, minden eszközzel, minden lehetséges formában.
Így lehet legális
Legálisan a vállalaton belüli áthelyezési célú tartózkodási engedéllyel lehet megoldani, hogy egy vállalatcsoporton belül átmozgassák a munkavállalókat egyik országból a másikba, meghatározott időre és tartózkodási / foglalkoztatási feltételek mentén – írta egy, az ázsiaiak munkavállalásában jártas szakértő forrásunk. A foglalkoztatási forma szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatójában is.
Ilyenkor a harmadik országbeli (például kínai, koreai, török) állampolgár munkaszerződésben áll a harmadik országban lévő vállalattal, a fizetését is a külföldi cégtől kapja meg. A gyakorlat számos vállalatcsoportnál előfordul – külföldi (akár harmadik országbeli) mérnököket, menedzsereket, vezetőket, szakembereket küldenek Európába, hogy ott dolgozzanak. A vállalat ezért cserébe állja az étkezést, szállást, esetleg magasabb bérrel honorálja a dolgozó külföldi munkáját, egyéb juttatásokat ad. Ami fontos, hogy vállalaton belüli áthelyezéssel csak szakképzett, vagy felsőfokú végzettségű dolgozók jöhetnek Magyarországra, olyan munkakörbe, amilyen a végzettségük. Szakértőnk szerint az, hogy ők Magyarországon munkajogi értelemben ne léteznének, enyhe túlzás, ugyanis tartózkodásuknak igenis komoly jogalapja van.
Szajki Bálint / 24.hu
Az áthelyezéses foglalkoztatás alanyaira nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve és nem adóznak, nem fizetnek járulékot Magyarországon (mivel a külföldi vállalattal állnak munkaszerződésben). Utóbbi miatt a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat sem vehetik igénybe ingyenesen (nincs TAJ-kártyájuk) ezért feltétel náluk, hogy a tartózkodás teljes idejére legyen magán egészségbiztosításuk. Ezen kívül többek között az is kikötés, hogy legyen fizetett szálláshelyük, megfelelő jövedelemük (nem minimálbér), és elegendő megtakarításuk.
A szakértő hozzátette, mivel komplex, korlátos, sok feltételhez kötött engedélyről beszélünk, a gyakorlat az, hogy projektekre vezényli át a vállalatcsoport az embereit, hogy ezen projektek befejezése után hazatérjenek a munkavállalók. Ezekhez a projektekhez „kék-, fehérgalléros” képzett munkavállókra van szükség (a szakképzett és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket hívják így), akik záros időn belül a vállalat igényei szerint és költségkeretén belül tudják elvégezni a feladatokat. Vagyis ez a foglalkoztatási forma nem azt jelenti, hogy tömegével jönnének a vállalaton belüli áthelyezett betanított munkások, azt ugyanis a törvény nem engedi – szögezte le.
Elkelne az ellenőrzés
A Vasasnál azt látják még, hogy
az építkezéseken dolgozó ázsiaikat szinte éjjel-nappal dolgoztatják, és feltehetőleg a foglalkoztatásuk semmiféle magyar jogszabálynak nem felel meg.
A munkavédelem is hiányos lehet a szakszervezet szerint, és úgy tudják, az ellenőrzések sem igen veszik górcső alá az ázsiai fennhatóságú beruházásokat. László Zoltán is hallotta, amit már más informátorunk is mondott, hogy volt, ahol a munkavédelmi ellenőröknek azt mondták az ázsiai cég képviselői,
majd akkor jöhetnek be az építkezés területére, ha személyesen Szijjártó Pétertől hoznak erre engedélyt.
Kérdeztük erről a minisztert is, de nem reagált emailünkre.
A szakszervezet rendkívül elégedetlen a munkaügyi ellenőrzésekkel – nem tudják, hogy az ellenőröket befolyásolják-e valahonnan, de ilyen érzetük van. A már felépült ázsiai üzemekben dolgozók mondták el a Vasasnak, hogy a cégek a szabályokra fittyet hánynak, ellenőrzés nemigen van, ha mégis, arról értesülnek előre, és „felkészülnek”.
Volt, ahol 70 kínai munkás dolgozott, mindenféle papír, engedély nélkül, a gyár mellett laktak, egy konténertelepen. Megbuktak az ellenőrzésen, kaptak némi pénzbüntetést. És hogy milyen eredménye lett az ellenőrzésnek, illetve a büntetésnek? Nem olyan, ami cél lett volna.
Hogy ne legyen bukta, kiépítettek egy figyelőszolgálatot, és készítettek egy bunkert – így időben értesültek róla, ha jött az ellenőrzés, a kínai illegális melósokat meg bújtatott menekülőútvonalakon beterelték addig a bunkerbe, eltüntetve őket az ellenőrök szeme elől.
Hallottak olyat is, hogy baleset történt egy illegális munkással, aztán úgy csempészték ki a holttestét, eltüntetve a nyomokat. Ezek alapján is mondta László Zoltán, hogy kaotikusak lehetnek a körülmények az ilyen (feltehetőleg illegálisan foglalkoztató) munkahelyeken. De semmibe nem látnak bele.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke (VDSZ) is megerősítette, előfordul, hogy a beruházást külföldi (ázsiai, török) cég végzi, kinti dolgozókkal, akik a kinti cég alkalmazásában állnak, ott adózva, kintre kapva a fizetést. De van olyan felállás is, amikor az alvállalkozói láncba kapcsolódnak be ugyanígy az anyaországbeli cégek – tette hozzá Székely Tamás, aki elterjedtnek nevezete a gyakorlatot, és szerinte még elterjedtebb lehet a jövőben.
Ugyanakkor az építkezéseken dolgozó külföldiek, vendégmunkások nem szakszervezeti tagok, nincs velük kapcsolat, így a szakszervezet nem tudja, milyen jogviszonyban, mennyi időben, milyen feltételek mellett, milyen eszközökkel, hogyan dolgoznak. Ha a cég menedzsmentje külföldi, akkor nem csak a kékgallérosok, hanem a fehérgallérosok között is jellemző az anyaországbeliek foglalkoztatása a beruházásokon, és akár a már felépült termelő üzemekben is, de a szakszervezetek nemigen tudják, milyen formában. Megemlítette, amikor a Hankook elindult Magyarországon, 2007-ben, akkor volt náluk egy nagy ellenőrzés, és számos szabálytalanságot találtak (többek között késedelmesen, vagy nem jelentették be a dolgozókat). Hasonló ellenőrzésekre lenne szükség most is szerinte. A hatóságok feladata lenne, hogy a magyarországi beruházásokon aktívan ellenőrizzenek, hogy a használt eszközök, illetve a dolgozók foglalkoztatása is mindenhol megfeleljen az előírásoknak, az európai szabványoknak és biztonsági követelményeknek.
Varga Jennifer / 24.hu
Magyarországon dolgozó külföldiek száma
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép című kiadványa alapján 2023-ban 92,7 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók átlagos száma. A Heti Monitor alapján 2024. áprilisában 100,8 ezer külföldi állampolgárságú állt alkalmazásban Magyarországon, 11 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Azt is írták, hogy a növekedés a harmadik országbeliek körében jelentkezett. Ők 78,6 ezren voltak ekkor.
A KSH megkeresésünkre azt írta, az adat a magyarországi munkáltatók állományába tartozó (bejelentett, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló) alkalmazotti álláshelyet betöltő külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos állományi létszámát jelenti. Az adatok forrása a KSH intézményi munkaügystatisztikai adatelőállítási rendszerének havi kereseti és létszámstatisztikája, amely a NAV-tól átvett úgynevezett 08-as jelű járulékbevallás, valamint az Államkincstártól átvett adatokon alapszik.
A KSH statisztikában tehát nincsenek benne az áthelyezéssel ideérkező dolgozók (hiszen ők nem magyar cégek alkalmazásában állnak). És persze sincsenek benne azok sem, akik nem legálisan érkeznek.
Kiküldetés, szja, tb
A NAV megkeresésünkre azt írta, ha harmadik országbeli munkavállalók magyarországi kiküldetéséről van szó, akkor azt többek között a személyi jövedelemadózás és a társadalombiztosítás szempontjából kell megvizsgálni.
Hogy egy Magyarországon dolgozó magánszemélynek fennáll-e adókötelezettsége nálunk, ahhoz elsőként adóügyi illetőségét kell megállapítani.
Ha egy másik egyezményes államban bír adóügyi illetőséggel, előfordulhat, hogy Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ilyenkor a külföldi adóügyi illetőséget az érintettnek igazolnia kell a törvény szerint. Ezután kell megállapítani, hogy a magánszemély illetősége szerinti állam és Magyarország között létezik-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ha igen, akkor főszabály szerint a nem önálló munkából (munkaviszonyból) származó jövedelem abban az egyezményes államban adóztatható meg, ahol a magánszemély a tevékenységét ténylegesen kifejti, kivéve a rövid távú (183 napot el nem érő időtartamú) kiküldetéseket.
Ha egy külföldi magánszemély kiküldetéssel dolgozik Magyarországon, akkor ezt is dokumentumokkal kell igazolnia. Ha a jövedelem adóztatására Magyarország jogosult (mert például nem rövid távú, tehát 183 napot meghaladó, kiküldetésekről van szó), akkor az adókötelezettségeket a magyar szabályok szerint kell teljesíteni, ugyanúgy, mint a magyar munkavállalók magyarországi munkavégzésekor (a jövedelmet 15 százalék szja terheli, adóelőleget kell fizetni, adóazonosító jellel kell rendelkezni, és az adóév után személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtani).
A tb-törvény alapelvként rögzíti, hogy a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a belföldön munkát végző magánszemély nem válik Magyarországon biztosítottá, mert például kiküldetéssel végez munkát, ezért biztosítási jogviszony hiányában bejelentést nem kell róla teljesíteni a NAV-nak. Szabályos kiküldetéskor általában Magyarországon az érintett személyt nem lehet a társadalombiztosítás hatálya alá tartozóként biztosítottnak minősíteni.
Államok közötti egyezmények alapján szinte maradéktalanul érvényesül – az európai uniós szociális biztonsági koordinációs szabályokhoz hasonlóan – az egy állam joghatóságának elve, figyelemmel arra, hogy ezen egyezmények a párhuzamos munkavégzésre és a kiküldetésre is tartalmaznak előírást az alkalmazandó jog esetében. Ha például az egyezmény szerinti kiküldetés valósul meg, akkor a küldő állam jogszabályainak hatálya alatt marad a munkavállaló, vagy párhuzamos munkavégzés esete áll fenn (például egy vagy több munkáltató javára a két szerződő állam területén egyidejűleg végez munkát a munkavállaló), akkor a lakóhely állam jogát szükséges alkalmazni.
