A tornádók pusztító ereje vitathatatlan, de azért az a “szerencsén” is múlik, hogy hol is érnek földet ezek a szörnyetegek. Ha ugyanis egy szántóföldet dúlnak fel, akkor a károk minimálisak, és a személyi sérülések esélye is alacsony.
Ha azonban egy nagyvárost ér a tornádó, akkor a helyzet drasztikusan megváltozik. Kína esetében most ezzel kellett számolni, ugyanis egy EF2-es tornádó érte el Gunagdong kikötővárosát, és a központban rombolt.
A nagyváros kifejezés talán nem is illik annyira erre a településre, hiszen lakossága 18 millió felett van, és ez azt jelenti, hogy valószínűleg most először ért földet tornádó egy ekkora lakossággal rendelkező városban.
Mindezek mellett szinte hihetetlen, de személyi sérülésekről nem számoltak be a hatóságok, az anyagi károk azonban jelentősek. Többnyire kereskedelmi épületeket érintett a tornádó, illetve a metróközlekedésre is súlyos hatásai voltak, miközben a város kiterjedt részén áramszünetet is okozott.
Jelentős kitörést produkált a Shiveluch vulkán, mely a Kamcsatka félszigeten helyezkedik el Oroszország területén. A vulkán kitörése során egy 8,2 km-es hamuoszlopot lövellt ki, ennek ellenére a repülési színkódot nem emelték meg, az továbbra is narancssárga maradt.
kép: volcano.si.edu
A kitörést a tokiói VAAK szakemberei rögzítették, és elmondták azt is, hogy bár a színkód nem emelkedett, a vulkán aktivitása hatással lehet a nemzetközi és az alacsonyan szálló repülők közlekedésére is.
Az aktivitás azt is eredményezi, hogy 12 kilométeres magasságig tulajdonképpen bármikor számítani lehet hamurobbanásokra. Eközben a vulkán lávakupolája növekszik. Izzó anyagfolyamokkal és robbanásos forró lavinákkal keserítve a mindennapokat.
kép: photovolcanica.com
Az 1300 négyzetkilométeres Shiveluch Kamcsatka egyik legnagyobb vulkánja és egyben az egyik legaktívabb is. A mostani kitörés során sem sérültekről, sem áldozatokról nem szólnak a hírek.
Vasárnap sok napsütésre számíthatunk kevés gomolyfelhővel. A délkeleti tájakon előfordulhat délután zivatar. Országos kánikula lesz 30-36 fokos maximumokkal. Az északias szél gyenge marad. Nem lesz front felettünk.
Hétfőn szinte zavartalan lesz a napsütés, teljesen kizárt a csapadék. Rekkenő hőség várható, országszerte 34-36 fok körüli értékeket mérhetünk. A déli szél csak néha lengedez.
Kedden napos idő lesz, gomolyfelhőkkel. Az északi tájakon elszórtan törhet ki zivatar. 33 és 38 fok közé melegszik a levegő, többfelé lesz forróság! A szél csak zivatarok idején erősödik meg.
Szerdán és csütörtökön folytatódik az igazi strandidő sok napsütéssel, gomolyokkal. Főleg szerdán fordul elő frissítő zápor, zivatar. Marad a hőség 33-37 fok közötti értékekkel.
Kolumbia számára az idei esős évszak sorra hozza a katasztrófákat. Ahogyan arról már korábban is írtunk, a víz számláján eddig mintegy 80 halálos áldozat van, és több, mint 16 000 ház sérült meg az áradások következtében.
kép: en.trend.az
Sajnos az adatok emelkednek, újabb 8 halálos áldozatot lehet írni a heves esőzések okozta katasztrófák rovására. Ezúttal a földcsuszamlás a ludas, melyből a területen több is kialakult. Ezek zöme az utakat zárta el, megnehezítve ezzel a mentőalakulatok mozgását.
Egy azonban két házat is magával ragadott. A 8 áldozat egy család tagjai, június 18-án késő este érte el őket a sárlavina Páez településen.
kép: Agencia de Periodismo Investigativo
Az esős évszaknak még messze a vége, a talaj pedig telített vízzel az eddigi csapadék következtében. Ahogyan haladunk az évszakban előre, az esőzések egyre több gondot fognak okozni, még abban az esetben is, ha hevességük nem lesz kiemelkedő.
Nepál a Himalája országa, így sajnos az építkezések terén sokszor nem adódik más lehetőség, mint a meredek hegyoldalakba való telepítés. Ennek azonban megvannak a veszélyei, amiket most az emberek bizony kénytelenek voltak megtapasztalni.
kép: ndtv.com
A gondot a heves esőzések okozták, mely az ország több területén is számos földcsuszamlást idéztek elő, a villámáradásokról nem is beszélve. A meginduló sárlavinák pedig nem válogatnak, ami az útjukba kerül, azt elragadják.
Június 10 és 17 közötti időszakban összesen 7 halálos áldozattal lehetett számolni. 4 házat megsemmisítettek a csuszamlások, ugyancsak 4 házat pedig erősen megrongáltak. A tragédiákban összesen 18 család érintett.
kép: PTI
A heves esőzéseknek a területen még nincsen vége. Ennek megfelelően sajnos az áldozatok száma és az anyagi károk mértéke is emelkedhet, akár jelentős mértékben is.
Megint a hét végére érkezik az eső, aminek sokan nem fognak örülni. Akik pedig örülnének - az Alföld gazdái -, számukra most sem hoz majd enyhülést a szárazság alól a csapadék. Bár a hétvégi programot módosítja, cserébe kapunk is valamit.
Ez pedig nem más, mint az igazi, hamisítatlan nyári meleg, sőt, sokkal inkább az a kánikula, amit többnyire már csak a víz mellett tudunk elviselni. Szombaton sem lesz hideg, hiszen 34°C-ig is emelkedhet a hőmérő higanyszála, de a következő napokban ez még fokozódni is fog.
Vasárnapra már akár 36°C-ot is mérhetünk, vagyis a vízpart csábításának igen nehéz lesz ellenállni. Azzal azért számoljunk, hogy a kiemelt időszakban, vagyis a 11 és 15 óra közötti szakaszban az UV sugárzás erős, néhol extrém erős lesz!
A kánikula a nyár hozzátartozója, de sajnos akár jelentős mértékben is ronthat az aszályos helyzeten, mely az Alföldet érinti. Fokozottan kell majd figyelni a tűzesetekre is, mivel a hazai tüzek 99%-a emberi gondatlanság következtében alakul ki.
Szombaton a napsütést gomolyfelhők zavarják. Reggelig az északnyugati tájakon, délután főleg az Alföld déli részén alakulhat ki zápor, zivatar. Az északnyugati szél megélénkül. 30 fok körüli kánikula várható.
Vasárnap a sok napsütés mellett magasra törnek a gomolyok, és elsősorban az Alföldön (de csak néhol) alakul ki zivatar. Országos hőség lesz 30-36 fokos maximumokkal. A délnyugatira forduló szél megélénkül.
Hétfőn és kedden szinte zavartalan napsütés valószínű, kizárt a csapadék. Tovább fokozódik a hőség, délen már forróság várható 35-37 fokos csúcsértékkel. A déli szél megélénkülhet.
Szerdán a sok napsütés mellett gyakran növekszik meg a gomolyfelhőzet, és szórványosan fordulhat elő frissítő zápor, zivatar. Marad a kánikula.
Pusztító viharokkal küszködtek az USA közép-nyugati részén, ám ezúttal nem a tornádók okozták a fennakadásokat. Igaz, a terület a tornádók kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetett, de a mostani három szörnyeteg nem okozott akkora rombolást.
kép: Emily Dwire – WANE 15
Három EF1-es tornádót azonosítottak a szakemberek, de ezek rombolása nem volt olyan hatalmas, mint amiket a viharokkal érkező szelek okoztak. A szél hatására Ohio, Indiana és Nyugat-Virginia területén összesen mintegy 500 000 ügyfél maradt áramellátás nélkül.
A szél épületeket rongált meg, fákat csavart ki a helyéről, és jelentős közlekedési fennakadásokat is okozott. Az Ohio-völgyben derecho létrejöttét regisztrálták a szakemberek.
kép: NWS, Sean Macaday
A viharok heves esőzéseket is hoztak magukkal. Hatásukra villámáradásokkal kellett számolni. Az áradás egy vízelnyelőnél egy 10 éves gyereket, és a segítségére siető két felnőttet is magával ragadt. A gyermek holtteste előkerült, a felnőtteket még keresik a hatóságok.
Június 22-én, szerdán érte el a heves esőzésekkel járó viharrendszer hazánkat, és sok helyen okozott kisebb – nagyobb fennakadásokat. A vihar villámokat is bőven szórt az érintett területek felett.
kép: Lendvai Sándor ZAOL
Zala megyének kijutott a “jóból” - ahogyan azt a ZAOL is megírta -, a vihar felhőszakadásokkal vonult át a területen. Zalaegerszegen a lezúduló közel 60 mm csapadékot a vízelvezetők már képtelenek voltak kezelni, ennek megfelelően villámáradás alakult ki.
Az áradás mértéke nem volt annyira nagy, ahhoz azonban elegendő volt, hogy több családnak is gondokat okozzon a vízmennyiség.
Video: ZAOL
Az északkeleti régió a viharokból most sem érzett semmit, inkább csak a híradásokból, előrejelzésekből értesülhettek a csapadékról. Itt a szárazság mértéke fokozódik, jelentősen növelve ezzel az esetleges tűzesetek kialakulásának lehetőségét is.
Elképesztő méreteket ölt az Indiát és Bangladest sújtó áradások mértéke. Csak az elmúlt néhány napban 18 halálos áldozatot szedett az áradás, eddig összesen 55 ember halálát okozva. Az eltűntek száma is igen magas.
A becslések alapján Assam állam területén mintegy 2 millió házat érint az áradás, többnyire sajnos jelentős mértékben. Sok házból így sem hajlandóak elmenekülni az emberek, ám most is mintegy 1 millió ember kényszerül valamilyen segélytáborban meghúzni magát.
Az eltűntek száma is jelentős, amit ráadásul a menekülteket szállító egyik hajó felborulása is tetézett. Itt három gyereknek veszett nyoma a tomboló vízben. Assam 33 körzetéből 28-an küszködnek az áradásokkal.
Eddig 2930 települést érintett a víz, és 43 338 hektár termőterületen tette tönkre a növényzetet. Az Indiával határos Bangladest is érintik az események, főként a határ menti területeken. Itt eddig 8 halálos áldozattal lehet számolni, és az ország összes folyója áradásba kezdett.
képek: Kazi Salahuddin Razu - NurPhoto - NurPhoto via AFP
Pénteken sok napsütésre számíthatunk, melyet délnyugat felől fátyolfelhők zavarnak. Nem lesz csapadék. 29 és 34 fok között alakul a hőmérséklet, szinte országos kánikula várható. A délkeleti szél megélénkül.
Szombaton északnyugat felől megnövekszik a gomolyfelhőzet, de csak elszórtan, nagyobb eséllyel az ország északnyugati, északi felén fordul elő zápor, vagy zivatar. Az északnyugati szél megélénkül, zivatarok környezetében viharossá fokozódik. 27 és 34 fok közötti értékeket mérhetünk.
Vasárnap sok napsütés lesz, melyet délután gomolyok zavarhatnak. Inkább csak az Alföldön fordulhat elő zivatar az esti órákban. 30-35 fokos országos hőség lesz. A szél gyenge marad.
Hétfőn szinte zavartalan, forró napsütésre van kilátás. Nem lesz csapadék. Tovább fokozódik a hőség: délután 31 és 37(!) fok között alakul a hőmérséklet. A délkeleti szél néha élénkül meg.
Kedden és szerdán marad a rekkenő hőség, de már erőteljes lehet a gomolyfelhő-képződés és zápor, zivatar is kialakulhat. 33-34 fokos maximumok lesznek.
Hidegfront adott lélegzetvételnyi szünetet a kánikulában, ám ennek igen nagy ára volt, melyet főleg a Dunántúl fizetett meg. Itt zivatarok és erős szél is jellemző volt, míg a keleti tájakra szinte egyáltalán nem jutott el a csapadék.
kép: commons.wikimedia.org
A fővárost is “csak” a front szele csiklandozta meg, azt azonban erősen, hiszen új szélrekord is született. De a széllel más részeken is volt gond, és messze nem csak 86 km/h-ás széllel kellett számolni.
A helyszín Felsőszölnök, ahol a rombolás tanúsága szerint légzuhatag alakulhatott ki. Ez a meteorológiai jelenség igen pusztító is tud lenni, hiszen akár a 240 km/h-ás szélsebességet is elérheti, mely már egy EF3-as tornádó erejének felel meg. Ekkora szélerősséggel most szerencsére nem kellett számolni.
kép: weather.gov
A keleti országrész most is hoppon maradt a csapadék tekintetében, ami nem jó hír, hiszen a tűzoltóságnak a szárazság és a meleg miatt egyre több munkája akad. Ennek megfelelően több megyénkben is tűzgyújtási tilalmat léptetett életbe a katasztrófavédelem.
Lassan visszatér a kánikula, a nyári meleget pedig több megyénkben sem enyhíti megfelelő mennyiségű csapadék. Ennek megfelelően szerdától, azaz június 22-től tűzgyújtási tilalom lép életbe három megyénkben is: Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád az érintett területek.
Idén már több, mint 10 000 alkalommal kellett a szabadban keletkezett tüzekhez vonulnia a szakembereknek. Csak hétfőn, június 20-án 90 tűzhöz kellett felvonulni, ez a szám kedden 86 volt. Ki kell emelni azt is, hogy a hazai tűzesetek 99%-a (!) emberi mulasztás következménye.
A tűzgyújtási tilalom a gyakorlatban pontosan ezt jelenti: erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében tilos tüzet gyújtani, ez vonatkozik még a kijelölt tűzrakóhelyekre is.
A tűzesetek kialakulásához nagyban hozzájárulnak az elhajigált csikkek, melyek az aljnövényzetet lobbantják lángra. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a zöld-hulladék égetése is tilos, az kizárólag a kertben, az önkormányzat által meghatározott módon és időben égethető. A tarlóégetés azonban minden esetben tilos!
Hétfőn még 35°C-os meleggel lehetett számolni, kedden már a hosszúnadrág és a pulóver is előkerült sokaknál. Az érkező hidegfront kissé lazított a nyári hőség szorításán, ezt azonban nem éppen finoman tette.
A záporok, zivatarok mellett a heves széllökésekkel is számolni kellett. Ez a magasabban fekvő helyeken erősebben volt érezhető, így természetesen a János-hegyen is, ahol a műszerek újra rekordértékeket rögzítettek.
2009-ben június 20-án is heves széllökésekkel lehetett számolni. Akkor is a János-hegy volt a csúcstartó, ám 13 éve még “csak” 82 km/h-ás lökéseket produkáltak az akkori körülmények. Ez azonban most megdőlt.
86 km/h-ás új fővárosi szélrekorddal került be 2022 június 20-a a rendszerbe – ennek valószínűleg olyan sokan nem örültek, bár a hőség valóban sokat enyhült a front érkezésével, amiért viszont biztosan sokan hálásak voltak.
Csütörtökön a nap első felében erősen felhős lesz az ég, és az ország délnyugati felén még eső, zápor is kialakul. Déltől észak felől csökken a felhőzet, és egyre nagyobb területen süt ki a nap. 25 és 30 fok között alakul a hőmérséklet. Az északkeleti szél csak néha élénkül meg.
Pénteken sok napsütésre számíthatunk, délnyugat felől érkező fátyolfelhőkkel. Nem lesz csapadék. Visszatér a kánikula: délután 30-31 fok körüli értékeket mérhetünk. A délies szél néha megélénkül.
Szombaton a sok napsütést gomolyfelhők zavarják, de inkább csak nyugaton, délnyugaton alakul ki néhol zivatar, vagy zápor. Országos hőség lesz 30-35 fokos maximumokkal. Gyenge marad a változó irányú szél.
Vasárnap és hétfőn szinte zavartalan napsütésre, igazi strandidőre van kilátás mindkét nap. Eső nem fordul elő. Tovább melegszik a levegő, több helyen már forróság várható 35-37 fokos csúcsértékkel.
Hatalmas hőmérsékleti különbségeket eredményez az elvonuló hőhullám, mely Európában kifejezetten erős, nagy csapadékmennyiséggel érkező viharokat eredményez. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a meleg-rekordok sorra dőltek, azután pedig érkezett a lehűlés.
kép: Scott Duncan
Mind Franciaországban, mind Spanyolországban is abszolút rekordokat döntögetett a hőhullám, ezzel keserítve meg az emberek mindennapjait. A kivételes hőség azonban sok helyen hirtelen lehűléssel ért véget, mely kedvez az erőteljes viharok megjelenésének.
Németország sem járt sokkal jobban, itt azonban a Berlintől mintegy 100 kilométerre lévő cottbusi meteorológiai mérőállomás megmutatta, mit is értünk a hatalmas hőmérsékleti különbségeken. Míg június 19-én 39,2°C-ot regisztráltak, addig június 20-án az értékek a 14°C-ot sem érték el.
kép: Extreme Temperatures Around The World
Ezek a kontrasztok nem csak Németországban, hanem sok területen megmutatkoznak, és sajnos várhatóan pusztító viharokban csúcsosodnak majd ki.
A Pó folyó Olaszország leghosszabb és legjelentősebb folyója a maga 652 km-es hosszával és 1540 köbméteres vízhozamával másodpercenként. A folyó vize kiemelkedően fontos a mezőgazdaság és az ivóvízellátás szempontjából is – a vízből azonban egyre kevesebb van.
Az utóbbi 70 év legsúlyosabb aszálya érinti a Pót, melynek vize most egy borettói megfigyelőállomás mérése alapján 2,9 méterrel a nulla szelvény alatt van, vagyis drasztikusan alacsonyabban a szezonális átlagnál. Ennek oka az is, hogy jelentős mennyiségű csapadék nem hullott májusban a területen, de az igazi gond a hómennyiség.
A szezonális havazás a hegyekben 20 éve a legalacsonyabb, mintegy 50%-kal marad el a szokásostól, ennek megfelelően az olvadásból származó víz is lényegesen kevesebb. A Pó alacsony vízszintje pedig azt eredményezi, hogy a torkolatnál az Adriai-tenger vize benyomul a folyó medrébe, sós vízzel mérgezve a területet.
Az érintett terület mezőgazdasági termelőit tömörítő szervezet szerint minél gyorsabban szükségállapotot kell kihirdetni a Pó melletti mezőgazdaságilag jelentős területeken, mivel veszélybe került az ország növénytermesztésének 30%-a, illetve jelentős állatállományt érintő nehézségek és ivóvíz-ellátási fennakadások is várhatóak.
képek: Piero Cruciatti - ANADOLU AGENCY - Anadolu Agency via AFP
lead kép: Manuel Romano - NurPhoto - NurPhoto via AFP
Kedden teljesedett ki a fény diadala a sötétség felett. Kevésbé színpadiasan fogalmazva kedden volt az év leghosszabb nappala, amikor az éjszakát, a sötétséget 4 óra és 50 perc alatt legyőzi a fény.
Ez a nyári időszámítás kezdete, és bár sok helyen kedden még a pulóver is felkerült, az országban néhol 30°C-ot is meghaladta a hőmérséklet. Mindehhez azonban sokszor erős szél is kapcsolódott, így a nyári napfordulót annyira kiélvezni nem sikerült.
Szerdától már egyre és egyre hosszabbak az éjszakák és ez egészen decemeb 21-ig így lesz ebben az évben, amikor a mérleg nyelve újra a fény irányába kezd elbillenni – ez azonban még messze van.
Szerdán nyugat felől eleinte csak fátyol-, majd délután vastagabb felhők érkeznek a Dunántúlra és itt eső, zápor is előfordul. A több napsütés keleten lesz. A nyugatias szél mérsékelt marad. 29 fok körül alakul a hőmérséklet.
Csütörtökön eleinte gyakran lesz felhős az ég, majd napközben észak felől csökken a felhőzet, egyre több helyen süt ki a nap. Elsősorban a nap első felében délen, délnyugaton fordul elő csapadék. 27-32 fok közötti meleg lesz. Az északi szél néha megélénkül.
Pénteken derült, ragyogóan napos időre számíthatunk. Eső nem lesz. 32 fok köré melegszik a levegő, visszatér az országos hőség.
Szombaton eleinte inkább csak fátyolfelhők szűrik a forró nyári napsütést, délutántól nyugaton már magasra törnek a gomolyok. A nyugati határszélen alakulhat ki estétől zivatar. 29-35°C körül alakul a hőmérséklet, igazi kánikula lesz.
Vasárnap sok napsütésre, remek strandidőre van kilátás. Frissítő zivatar, zápor csak néhol lehet. Akár 35-36 fokot is mutathatnak a hőmérők.
Kansasban, az USA harmadik legnagyobb szarvasmarha tenyésztő államában sem múlik el nyár kánikula nélkül. Ez most is így van, ám a hőség hamar érkezett, és mostanra több ezer áldozatot is szedett.
kép: ndtv.comm
Az áldozatok egyelőre szarvasmarhák, ám hatalmas számban hullanak. Ulysses-ben, ahol a legtöbb állat hullik el mostanra mintegy 2000 egyed veszteséggel lehet számolni, ám az államban szerte mintegy 10 000 szarvasmarha lehet a veszteség.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy maga a jelenség nem szokatlan, sajnos szinte minden évben sok állat hullik el a hőstressz következtében, ám a számok most szokatlanul magasak. Éppen ezért sokan azt feltételezik, nem csak az időjárás lehet a hibás.
kép: sg.news.yahoo.com
Hogy közrejátszik a nagy számú elhullásban, az biztos, hiszen Ulysses környékén 37°C-os hőséggel lehet számolni már most, és ez tovább emelkedik a júliusi hónapra. Ilyenkor a 40°C sem ritka, miközben a páratartalom 18-35% körül alakul.
Európa szerte kifejezetten nagy a hőség. A korai, és emellett rendkívüli forrósággal érkező hőhullám azonban nem csak azt eredményezi, hogy az emberek tömegei keresik fel a vízpartokat, ahol csak lehetőségük van arra.
kép: dw.com
Spanyolországban a hőség és az azt megelőző viharok hatására kiterjedt erdőtüzek pusztítanak. A lángok megfékezése egyelőre sikertelen, sajnos már most több ezer hektár erdő pusztult el a Sierra de Culebra hegységben, illetve Katalónia területén.
Eddig mintegy 1500 embert kellett evakuálni az érintett területekről, szerencsére azonban a hőség csillapodik. A rendkívüli hőség nem csak az erdőségekre, hanem az emberekre is komoly hatást képes gyakorolni.
kép: REUTERS-Jon Nazca
Sajnos a meleg megterheli a szervezetet, ez pedig különösen az idősek és a kisgyerekek számára lehet veszélyes. Emellett sajnos az energiaigény is ugrásszerűen megnő, hiszen a hőségben is kénytelenek dolgozni az emberek, ehhez pedig a munkahelyek hűtése alapfeltétel.
A hőhullám, mely Európa számos pontján hozott extrém meleg értékeket Franciaországot sem kímélte. Az Atlanti-óceán partján fekvő ország nagy szerencséjére mostanra egy hidegfront letörte a hőség szarvait, de azért így is születtek rekordok szép számmal.
Egyre - másra dőltek a helyi meleg-rekordok, de nem csak a havi, hanem az abszolút rekordok is megváltoztak a mostani hőhullám során. Tarbes a maga 39,2°C-os eredményével még csak nem is volt olyan forró, de ez az adat itt elég volt az abszolút rekord döntéséhez.
Biarritz azonban ezt messze felülmúlta, és az itteni rekorddöntés 42,9°C-kal történt. Bár a település a part mentén fekszik, ez a hőség már a vízben sem kellemes...
Franciaországot mostanra egy hidegfront hűtötte le, mely az Atlanti-óceán irányából érkezett. Hatására nem csak mérséklődtek a hőmérsékleti értékek, hanem elérte azt, hogy csak az ország délkeleti részén mutatnak a hőmérők 35°C körüli hőmérsékletet, máshol ezt már nem érik el.
Kedden hajnalban még elszórtan lehet csapadék, majd napos, gomolyfelhős időre számíthatunk. Délutántól délnyugaton kialakulhat zápor, zivatar. Az eleinte még erős északnyugati szél délutánra mérséklődik. 24 és 31 fok között alakul a hőmérséklet.
Szerdán nyugat felől többször megnövekszik a felhőzet, és főleg a nyugati, valamint a délnyugati területeken fordul elő eső, zápor. 29 fok köré melegszik a levegő. A nyugatias szél megélénkül.
Csütörtökön eleinte borongós lesz az idő, majd észak felől csökken a felhőzet, délután már sok napsütés várható. Inkább csak hajnalban lehet elszórtan zápor. 27 és 33 fok között változik a hőmérséklet.
Pénteken a sok napsütést délután fátyolfelhők zavarják - ebből nem alakul ki csapadék. 29 és 35 fok közé melegszik a levegő, szinte országos hőség lesz.
Szombaton a napsütés mellett magasra törnek a gomolyfelhők, elszórtan fordulhat elő zápor, zivatar. Tovább fokozódik a hőség, néhol már 36-37 fok is lehet.
A pókselyem mindig is érdekelte a tudományt, hiszen elképesztő tulajdonságokkal rendelkezik. Az előállítása azonban nem könnyű, egyszerűbb lenne a pókokat tenyészteni, és innen kinyerni az anyagot. Ezzel azonban az a gond, hogy a pókok egy jelentős része kannibál, így a selyem ilyen formában nagy mennyiségben elérhetetlen.
A pókselyem keltette fel két japán úriember figyelmét is, Kazuhide Sekiyama-két és Junichi Sugahara-két, akik még egyetemi éveik alatt kezdtek bele abba a munkába, melynek során igyekeztek mesterségesen előállítani a pókselymet. Ez nem könnyű, hiszen a pókok folyékony fehérjéből hozzák létre az anyagot, amit nem egyszerű reprodukálni.
A két férfi azonban víz, cukor, tápanyagok és mikrobák, valamint a fermentálási folyamat segítségével sikeresen állított elő pókselymet, melyet mostanra arra is alkalmassá tettek, hogy kültéren használható legyen - elsőre ugyanis az előállított anyag a víz hatására zsugorodni kezdett. A létrehozott szintetikus selyemszálból, a Brewed Proteinból ruha készül, mely nem csak kellemes tapintású, hanem biológiailag tökéletesen lebomlik, hiszen kizárólag természetes anyagokat tartalmaz, így pedig nem terheli a környezetet.
Ez a követelmény ma már alap, ezen felül azonban a szintetikus selyem a körforgásos gazdaság kihívásaival is képes megbirkózni. Az elkészült szálat ugyanis használat után fermentálási eljárással új selyemszál létrehozására is lehet használni, azaz a megfelelő rendszert kialakítva hulladékmentes körforgás hozható létre, ez pedig a textil ipar számára igencsak jó hír, hiszen ezen a téren erős lemaradásban vannak a szükséges lépésekhez képest.
Dél-Kína számára a június nem egészen azt jelenti, mint számunkra. Míg nekünk ez a nyári, jó esetben a szabadságok, élmények gyűjtésének időszaka, amikor élvezzük a napsütést, pancsolunk és jeges italokat szürcsölünk, addig Dél-Kína számára ez az árvizek időszaka.
kép: Xinhua
Jelenleg is hatalmas károkat okoznak az áradások, melyek nem kímélnek sem településeket, sem termőföldeket. Kiterjedtek a károk Hunanban, Kína legnagyobb rizstermelő régiójában, de a szomszédos régiók sem járnak sokkal jobban.
Hunanban 96 000 hektáron semmisült meg a termés. Ez 960 négyzetkilométer, ami közel két Budapestnyi területnek felel meg. Csak a tartományban mintegy 2700 ház omlott össze vagy vált lakhatatlanná, ráadásul az infrastruktúra is komoly károkat szenvedett, így a mentési munkálatok is nehezen haladnak.
kép: China News Service-Wang Dongming
Az idei szezonban eddig 25 ember vesztette életét Dél-Kínában, és sajnos még messze az esőzések vége. A termőföldekre sincsen jó hatással a rengetek eső, eddig több, mint 170 000 hektáron sérült vagy semmisült meg a termés.
Június 6-óta Chile és Argentína egy része is küszködik a heves és kiadós esőzésekkel. Sajnos ahogyan az lenni szokott, ha a csapadék túl sok, akkor áradásokkal és sárlavinákkal is számolni kell, és ez most sem volt másképp.
kép: brazil.postsen.com
Chile déli területein az áradás utakat és házakat rongált meg, ennek megfelelően kitelepítések kezdődtek az emberek védelme érdekében. Eddig 15 házról tudnak a hatóságok, mely jelentős károkat szenvedett a 24 óra alatt lehulló 50 mm-nyi csapadék hatására.
Argentína déli része is hasonlóan nagy bajban van, itt is áradásokkal kell számolni. Több út is járhatatlanná vált az esőzések hatására, de az igazán nagy gondot itt a sárlavinák okozzák melyek a népszerű üdülőhelyet San Carlos de Bariloche-t is érintették.
kép: en.mercopress.com
Egy sárlavina az egyik helyi szállodát találta telibe, hatalmas károkat okozva az épületben. Sajnos egy halálos áldozata is volt az eseménysornak, illetve egy ember súlyosan megsérült. Hogy az áldozat milyen nemzetiségű volt, arról egyelőre nem szólnak a hírek.
Hétfőn sok napsütésre számíthatunk, majd délutántól északnyugaton megnövekszik a gomolyfelhőzet, és egy-egy zivatar is besodródhat. Országos kánikula lesz 30-35 fokos maximumokkal. Estig a délnyugati, estétől az északnyugati szél erősödhet meg.
Kedden napos, frissebb idő várható. A megnövekvő gomolyokból délután a délnyugati területeken fordulhat elő zivatar. Az eleinte még erős északnyugati szél délutánra mérséklődik. 24 és 30 fok között alakul a hőmérséklet.
Szerdán eleinte napos, gomolyfelhős idő lesz; majd nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, és estétől egyre több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. 30-31 fokos hőség valószínű.
Csütörtökön reggelig szórványosan még előfordul csapadék, majd csökken a felhőzet, és többórás napsütés várható. 27 és 31 fok közötti értékeket mérhetünk. Az északnyugati szél élénk lesz.
Pénteken és szombaton a sok napsütést gomolyfelhők zavarják, de csak néhol alakul ki zápor, zivatar. 30 fok körüli meleg ígérkezik mindkét nap.
Irakban a szárazság okán kénytelenek voltak hozzányúlni a Moszuli víztározó vizéhez, méghozzá igen nagy mértékben. A Tigris folyón található tározó szintje így jelentősen leapadt, cserébe azonban egy 3400 éve letűnt város romjait mutatta meg.
A Palota, épületek, élelmiszertározók és több szintes lakóházak romjai annyira jó állapotban maradtak fent, ami még a régészeket is meglepte, tekintve, hogy napon szárított iszaptéglákból emelték őket, melyek 40 évet töltöttek a víz alatt. Ennek oka, hogy ie. 1350 körül egy földrengés pusztította el a települést, melynek következtében a leomló épületek eltemették a falakat, megőrizve így azokat.
A régészek most rohamtempóban kell, hogy dolgozzanak. A település létéről tudtak, méreteiről és kincseiről - jó állapotú agyagedények és ékírásos táblák - azonban nem, így most ezeket a leleteket igyekeztek a lehető legjobban feltárni.
Sok idejük nem volt, mivel a terület mostanra újra víz alá merült. Hogy a leleteket megőrizzék egy következő szárazságig, melynél újra több részletet tárhatnak fel, szoros műanyagfólia borítást alkalmaztak, melyet kavicsfeltöltéssel rögzítettek, hogy a víz esetleges rombolása ne tehessen kárt az ősi Zakhiku – a Mittani Birodalom fontos központjának megmaradt romjaiban.
képek és lead kép: Universities of Freiburg and Tübingen, KAO
Valami kiömlött a Balti tengeren. Bár a megfogalmazás furcsa lehet, sajnos nem véletlen, hiszen arról, hogy mi is lehet az, ami 77 négyzetkilométeren érinti a finn és svéd vizeket, egyelőre fogalmuk sincs a szakembereknek.
kép: Swedish Coast Guard
Azt tisztázták, hogy az anyag nem ásványolaj, vagyis nem hagyományos üzemagyag ömlött a vízbe, ráadásul nem is jelentettek ilyen balesetet a közelből. Azonban a szakemberek arra gyanakodnak, hogy a kiömlött anyag mégis üzemanyag lehet.
Bár ehhez még az anyag elemzése kell, de lehetséges, hogy új típusú bio üzemanyagról van szó, melyek a vízzel érintkezve nagyon sokféleképpen viselkedhetnek, így megállapítani, hogy pontosan milyen anyagról is van szó, egyelőre nem lehet.
kép: AP
A partiőrség közleménye szerint a partraszállás veszélytelen, ugyanakkor a helyi hatóságok környezetvédelmi bűncselekmény miatt előzetes nyomozásba kezdtek.
Arizóna államban a nyár a tűz időszaka, amiből sajnos most sincsen hiány. A Pipeline-tűz okozza most az egyik legnagyobb gondot, mely kapcsán a hatóságok egy férfit őrizetbe is vettek, bár a gyújtogatás tényét egyelőre senki nem erősítette meg.
A Pipeline mostanra már több, mint 4000 hektáron pusztít, és a helyzeten csak ront a területen uralkodó erős szél, mely futótüzet csinál a Pipeline-ból is. Ráadásul két másik tűz is izzik a közelben, a Haywire és a Duble – ezek ugyan kisebbek, de nem kevésbé veszélyesek.
A Pipeline mintegy 2200 háztartás evakuálását tette szükségessé, de további területek esetében is kilátásba helyezték a hatóságok az evakuálási kényszert. A tűz eddig egy épületet emésztett fel, legalábbis egyelőre ennyiről tudnak a hatóságok.
Arizóna nem csak szövetségi támogatáshoz volt kénytelen folyamodni, a vezetés ezen felül szükségállapotot is hirdetett, így a személyek és a vagyon biztonsága érdekében kiáltványokon keresztül folyik a kormányzás.
képek: Arizona, New Mexico Wildfire information
lead kép: russd2
forrás: koponyeg.hu
Kullancsveszély: ne nyomkodjuk, ne krémezzük!
Egyes téves tanácsok nemcsak hatástalanok, de egyenesen veszélyesek is lehetnek „kullancstámadás” esetén – szakértőt kérdeztünk a vérszívók elleni védekezésről.
Megkezdődött az iskolai szünet, zajlanak a nyári táborok, kerti sütögetések, séták, kirándulások – aki csak teheti, kint van a szabadban. Ebben az időszakban kiemelten fontos a kullancsok elleni védelem, hiszen a vérszívókkal már nemcsak a természetben, de városi parkokban, sőt, a kertjeinkben is gyakran találkozhatunk. Csúnya és veszélyes betegségek terjesztésére képesek, ezért mindenképpen érdemes a támadásuk megelőzésére koncentrálni.
Dr. Földvári Gábor biológust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársát, a Kullancsfigyelő projekt vezetőjét kérdeztük az „ismerd meg az ellenséged, hogy hatékonyan harcolhass ellene” elvét alapul véve. Hogyan és honnan támad ránk a vérszívó? Mi alapján választja ki az áldozatát? Melyek azok a téves tanácsok, amelyek nemcsak hatástalanok, de egyenesen veszélyesek is lehetnek? Milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük?
Egyedül a szárazságot nem bírják
Magyarországon 20–30 kullancsfaj őshonos, és elképzelhető, hogy nem is ismerjük még az összeset. Életmódjuk és biológiájuk a faj függvényében kisebb-nagyobb eltéréseket mutat, ezért a továbbiakban kullancs alatt végig az úgynevezett közönséges kullancsról lesz szó, miután hazánkban, de egész Európában az emberre akaszkodó vérszívók 90–99 százaléka e faj egyedei közül kerül ki.
Több mint 100 millió éve van jelen a Földön, és nem vesztegette az idejét: elképesztő képességeket fejlesztett ki, és rendkívüli módon kitágította a tűréshatárát. Több mint 400 gerinces gazdaállatról képes táplálkozni gyíkoktól az emberig, és a külső körülmények széles skáláját tolerálja. A nyári forróság számára nem akadály, és 4–5 Celsius-fokos téli napokon is aktívvá válik, a legfontosabb limitáló tényezője mégis az időjárással függ össze, méghozzá a levegő páratartalmával.
A kullancs ugyanis nem tud inni, még egy tó mellett is szomjan hal. A szükséges nedvességet a levegőből nyeri ki a nyálmirigyeiben található speciális szerv segítségével
– mondja a 24.hu-nak Földvári Gábor.
Vagyis a forró, nyári időszakban, ha alacsony a páratartalom, a kullancsok visszavonulnak: a „téli álomhoz” hasonló dermedt állapotba kerülnek, amelyből a környezeti feltételek optimálissá válásával aktiválódnak újra. Négy–öt hónapot is kibírnak így, ám ha későn fújnak visszavonulót, a szárazság megtizedelheti az állományt. Összességében tehát a kora tavaszi és kora őszi szezon a legideálisabb számukra, de gyakorlatilag nincs az évnek olyan hónapja, amikor ne lenne esélyünk kullancsba botlani.
Közös kullancsvadászat
Az utóbbi években két alkalommal azonosították hazánkban a délről behurcolt Hyalomma-kullancsok egyedeit. Ezek a nagy méretű és gyorsan mozgó vérszívók képesek hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust. Terjedésük minél pontosabb feltérképezése életeket menthet. Ebben kéri az Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét egy-egy fotó erejéig a Kullancsfigyelő projekt keretei között – a részletekről itt talál információt.
Nem ugrik, nem tekergetjük, és túléli a mosást
A fűszálak végén üldögélve, integető mozdulatokkal pásztázzák a levegőt zsákmányt keresve legfeljebb egy-másfél méteres magasságban. Nem igaz tehát, hogy a kullancsok a fákról „ugranak” ránk (nem is tudnak ugrani), minden esetben alulról támadnak. Ha valakinek a fejébe csimpaszkodik, akkor az azt jelenti, hogy szépen felmászott odáig, csak az illető nem vette észre. Nézzünk még néhány elterjedt tévhitet.
A belénk akaszkodott kullancsot nem szabad nyomkodni, tekergetni, hiába volt ez nagyanyáink egyik fontos tanácsa hol az óramutató járásával megegyező, hol az azzal ellentétes irányt jelölve meg ideálisként. A kullancsnak sajátosan működik az emésztőrendszere, a vérből felvett és számára felesleges folyadékot a száján keresztül üríti, egyenesen az ember véráramába.
Ennek során juttatja be nyálmirigyéből a véralvadásgátló, fájdalomcsillapító és immunmódosító molekuláit, ilyenkor jutnak szervezetünkbe a kullancsban lakozó kórokozók is. Ezért a legfontosabb aranyszabály: mindig ellenőrizzük magunkat, és a lehető leghamarabb távolítsuk el a bőrünkből. Akkor sem kell feltétlenül aggódni, ha már befúrta magát, mert néhány órának el kell telnie a táplálkozás megkezdése és az első ürítés között. Viszont, ha nekiállunk nyomkodni, tekergetni akkor megnöveljük a kórokozók bejutási esélyét a szervezetünkbe.
Sóki Tamás / MTI Két kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és három közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vizsgálat alatt (b-j) a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János kutatóközpont virológiai kutatócsoport laborjában Pécsen 2018. április 17-én.
Ugyanez a probléma a zsírozással, krémezéssel: nem szünteti meg a vérszívást, de továbbra is fennáll a kórokozókkal való fertőződés veszélye. Sose várjunk azért, hogy szakszerűen, az erre a célra fejlesztett eszközzel távolítsa el valaki a vérszívót. Szúnyoglecsapó szakértőhöz sem rohanunk, ha szúnyog száll ránk, gondolkozzunk hasonlóan a kullancsok esetében is. A lényeg a mielőbbi eltávolítás. A szakértő gyakorlati tanácsa szerint
egy keskeny végű csipesszel, de akár a körmünkkel – a lényeg, hogy a szájszervéhez minél közelebb tudjuk megfogni – egy határozott mozdulattal húzzuk ki. Nem baj, ha a „bőrbe törik” a szájszerve, mert az már nem juttat be kórokozókat, idővel kilökődik, mint egy szálka.
Azt sem árt tudni, hogy a kullancs nem rovar, hanem pókszabású, lerovarozni a szakértő szerint olyan, mintha a csigára azt mondanánk, hogy hal. E tévedésnek ugyan nincs közvetlen egészségügyi kockázata, de ha életmódját, biológiáját akarjuk megérteni, nagyon is fontos.
És még két jó tanács Földvári Gábortól: a nyakon csípett kullancsot ne dobjuk a WC-be, mert hetekig túlél a víz alatt is, illetve, ha ruházatunkat szeretnénk „kullancstalanítani”, legalább 60 fokon mossuk vagy használjunk szárítógépet, ha biztosra akarunk menni. Egy 40 fokos mosást mosószer, öblítő, centrifuga ellenére is kibír.
Elképesztő a szaglása, és van, akit jobban „szeret”
Nehéz a kullancstól megszabadulni, a védekezés fő vonala mindenképpen a megelőzés, ehhez pedig azt kell megértenünk, hogyan választja ki áldozatát – hozzánk, emberekhez képest a kullancsok valóságos szuperképességekkel rendelkeznek. Őshonos vérszívóink gyakorlatilag vakok, nincs szemük, csak a fényt érzékelik, legfőbb érzékük a szaglás. A kullancs tehát a talaj szintjén mozogva fűszálak végére mászik fel, hogy „körbekémleljen”.
Különös, integető mozdulatokkal gyűjti be a kémiai jeleket a két első lábának végén található szaglószervével
– emeli ki az ökológus.
Ez az úgynevezett Haller-szerv, ami évmilliók tucatjai alatt a tökéletességig finomodott. A kémiai nyomok alapján azonosítja be, merre mozognak a potenciális zsákmányállatok, majd a kiválasztott vadcsapáson megülve várja a megfelelő alkalmat. Gyorsnak a legkevésbé sem nevezhető: az ugyancsak az első lábain található szőrökkel ráakaszkodik a mellette elhaladó testre, valójában lesodortatja magát.
És mi alapján választ? Érzékeli a kilélegzett szén-dioxidot, az ammóniát, és – ami témánk szempontjából a legfontosabb – az emberi izzadtság egyik szaganyagát adó vajsavakat. Képes elemezni is az összetételüket, és a számára legvonzóbb „szagot” választja – ezért figyelhetjük meg azt, hogy egyes embereket a kullancsok jobban kedvelnek, míg másokat esetleg elkerülnek.
Ez a kullancs jól lát és szalad
Kis kitérőként itt érdemes megemlíteni a miénknél melegebb klímáról származó, ám hazánkban már két alkalommal tudományosan is regisztrált Hyalomma kullancsokat. Ezek a vérszívók hazai rokonaikkal ellentétben rendelkeznek szemekkel, sőt, remekül látnak, és rendkívül gyorsak, képesek üldözni áldozatukat.
Az igazán aggasztó viszont az, hogy egy olyan betegség, a krími-kongói vérzéses láz kórokozójának potenciális terjesztői, amely akár súlyos lefolyásúvá is válhat. Bővebben ebben a cikkünkben mutattuk be őket, az újdonság pedig az, hogy idén még nem történt Hyalomma-észlelés.
Ez azt jelentheti, hogy az enyhébb klímához szokott faj még nem éli túl a magyar telet, de az is lehet, csak nem bukkantunk még a nyomukra. Nyomon követésük érdekében született a már említett Kullancsfigyelő projekt, amelyhez a szakemberek nagyon számítanak a lakosság támogatására – fotók beküldéséről van szó, ennek módjáról fenti, keretes írásunkban talál információt.
Hogyan védekezzünk?
Visszatérve a közönséges kullancshoz, tehát a szaglásán keresztül tudjuk kicselezni, magyarán megelőzni a támadást. Nem akarunk a különböző termékek és termékcsoportok szintjéig lemenni, csupán azt fontos megemlíteni, hogy a leghatékonyabb riasztó anyagok toxikus hatásúak, ezért kerülik ezeket a vérszívók is. Ám tudni kell, még ezek hatékonysága sem 100 százalékos, és miután elhagytuk a „kullancszónát”, érdemes lemosni a bőrünkről.
Tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a különböző ultrahangos módszerek eredményesek lennének, és bár vannak ígéretes kísérletek gyógynövény alapú riasztók kidolgozására, ám ezek hivatalos megerősítésére még várni kell. Olyan természetes anyag pedig, amit a magunk feje szerint a házi patikából adagolva bevethetnénk a kullancsok ellen, nem létezik.
Földvári Gábor nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a legfontosabb önmagunk gyakori átvizsgálása és a vérszívók mielőbbi eltávolítása. Foghatjuk két papírdarab közé és összenyomhatjuk, de ha ilyesmi nincs kéznél, egyik körmünkre helyezve a másik élével nyomorgassuk szét – utána viszont mossunk kezet, mert ugyan a Lyme-kórt vagy az agyvelőgyulladást így nem kaphatjuk el, de esetlegesen más kórokozót a szánkhoz vagy a szemünkhöz nyúlva bejuttathatunk a szervezetünkbe.
Air China kínai légitársaság újraindítja a több mint két éve bezárt járatát Peking és Budapest között, így július 7-től újra közvetlen menetrend szerinti repülőjárat köti össze a két fővárost – jelentette be a hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos Facebook-oldalán.
A tárcavezető bejegyzésében emlékeztetett arra: több mint két éve, hogy a koronavírus első hullámai alapjaiban rengették meg a világot. Országok zártak be, kereskedelmi láncok szakadtak meg vagy éppenséggel légi összeköttetések szűntek meg.
A világjárvány egy olyan kihívás volt, amellyel minden országnak meg kellett küzdenie, hogy napról napra, hétről hétre és hónapról hónapra nyerjük vissza régi életünket.
Magyarország ebben jól helytállt, így most már világviszonylatban is folyamatosan építhetjük vissza mindazt, amit a vírus elvett tőlünk. Ennek mérföldköve most az Air China döntése, ami alapján a kínai légitársaság újraindítja a több mint két éve bezárt járatát Peking és Budapest között, így július 7-től újra közvetlen menetrend szerinti repülőjárat köti össze a két fővárost
– olvasható a bejegyzésben.
Szijjártó Péter szerint a bejelentés komoly jelentőséggel bír a magyar gazdaság szempontjából is, hiszen mind a turizmus, mind a kereskedelem hatalmas lendületet kap azzal, hogy Budapest ismét közvetlenül elérhetővé válik a kínai fővárosból.
Bejegyzésében a miniszter felidézte: “több mint hét évvel ezelőtt, 2015. május 1-jén fogadtuk az Air China első közvetlen Peking-Budapest járatát, amely a későbbiekben is nagy sikerrel üzemelt.
Tizenhét, az olasz hatóságok által körözött kamiont foglaltak le a magyar rendőrök a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen és a nagylaki közúti határátkelőhelyen – közölte a rendőrség vasárnap honlapján.
Az egy flottába tartozó, Volvo és Scania gyártmányú tehergépjárművekkel csütörtök és szombat kötött jelentkeztek kilépésre a határátkelőhelyeken, de a járművek ellenőrzés során megállapították, hogy azokat az olasz hatóságok keresik. A több, mint 127 millió forint értékű járműveket a rendőrök lefoglalták.
Sydney McLaughlin 51.41 másodperces eredménnyel megdöntötte saját világcsúcsát női 400 méteres gátfutásban az amerikai bajnokság döntőjében. Az előző rekord 51.46 mp volt, azt tavaly augusztusban, a tokiói olimpián futotta McLaughlin, akinek a mostani a harmadik világcsúcsa ezen a távon.
A július közepén kezdődő világbajnokság helyszínén, Eugene-ban rendezett versenyen a 22 éves atléta már a rajt után az élre állt és nem adott esélyt a mezőny többi tagjának.
Egy másik tokiói bajnok, Lamont Marcell Jacobs, a 100 méteres síkfutás olimpiai címvédője győzelemmel tért vissza az olasz bajnokságon izomsérülését követően. A 27 éves atléta 10.12 másodperces eredménnyel győzött Rietiben. Egyéni legjobbja a 9.80 mp-s Európa-csúcs, amivel tavaly augusztusban, Tokióban olimpiai bajnok lett. Később a japán fővárosban a 4×100 méteres váltó tagjaként is aranyérmet nyert.
Jacobs május közepén a savonai viadal 100-as döntőjében sérült meg, amit ugyan megnyert, de azt követően a többi között három Gyémánt Liga-versenyt is ki kellett hagynia Eugene-ban, Rómában és Oslóban. Az olasz szövetség múlt pénteken közölte, hogy a futó ismét teljes intenzitással tréningezhet. Mivel szombaton újra rajthoz állhatott, még van esélye, hogy a július 15-én kezdődő eugene-i világbajnokságra megfelelő formába lendüljön, előtte pedig ott lesz Stockholmban a jövő csütörtöki Gyémánt Liga-állomáson is.
Hosszú vitát követően sikerült megegyezniük az uniós tagállamoknak az Oroszország elleni olajembargó részleteiről, a G7 országok vasárnap kezdődő németországi csúcstalálkozójának az asztalára azonban olyan javaslat kerülhet, amely megint átrendezné a figurákat, hogy fokozhassák a Moszkvára gyakorolt szankciós nyomást – írja a Világgazdaság a Bloomberg cikke alapján. Egyelőre nem világos, érintheti-e a közép-európai régió energiabiztonságát az újabb olajszankciós javaslat.
Egyik névtelen forrása szerint sok még a kérdőjel, mindenesetre a vezetők egy olyan intézkedésről tárgyalnak majd, amely korlátozná az orosz olaj vételi árát.
A tudósításból nem derül ki, ki kezdeményezte az új büntetőintézkedést, azt mindenesetre megjegyzik, hogy az Egyesült Államok szorgalmazza, és mögötte áll Olaszország is. Az Európai Unióban, ahol már megegyeztek az olajembargó részleteiről, nehéz lesz újranyitni és átvinni az ügyet, hiszen mind a 27 tagállam támogatására szükség van a sikerhez – írja a Világgazdaság.
Szintén mai hír, hogy Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom (G7) több más tagjával együtt megtiltja az orosz arany importját – közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az intézkedéshez az Egyesült Államok, Japán és Kanada is csatlakozik. A németországi G7-csúcstalálkozó vasárnapi kezdete előtt bejelentett újabb szankció indoklása szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után.
Ritka zenetörténelmi pillanatnak voltak tanúi a nézők a Glastonbury fesztivál szombati napján, Paul McCartney a Nirvana korábbi dobosával, a Foo Fighters frontemberével, Dave Grohllal, és Bruce Springsteennel is előadott néhány számot, majd hárman együtt is eljátszottak egy dalt – derül ki a BBC beszámolójából.
A ritka pillanatok a Beatles egykori basszusgitárosának koncertje alatt jöttek létre. McCartney először Dave Grohlt hívta meg két számra vendégszerepelni.
Mivel a Foo Fighters nem játszik az idei Glastonburyn, a zenekar frontemberének ez volt az egyetlen fellépése a fesztiválon. A I Saw Her Standing There és a Band on the Run című számokat adták elő közösen. Grohl egyébként először állt színpadon zenekarának egykori dobosa, Taylor Hawkinshalála óta.
A két dal után McCartney a közönséghez fordult.
Van még egy meglepetésünk Amerika keleti partjáról, ő Mr. Bruce Springsteen.
Egy utóballagási ajándéknak szánt aranygyűrű iránt érdeklődő ügyfél távozása után tűnt fel egy nagykőrösi üzlet eladójának 2022. június 22-én délelőtt, hogy a tálca tartalma hiányos – írja a police.hu. Két ékszer helye maradt üresen, a felvételek tanulsága szerint ugyanis azokat a kb. 160 centiméter magas, vékony, szőke és farmerruhát viselő ügyfél – kihasználva az alkalmazott pillanatnyi figyelmetlenségét – a szájában elrejtve lopta el.
A bejelentés 10 óra 35 perckor futott be, a közterületen szolgálatot teljesítő járőrök öt perccel később már azt jelentették, a helyi buszállomáson elfogták a személyleírásnak megfelelő nőt. Ráadásul a kb. 150 ezer forintot érő gyűrűk is előkerültek – már nem a szájából, hanem a retikülből.
A 43 éves, kecskeméti illetőségű, rendszerint külföldön táncosnőként dolgozó nő kihallgatásán elmondta, a helyi strandra érkezett volna, de az zárva volt, és miután a külföldön keresett pénzét felélte, ezért úgy döntött, bemegy az ékszerboltba lopni.
A nő ellen lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást a Nagykőrösi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya.
Épp a legrosszabbkor tört ki tömeghisztéria Pesten
Mindenkit megöltek Kötöny fejedelem pesti „kőpalotájában”, mire a feldühödött kun vitézek kiviharzottak az országból, épp a sorsdöntő muhi csata előestéjén. Mi lett volna, ha a kunok a magyarok mellett harcolnak a mongolok ellen?
A kun népnév csak Magyarországon maradt meg ebben a formában, ennek a középkori sztyeppei törzsszövetségnek az összefoglaló neve a keleti (ázsiai) forrásokban „kipcsak”, a nyugati (orosz, bizánci és más európai) forrásokban „kuman” volt. A Magyar Királyság látóterében a XI. században tűntek fel ellenségként, hogy aztán később több uralkodónk is viselje a Kunország királya titulust, végül pedig hazánkba költözve hosszú időre a királyi hatalom megbízható támaszaivá váltak.
A kunok betelepítésének, kivonulásának, majd újbóli behívásának viharos története a magyarországi tatárjárás kihagyhatatlan epizódja még úgy is, hogy a legtöbb tankönyvbe csak említés szintjén fér bele. Márpedig jelentős történelmi eseménysorról van szó, egy – bizonyos szempontból – tragikus véget érő közösség végóráiról, ami a magyarországi mongol hódítás kapcsán történelmi tanulságnak sincs híján. A IV. Béla által bebocsátott, komoly katonai erővel rendelkező kunok ugyanis egy
hisztérikus hangulatban elkövetett gyilkosság miatt hagyták el hazánkat szinte szó szerint a sorsdöntő, Sajó-menti csata előestéjén. Ráadásul úgy távoztak, hogy közben maguk is tisztességgel feldúlták a Duna–Tisza közét.
Az ELTE vezetésével számos intézmény részvételével alakult kutatócsoport „Tatárjárás 1241 – A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései” néven, amely hosszú idő után modern szemlélettel, tudományágak összefogásával vizsgálja újra a magyarországi tatárjárás eseményeit és következményeit.
A részletekről, az új eredményekről és értelmezésekről már több cikkben beszámoltunk a 24.hu-n, a folytatásban Dr. Pálóczi Horváth András régész professzort, a Károli Gáspár Református Egyetem Medievisztika Tanszékének nyugalmazott vezetőjét kérdeztük arról, honnan származnak a kunok és miként kerültek Magyarországra. Mi indokolta vérrel kísért távozásukat, és miért tértek vissza mégis néhány évvel később? Illetve mi lett volna, ha…?
Ha Kötöny fejedelem és tapasztalt, kőkemény harcosai a magyarok mellett küzdenek akkor, amikor a középkori Magyar Királyság élethalálharcát vívta a Mongol Birodalom ellen.
Nagyon egyszerűen fogalmazva kunok alatt az eurázsiai sztyeppék hatalmas területein élő, nomád, félnomád életmódot folytató, török nyelvű, vegyes etnikumú törzsszövetséget értünk. Soha nem alapítottak államot, a különböző nemzetségek hol lazább, hol szorosabb kapcsolatot ápoltak, ám külső fenyegetés hatására egyesítették erejüket. Az akkori „civilizált világ” látómezején kívül éltek, ezért eredetük a forráshiány miatt ködbe vész: kínai, perzsa, arab, bizánci történetírók csak ritkán, egy-egy kereskedelmi expedíció vagy hadjárat kapcsán szereztek némi információt a kunokról.
A legvalószínűbb feltételezés szerint 980 körül, Északkelet-Kína területéről egy „kunnak” (latin betűs nyelvészeti átírásban qunnak) nevezett nép menekült nyugati irányba, majd egyesült a közép-ázsiai Tien-san-hegységtől északra élő kipcsakokkal. Ez a két nép lenne az arab és perzsa forrásokban kipcsaknak, a bizánci és orosz szövegekben később kumánnak, illetve polovecnek nevezett törzsszövetség két nagy etnikai eleme.
Azt viszont tudjuk, hogy a kumán/komán népnév a turkológusok megfejtése szerint színnévből származik, jelentése „fakó, halványsárga”. Ez lehetséges, hogy eredetileg állatszínnév volt, talán lovakra vonatkozott. A kunokat Eurázsia nyugati felén ezen a néven nevezték, illetőleg számos esetben a színnevet lefordították saját nyelvükre, ilyen a kun népnév orosz, örmény, latin, német megfelelője.
Egyedül a magyar nyelvben maradt meg a távol-keleti kun népnév a ma ismert formában
– mondja a 24.hu-nak Pálóczi Horváth András.
Vita tárgyát képezi, hogy a „mi kunjaink” a távol-keleti qunok rokonai-e, de a régész szerint igen. Témánk szempontjából viszont a lényeg, hogy az Európába érkezett kunok is etnikailag kevert népességet alkottak, félig nomád, félig letelepedett életmódot folytattak, és rettenetes harcosoknak mutatkoztak.
Ujvári Sándor / MTI Ásatás Tázlár-Templomhegyen 2014. március 31-én, ahol egy Árpád-kori templom, a körülötte lévő temető és egy késő középkori telep maradványait tárják fel a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkatársai. Az Árpád-kori település a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század második felében telepedtek meg itt a kunok.
Kunok Szent László ellen
A szűken vett Európában a XI. század közepén jelentek meg, egészen pontosan az előlük menekülő úzokat üldözve 1055-ben bukkantak fel az orosz fejedelemségek határainál. Ettől fogva a mongolok XIII. századi megjelenéséig a kunok uralták a kelet-európai sztyeppevidéket a Volga, a Don, a Dnyeszter, a Dnyeper mentén egészen az Al-Dunáig.
Mint említettük, nem alapítottak államot, törzsszövetségként vívták változó intenzitású harcaikat szomszédaikkal, főleg az orosz fejedelemségekkel, míg a békeszerződéseket megpecsételendő uralkodócsaládjaik egymással házasodtak – jelentős kulturális kapcsolat is kialakult tehát. Grúziába például a nyilvánvalóan túlzó források szerint 40 ezer kun költözött, amikor Dávid király kun hercegnőt vett feleségül.
A magyar hagyományban az 1068-as kerlési csata kapcsán bukkannak fel először, Szent László királyunk legendájából közismert a leányrabló kun vitéz és a szent király párharca. Ám a valóságban akkor még nem lehettek itt kunok, a hagyomány minden bizonnyal egy besenyő és/vagy úz betörést örökített meg hibás szereplőkkel. 1091-ben viszont, míg László Tengerfehérvár környékén intézte ügyeit, valóban kunok törtek az országra észak felől, foglyokkal, zsákmánnyal megrakodva, dúlva, fosztogatva haladtak délnek a Tisza vidékén. Királyunk hadművészeti bravúrt végrehajtva, pár nap alatt 500 kilométert megtéve a Temes folyónál utolérte és szétverte a portyázókat, a rabokat felszabadította, a zsákmányt visszaszerezte.
A dühös kun vezérek fogcsikorgatva esküdtek bosszút, amin László csak mosolygott: a következő évben érkező megtorló sereget már a Kárpátok hágóin megsemmisítette.
Krizsán Csaba / MTI Szent László király hermája a Szent László király ünnepe alkalmából tartott szabadtéri szentmisén a győri Nagyboldogasszony-székesegyház előtt 2020. június 27-én.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kicsit később viszont a halicsi fejedelem megsegítésére érkező Könyves Kálmán királyt csúnyán elverték az ellenfél kun segéderői.
A magyar király vazallusai
A kunok csillaga a Mongol Birodalom első nagy nyugati hadjáratával áldozott le: 1223-ban a Kalka-menti csatában a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a kun törzsszövetség és az orosz fejedelemségek egyesült hadára. A tragédia olyan menekülthullámot indított a nyugati törzsek köréből, ami már a Magyar Királyságot is érintette: egy Borc (vagy Bors) nevű törzsfő vezetésével több ezer kun költözött a mai román tartomány, Moldva területére, és a magyar király védelmét kérte.
A trónon ekkor II. András ült, ám a belviszály elkerülése érdekében a keleti országrészt fia, Béla igazgatta, akinek kiemelt feladata volt a kereszténység terjesztése is. A későbbi IV. Béla tehát kapva kapott a lehetőségen:
15 ezer kunt kereszteltek meg, Milkó székhellyel 1227-ben létrehozták a kun püspökséget, a Szeret-folyó környékén megtelepedett kun fejedelemség a magyar király vazallusa lett. Uralkodóink felvették a Rex Cumaniae azaz a »Kunország királya« címet
– foglalja össze Pálóczi professzor. Hozzáteszi: az 1241-es magyarországi hadjárat során a tatárok óriási pusztítást vittek végbe e népesség körében is.
Mi lett volna, ha mellettünk harcolnak?
A mongolok 1236-ban indultak második nagy nyugati hadjáratukra, ennek részeként érték el hazánkat is. A kun elit ekkorra már leszűrte tragédiáinak tanulságait, és voltak, akik igen okosan nem várták meg a biztos pusztulást: Kötöny fejedelem nemcsak védelmet kért népe részére a magyar királytól, de bebocsátást is az országba. Cserében fel kellett venniük a kereszténységet, és kivenni részüket a királyság védelméből. Mindkét fél nyert az alkun: a kunok biztonságot, a király pedig egy jelentős, csak neki alárendelt haderőt – és persze sok-sok ezer megmentett lelket Róma számára.
A tatárjárás krónikása, Rogerius mester szerint 40 ezer harcos és családja érkezett Magyarországra 1239-ben a Radnai-hágón, IV. Béla ünnepélyesen a vendégek elé lovagolt. Ez azonban összesen körülbelül 200 ezer embert jelent, ami irreálisan magas szám. Pálóczi Horváth András szerint
legfeljebb 10–15 ezres családlétszámról, azaz 50–75 ezres népességről lehetett szó. Ez sem kevés, az akkoriban 1,8–2 millió főre becsült magyar lakosság mintegy három–négy százalékkal bővült.
Haderő tekintetében még nagyobb volt a nyereség. A XIII. század közepén a király összesen nagyjából 20–25 ezer vitézt tudott fegyverbe szólítani egy elég lassú és körülményes folyamat árán. A becslések szerint a kunok 5–6 ezer könnyűlovassal szolgáltak: rendkívül mobilis, napok alatt mozgósítható, tapasztalt és ütőképes haderő. Ebből fakad aztán a laikus számára feszítő kérdés, hogy mi lett volna, ha…
Wikimedia Commons Kunok érkezése 1239-ben.
Ha ez a mongolok ellen tapasztalt kun sereg ott van velünk a Sajó-mentén a muhi csatában. A történészek „hivatalosan” nem szoktak ilyesmibe belemenni, de nyilván ők is ezerszer eljátszanak hasonló gondolatokkal, és ezt a professzor meg is osztja velünk.
A mongol túlerő így is elsöprő lett volna, a magyarok csak azért tudtak sokáig védekezni, mert a Sajó áradt, az átkelést szolgáló hidat pedig keményen és önfeláldozó módon tartották. Ám idővel a tatár hadi gépezet legyőzte a természetet, két helyen is átkeltek a folyón, körbezárták és túlerejüknél fogva megsemmisítették a magyar tábort. Így az összegzés pedig:
a kunok nagyban segíthették volna a kezdeti ellenállást, de a bekerítés után már az ő erejük sem lett volna elég a győzelemhez.
A mi lett volna, ha… felvetésének pedig már csak azért sincs létjogosultsága, mert a kunok nem voltak ott 1241 kora tavaszán, nem sokkal a csata előtt elhagyták hazánkat. Szomorú történet.
Bizalmatlanság, gyűlölet
Azzal érdemes kezdeni, hogy nem tudjuk, Béla hol jelölte ki a kun szállások helyét, valószínűleg több területen telepíthette le őket elszórtan. Az Árpád-kori településszerkezet ugyanis rendkívül sűrű volt, 1-2 kilométerenként követték egymást a néhány tucat házból álló aprócska falvak. Egyszerűen nem ismerünk olyan lakatlan területet a Magyar Királyságban, ami alkalmas lett volna ekkora tömeg befogadására.
Kötöny feltehetően Pest városában kapott szállást, kísérete pedig valahol Pest megyében. Szóba kerülhet még a Temes-folyótól délre eső félszáraz pusztaság, amit már akkor is pusztaként emlegettek, illetve folyók árterei, például a Maros torkolatától délre eső, mocsaras vidék. Nem tudjuk, mert túl rövid volt ez az első beköltözés ahhoz, hogy a kunok jelenléte a különböző forrásokban, oklevelekben megjelenjen.
Az viszont biztos, hogy a félnomád kunok és a letelepedett magyarok eltérő életmódja rendkívül sok konfliktust szült. Állataikkal letaposták a vetést, ha úgy adódott raboltak és fosztogattak, „friss keresztényként” még nem igazán tették magukévá a Biblia parancsait felebarátod feleségének és tulajdonának tiszteletéről. Az összeütközések bizalmatlanságot, sőt, gyűlöletet szültek, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, csak egy szikra hiányzott a robbanáshoz.
A mongol előőrsökkel találkozva feltűnő volt a hasonlóság, ami egyrészt a nomád életmódból, a viseletből, a fegyverzetből adódott, másrészt a tatárok a meghódított népekből kényszersorozott harcosokat küldték mindig a legveszélyesebb küldetésekre. Még az is lehet, hogy sokan valóban találkoztak kunokkal a mongol támadók között, ezért elterjedt a rémhír: a kunok a tatárok kémei, a nagy támadás alkalmával ők is ellenünk fordulnak majd.
Tömeghisztéria: megtámadták Kötöny kőpalotáját
Magát a szikrát Babenberg Frigyes osztrák herceg, valamint Pest német és magyar polgárai jelentették valamikor 1241 kora tavaszán. Frigyes keresztényi felbuzdulásból érkezett a Pest alatt gyülekező királyi táborba a mongolok ellen harcolni, majd miután győzelmet aratott néhány felderítőcsapat felett, páváskodva haza is tért – a nagy csatához már nem fűlött a foga.
Előtte azonban még aktívan bekapcsolódott a rémhírterjesztésbe, miszerint Kötöny népe áruló, és mivel Pest lakosságának jó része német anyanyelvű volt, könnyen meg is értette magát. A pesti magyarok és németek lehettek azok, akik hirtelen felkelést robbantottak ki, laikusként nevezhetjük tömeghisztériának is:
megtámadták Kötöny pesti „kőpalotáját”, és lemészároltak benne mindenkit. Gyorsan és váratlanul történt minden, a király nem tudott közbeavatkozni.
Hangsúlyozzuk: nem tudni, hogy pontosan mi és hogyan történt, de ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A kunok érthető módon rendkívül zokon vették a történteket, mondhatni dühtől tajtékozva felkerekedtek, és hatalmas pusztítás közepette, rabolva, gyújtogatva, fosztogatva a Duna–Tisza közén kiviharzottak az országból.
Valahol az Al-Dunától délre telepedhettek le, erre vonatkozóan sincsenek megbízható adataink – de ezt erősíti, hogy a Bolgár Cárság elitjének sok kun származású vagy házassága révén kun kötődésű tagja volt ebben az időben.
Visszatértek
A mongol sereg legkésőbb 1242 márciusában elhagyta az országot, IV. Béla azon nyomban hozzálátott nemcsak az újjáépítésnek, de készült a következő támadásra is. Utóbbi szinte törvényszerűnek tűnt a kortársak szemében, csak az ideje volt kérdéses. Megerősítette az erődítményeket, kővárak építését rendelte el, lovagrendeket telepített a királyságba, és visszahívta a kunokat.
Nem tudjuk, ki volt a kunok új fejedelme, a források egy Szajánnak nevezett személyt említenek úgy, mint a király rokonát. Mivel pedig Béla fiát, a későbbi V. Istvánt eljegyezték az érkező kunok fejedelmének leányával, feltehetően Szaján lehetett az illető „rokon”. Miért jöttek vissza, hányan és hova telepedtek le?
Az első kérdésre nincs pontos válasz, feltehetően a Bulgáriában kialakuló belviszályok miatt a kunok helyzete megrendült, bizonytalanná vált, ezért fogadhatták el királyunk ajánlatát. Hogy hova telepedtek le, már egyértelmű volt. Sajnos, ekkor nagyon is sok és óriási pusztává vált, kiirtott, elnéptelenedett terület akadt főleg az ország középső és déli részein: összefüggő birtokokat kaptak a Duna–Tisza közi Homokhátságon, amit ma is Kunságként találunk a térképeken.
A létszám megadása bonyolult. Pálóczi Horváth András számításai szerint 40–60 ezer fő lehetett az 1242-ben „visszatelepült” kun népesség lélekszáma. A későbbiekben aztán kevesebb, mert a század második felében ismét tömeges elvándorlásoknak lehetünk tanúi: 30–40 ezer ember lehet, akik végleg itt maradtak. Talán már nem újdonság, hogy ez is egy szomorú történet.
A nagyurak telebeszélték a követ fejét
A történelem iránt érdeklődők jól tudják, hogy a XIII. század második fele Magyarországon az úgynevezett tartományurak vagy kiskirályok kora, az ország bárói a királyi hatalom és egymás ellenében egyre erőszakosabban igyekeztek hatalmukat növelni. Csak egyetlen példa: Csák Péter, nem mellesleg az ország nádora, a király utáni első méltóság 1276-ban megtámadta és kirabolta a veszprémi püspökséget. Hasonló pusztítást végzett, mint korábban a mongolok csak azért, mert épp az rivális família tagja, Kőszegi Péter volt a püspök.
Az uralkodók tehetetlenek voltak, a tartományurak ellen elsősorban az egyház igyekezett fellépni olyannyira, hogy a pápa széles jogkörrel felruházott legátust küldött hazánkba a belső béke megteremtése, de legalábbis a helyzet normalizálása érdekében. A dél-itáliai Fülöp püspököt azonban hamar behálózták a nagyurak, telebeszélték a fejét azzal, hogy minden baj forrása a csak színleg kereszténnyé vált, pogányságban megragadt kun népesség.
Az eltérő életmód így is okozott több-kevesebb konfliktust, de egyetlen hiteles adatunk sincs a kunok által okozott nagyobb, szándékos pusztításról: a kérdéses évtizedben egyetlen, Bodrog-menti prépostságot raboltak ki
– jegyzi meg a régészprofesszor.
Fülöp azonban hitt az uraknak, ebből származott aztán a nagy feszültség. Az 1272–1290 között uralkodó IV. (Kun) László hol barátilag, hol ellenségesen viszonyult édesanyja népéhez, 1282-ben a Hód-tavi csatában fegyverrel verte le korábbi szövetségeseit, a fellázadt kunokat. Nem tudjuk, hogy mi volt a közvetlen kiváltó ok, de talán nem véletlen, hogy Lászlót végül kun előkelők meggyilkolták.
A király megbízható támaszai
A visszatérő kunok egyébként IV. Bélától széleskörű autonómiát kaptak, amiért cserébe a király mellett katonáskodtak, és már az első években kitüntették magukat. A király ahogy tehette, visszavágott Babenberg Frigyesnek, és nem azért, mert kihúzta magát a muhi csata alól. Hanem azért, mert mikor a vereség után Béla hozzá menekült, az osztrák herceg megzsarolta: kemény váltságdíj ellenében engedte szabadon, és nyugat-magyarországi területeket is elfoglalt.
Uralkodónk ezért a vész elmúltával büntetőhadjáratot indított Ausztriába, visszaszerezte a magyar területeket, és egy időre Stájerországot is megszállta. Ebben pedig nagyban támaszkodhatott kun harcosaira. A valódi problémák csak IV. László idején kezdődtek, az új király nem éppen államférfiúi erényeiről volt híres. 1279-ben dekrétumokat adott ki a kunok jogairól és kötelességeiről, amely a kun autonómia területén biztosította a nemzetségi jog használatát, és továbbra is közvetlenül a király fősége alatt tartotta a kunokat.
Ennek ellenére a bajok sokasodtak, a viszontagságos időszak László halálával ért véget: III. András törvényei immár megnyugtatóan rendezték a helyzetet. A király szolgálatában hadba vonuló kun vitézek jó ideig Károly Róbert egyetlen ütőképes hadseregét alkották, Nagy Lajossal pedig az európai hadszíntéren is dicsőséget szereztek maguknak. „Karrierjük” hadtörténeti szempontból Luxemburgi Zsigmond idején ért véget, aki átszervezte a magyar haderőt.
Bevezette a telekkatonaságot, vagyis a nemességnek a személyes jelenlét mellett 12, majd 20 jobbágyportánként egy-egy felszerelt katonát kellett kiállítania, és mindemellett a nomád harcmodor is lassan a múlté lett. A XIV–XV. század fordulóján a kunok már mind letelepedtek, a hét kun szék (önkormányzati egység) teljesen belesimult a magyar közigazgatásba.
Az Obi-Wan Kenobi című sorozat május végén debütált a Star Wars rajongók örömére. A szériában Hayden Christensen is szerepet kapott, nem meglepő módon a Sith nagyurat, Darth Vadert alakítja.
A kanadai színész a minap The Tonight Show-ban mesélt arról, hogy nagy visszatérésben hétéves lánya, Briar Rose is segítette, vele gyakorolta ugyanis otthon a fénykardozást.
Van pár fénykardunk a házban. Ő volt az első, akivel gyakoroltam, mielőtt visszatértem az Obi-Wan sorozatba
(@RaphPH) 
