Eddig háromból három csapatunk vereséggel kezdte az ötkarikás játékokat.
forrás: index.hu
Trump: Keresztények, menjetek el szavazni, többet nem kell majd elmennetek!
A republikánus elnökjelölt arról beszélt, hogy a következő választáson már nem kell szavaznia a keresztényeknek, ha most elmennek, mert el lesz intézve.
Donald Trumparról beszélt egy gyűlésen, hogy ha Novemberben megszavazzák, többet nem kell már szavazniuk.
Keresztények, menjetek szavazni. Csak most menjetek el, többet nem kell majd csinálnotok!
– mondta Trump pénteken West Palm Beach-en egy gyűlésen, amit a szélsőjobbos Turning Point Action szervezett.
Tudjátok mit? El lesz intézve, minden rendben lesz. Többet nem kell szavazotok, gyönyörű keresztényeim.
– tette hozzá az elnökjelölt, majd megrázta a fejét, és azt mondta: „Én nem vagyok keresztény”.
Szeretlek titeket, menjetek, el kell menetek szavazni. Négy év múlva már ne kelljen újra szavaznotok. Elintézzük jól, nem kell majd szavaznotok!
– mondta Trump
He's talking to "my beautiful Christians" here. And saying they won't have to vote again. This is not subtle Christian Nationalism, he's talking about ending our democracy and installing a Christian nation. https://t.co/6vmzel9SAE
Trumpot természetesen azonnal kritizálni kezdték a mondataiért, többen azt kérdezték, hogy mi van akkor, ha mégis akarnak szavazni?
Kamala Harris kampánya eközben rekordot döntött, egy csütörtök esti Zoom-kampányeseményre összesen 160 ezer ember jelentkezett be, amivel az eddigi legnagyobb Zoom-hívás négyszeresét érték el. Az eseményt kifejezetten fehér nőknek szervezte a Harris-kampány.
Ma délután Rita Ora menedzsmentje arról tájékoztatta a Campus Fesztivál szervezőit, hogy az énekesnő kórházba került, így nem tud fellépni Debrecenben – derült ki a szervezők közleményéből. Az énekesnő tegnap érkezett Budapestre, ahol rosszul lett és orvosi ellátásra szorult, de állapota továbbra sem teszi lehetővé, hogy színpadra álljon.
Az énekesnő stábja hiába dolgozott már tegnap este óta a Campus Fesztivál nagyszínpadán, sajnos az énekesnő betegsége miatt nem tudjuk megtartani a ma esti koncertet
–nyilatkozta Süli András programigazgató. „Rita Ora tervezett időpontjában Rúzsa Magdi koncertjét lehet majd látni, természetesen a műsorváltozásról és egyéb információkról a fesztivál közösségi oldalain tájékoztatunk mindenkit.”
Koreai Népi Demokratikus Köztársaságként, azaz Észak-Koreaként konferálták fel a brit kommentátorok Dél-Korea olimpiai csapatát a pénteki megnyitó közvetítése alatt, a szervezők azóta elnézést kértek a kellemetlen bakiért – írja a BBC.
A dél-koreai sportminisztérium csalódását fejezte ki a tévesztéssel kapcsolatban, és azt nyilatkozták, hogy kormányzati szinteken emelnek panaszt a franciák ellen. Kilátásba helyezték azt is, hogy Jang Mi-ran korábbi olimpiai bajnok, jelenleg a minisztérium alelnöke és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke egyeztessen az ügyben. A bizottság X-en tette közzé hivatalos bocsánatkérését: „Mélységesen elnézést kérünk a hiba miatt, amely a dél-koreai sportolók bemutatásakor történt a megnyitóünnepségen” – írták.
Az idei ötkarikás játékokon Dél-Korea – hivatalos nevén Koreai Köztársaság – 143 sportolóval vesz részt 21 sportágban, Észak-Koreát tizenhatan képviselik.
Kemény csoportba került a férfi kézilabda-válogatott a párizsi olimpián, így az előzetes esélylatolgatásnál mindenki úgy számolt, a nyitómeccsen kellene a győzelem az Egyiptom ellen a továbbjutáshoz. Chema Rodríguez csapata ugyanakkor eléggé beragadt az első félidőben, nyolcgólos hátrányban is volt (8-16), és ugyan innen sikerült visszajönnie a második félidőben egálra (23-23 a 43. percben), végül a hajrát jobban bíró Egyiptom győzött.
Rosszul kezdtük a mérkőzést, ilyen előnyt nem szabad adni senkinek
– mondta a meccset követően az újságíróknak a mérkőzésen öt lövésből négy gólt szerző Lékai Máté, aki úgy folytatta, utána fel tudtak állni és azokat a dolgokat csinálták, amiket megbeszéltek.
„Kevesebb hibával játszottunk, jobb lett a védekezés és a kapusteljesítmény is. Aztán ide-oda pattogott a labda, volt, hogy visszapattant neki, azt belőtték, nekünk kipattant a kapufáról, szóval nüanszokon múlt. Sajnos, most nem a mi javunkra” – mondta Lékai.
Hogy mi hangzott el az öltözőben a szünetben, abba Sipos Adrián avatott be minket.
Az volt az első kérés, hogy védekezésben legyünk sokkal erősebbek és zártabbak. Hellyel-közzel ez sikerült is a második félidőben, voltak azért kisebb hibák. Több lerohanást is szeretett volna Chema, elkezdtünk kicsit többet futni, ami a visszazárkózásnál is fontos volt
– mondta a játékos,a ki megjegyezte, nem csoda, hogy sok hibával játszott a magyar válogatott, Lékain kívül mindenki másnak ez az első olimpiája.
Varga Jennifer / 24.hu
Arra, hogy a továbbjutás szempontjából ez egy fontos mérkőzés lett volna úgy felelt: az volt, mint ahogyan a többi is az lesz.
„Ha a papírformát nézzük, akkor itt volna talán az egyik legjobb esélyünk győzni, de ez nem azt jelenti, hogy a többiek ellen nem tudunk nyerni. Először Argentínára kell koncentrálni, mert lehet, hogy gyengébbek, de ők is nagyon jó játékerőt képviselnek. Előbb azt a mérkőzést kell megnyerni, aztán haladni tovább, és nem azt kell nézni, hogy jön a norvég, a dán meg a francia csapat, és őket nem tudjuk megverni. Velük is fel kell venni a harcot” – mondta Sipos az újságíróknak.
Chema Rodríguez is kiemelte a rossz kezdést az M4-nek nyilatkozva, és ő is felhozta az olimpiai rutintalanságot, több játékoson is azt érezte, hogy feszültek voltak.
Gyengén játszottunk, sokat hibáztunk és húsz perc alatt hétgólos hátrányba kerültünk. Aztán kicsit megnyugodtunk, jöttek a gólok, sikerült is egyenlíteni, de ez sem volt elég
– mondta Chema Rodríguez, akit az egyiptomiak játéka nem lepte meg, tudta, hogy jó csapatról van szó, kiváló játékosokkal. A kapitány szerint tanulni kell a mai vereségből, elemezni a mérkőzést, és készülni a következőre, Argentína ellen.
Beindul az olimpia és reményeink szerint számos magyar érdekeltségű döntőt láthatunk már szombaton is. Kövesse velünk a versenynap legfontosabb, legérdekesebb pillanatait!
Lehet-e a Szajna a párizsi olimpia fő attrakciója, ha mindenki csak a szaros vízről beszél?
Vajon mennyire jó ötlet beengedni a sportolókat a Szajnába úgy, hogy 1923 óta tilos úszni a folyóban? Legalább egy éve foglalkoztat mindenkit ez a kérdés, de a rendezők a végsőkig ragaszkodnak a tervhez.
A közelmúlt olimpiáinak velejárója volt, hogy a rendező városok mindig akartak legalább egy nagyot dobni a helyszínekkel. Ezzel nincs is semmi gond, de a párizsiak azzal az ötlettel álltak elő 2024-re, hogy a Szajnában rendezzék a nyílt vízi úszók versenyeit, és a triatlonosok is a folyó vizébe ugranának be. Ez viszont már komoly egészségügyi kérdéseket vet fel, egy éve újra és újra előkerülő téma, hogy felelőtlenség a franciák részéről ragaszkodni a Szajnához, de a rendezők annyira elszántak, hogy kijelentették: nem készültek B tervvel.
Szükség van tartalék tervre, mert a Szajna nem úszásra való. Megértem, hogy milyen fontos a III. Sándor híd és az Eiffel-torony, de úgy gondolom, hogy a sportolók egészségének kell az első helyen állnia
– mondta a brazilok klasszisa, a címvédőként érkező hétszeres világbajnok, Ana Marcela Cunha még a tavasszal.
A Szajna mentén, az uszályok lábánál felállítják a párizsi olimpiai játékok megnyitóünnepségének és az úszóversenyeknek a lelátóit Párizsban 2024. július 12-én.
Rendeztek már egyébként olimpiai úszóversenyeket a Szajnában (sőt, vízilabdameccseket is), de még az első párizsi rendezés alkalmával, 1900-ban, amikor fényévekkel tisztább volt a víz. 24 évvel később ismét Párizs volt az olimpia rendezője, akkor viszont a vizes versenyeket már fedett uszodákba vitték.
A Szajna ugyanis akkor már nem volt opció: 1923 óta tilos úszni a folyóban, pénzbüntetést kap, aki mégis belemerészkedik.
A francia főváros és körzetének benépesedése magával hozta, hogy a Szajna egyre szennyezettebb lett. Beleömlött a szennyvíz, valamint a közeli mezőgazdasági trágyalé is, egy időben a kutyaszart is oda ürítették a párizsi gazdák. A szennyezettségből eredő oxigénhiány miatt a folyóban található halfajok száma háromra csökkent a hetvenes évekre.
A folyó megtisztítása állandó téma, és rendszeres politikai ígérgetés. Jacques Chirac már 1988-ban – akkor miniszterelnökként – kijelentette, hogy vesz egy fürdőt a város vízében, de erre nem került sor. Amikor aztán Párizs jelentkezett a 2024-es játékok megrendezésére 2017-ben, akkor a III. Sándor hídról műugrók csobbantak a vízbe, majd elindult egy másfél milliárd eurós projekt a vízminőség javítása érdekében. Az egyik fő célkitűzés a 19. század óta nem korszerűsített párizsi csatornahálózat rendbetétele volt.
Történt is előrelépés, a víz valóban tisztul, a kétezerhúszas évek elejére a Szajnában megtalálható halfajok száma 32-re emelkedett, de azért az ideális állapottól még mindig nagyon messze van a folyó. Tavaly nyáron például rendeztek egy tesztversenyt a triatlonistáknak, amit aztán félbe kellett szakítani a rossz vízminőség miatt.
Egyéniben még versenyezhettünk a Szajnában, de a váltóra tele lett szarral, így akkor már nem engedték meg. 12 éves korom óta triatlonozom, ha duatlonozni akartam volna, akkor azt tenném. De ez triatlon, amiben van úszás. A sportág szégyene lenne, ha a víz minősége ellehetetlenítené a versenyt
– mesélte akkori tapasztalatait a dán Alberte Kjaer Pedersen, aki idén is megmártózhat a Szajnában, kvalifikált ugyanis a játékokra.
A nyílt vízi számok a 2000-es, sydney-i olimpia óta vannak jelen ismét az olimpián, akkor debütált a triatlon, majd 2008-ban a 10 kilométeres úszás. A víz állapota rendszeres vitatéma, már 2016-ban, a riói játékok kapcsán elhangzott, hogy emberi ürülékben úsznak majd a versenyzők. Risztov Éva akkor így nyilatkozott a 24.hu-nak:
Vízi hullával nem találkoztam, a többiekről nem tudom. Én is hallottam a híreszteléseket, ezért, miután hazamegyek, két napra majd befekszem a kórházba és átvizsgáltatom magam. Így most, ugye, semmit nem lehet megmondani, az embernek meg azért vannak tervei az életben. Például egészségesnek maradni
– mondta akkor a Londonban olimpiai bajnoki címet szerző, Brazíliában pedig 14. helyen végző Risztov.
A koronavírus miatt 2021-re halasztott olimpián a tokiói öbölben rendezték a nyílt vízi versenyeket, és hiába az újabb impozáns környezet, többen arra panaszkodtak, hogy bűzlenek a víztől, az öbölnek meg olyan szaga van, mint egy vécének.
Triatlonisták ugranak a vízbe a tokiói olimpiai játékok harmadik napján az Odaiba Marine Parkban, 2021. július 26-án, Japánban.
Folyamatosan vizsgálják a vízminőséget a Szajnán, júniusban 30 napból 22 esetben magasabb volt a kólibaktérium jelenléte a megengedettnél. Előfordult az is, hogy az elfogadható érték tízszeresét mérték. A France24 cikke szerint júliusra javult a helyzet, de hogy ez így marad-e, az nagyban függ az időjárástól, az esőzések ugyanis az utcáról moshatnak szennyeződést a vízbe, az alacsonyabb hőmérséklet és a kevés napsütés pedig javítja a baktériumok túlélési esélyeit.
Júliusban többen is be akarták bizonyítani, hogy a víz megfelelő a sportolásra. A 75 éves Joel Stratte McClure arról számolt be a New York Postnak, hogy nem lett semmi baja a Szajna vízétől, nem látott döglött halakat, fekáliát és hullát sem. A francia lapok pedig azt harsogták: szerencséje van, hogy nem került kórházba, vagy nem vették őrizetbe, mert a tiltás ellenére a vízbe merészkedett. A Post cikkéből egyébként kiderül az is, hogy az amerikai úszót elkísérő fia azt mondta McClure-nek, miután kiszállt a vízből, hogy borzalmas szagot áraszt.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere július közepén mártózott meg a Szajnában, és a helyi sportszervezetek úszói mellett Tony Estanguet, az olimpia szervezőbizottságának elnöke, illetve Marc Guillaume, a párizsi régió első embere is csatlakozott hozzá.
A víz tökéletes, csak kicsit hideg
– mondta Hidalgo, aki mintegy száz métert tett meg a Szajnában, az pedig csak utólag derült ki, hogy akkor is szennyezett volt a víz. Azt ugyanakkor rögzítsük: Rasovszky Kristófék 10 kilométerre készülnek, a triatlonisták pedig másfél kilométer megtételére.
Franciaországot is megosztja a Szajna tisztábbá tételére meghirdetett projekt. Bár kétségtelen, hogy nemes a cél, a 1,5 milliárd eurós költségvetés miatt sokan felháborodtak – szerintük ezt a pénzt sokkal fontosabb dolgokra is lehetne költeni, minthogy pár úszóversenyt lebonyolítsanak a folyóban. Júniusban a párizsiak tartottak is egy „Szarjunk a Szajnába!” elnevezésű tüntetést, amikor a folyóparton végig vécéket állítottak fel.
Az olimpia rendezői továbbra is optimistán közelítik meg a kérdést, de hasonlóan látja a helyzetet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is. A NOB részéről Christophe Dubi például azt mondta:
Nincs ok a kételkedésre. Biztosak vagyunk benne, hogy úszni fogunk a Szajnában ezen a nyáron.
A menetrend szerint a párizsi III. Sándor hídnál és környékén július 30-án, 31-én és augusztus 5-én a triatlonosok úsznak, augusztus 8-án és 9-én pedig a nyílt vízi úszók ugranak a Szajnába, amelynek hat kilométeres szakaszán lesz a pénteki megnyitó is.
A szakág egyetlen magyar indulója a kínai Tang Csün-jao elleni sikerrel kezdett, a 2022-ben világbajnok dél-koreai Szong Szeránál is jobbnak bizonyult, majd egy újabb kínai vívó, Jü Sze-han 15-10-es legyőzésével a legjobb négy közé került.
A negyeddöntőben az előző két asszóhoz hasonló forgatókönyv szerint alakult a mérkőzése: az eleje taktikai küzdelmet hozott, és sokáig nem tudott egyik vívó sem érdemben ellenfele fölé kerülni.
A 3-1-es első szakasz után a kínai párbajtőröző egyenlített, de a következő szünetre megint két tus volt a magyar előny (7-5), majd a pihenőt követően újabb egyenlítés következett. Muhari ezúttal többször ment előre is, de védekezésből is adott fontos tusokat. Aztán egyszer csak elkezdett nőni a különbség, ekkor megroppant az előző körben a világbajnok francia Marie-Florence Candassamyt legyőző Jü és Muhari végül sima, 15-10-es győzelemmel zárt..
Muhari a döntőért a hazai közönség előtt szereplő Auriane Mallo-Bretonnal vív 19.25-kor.
A mai tusványosi beszédében Orbán miniszterelnök sok mindenről beszélt az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Ugyanebben a beszédben, nem sokkal azután, hogy Putyinnal találkozott, a Kreml propaganda összeesküvés-elméleteit mondta el az Egyesült Államokról. Nem pont ezt várjuk egy szövetségestől.
– írta a Twitteren David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete Orbán Viktor tusványosi beszédére reagálva. A poszthoz mellékelt videón Pressman a július 4-i fogadásán beszél arról, hogy nem jó, ha az országok közötti szövetségi viszonyt pártosítjuk.
In his speech today in Tusványos, Prime Minister Orbán had a lot to say about the United States of America. 1/2 pic.twitter.com/dPb0Bnrmzm
— Ambassador David Pressman (@USAmbHungary) July 27, 2024
Mindhárom férfi kardvívónk kiesett a párizsi olimpia első versenynapján. Nagy meglepetésreSzilágyi Áron, valamint Szatmári András is elveszítette az első mérkőzését, míg Gémesi Csanád egy hatalmas bravúrt bemutatva, a világbajnoki címvédő amerikai Eli Dershwitzet legyőzve jutott be a nyolcaddöntőbe, ahol 14-13-ra vezetett, viszont 15-14-re, vitatható végjátékban kapott ki a tunéziai Faresz Ferjanitól. Az utolsó tus után Gémesi a kezét rázva jelezte a közönségnek, hogy nem ért egyet a döntéssel.
Azt hiszem, látszott, hogy éltem meg a végét – nagyon nehezen. Én a páston mindent megtettem azért, hogy ezt a győzelmet a végén az én javamra írják meg, sajnos az égiek nem úgy akarták. Nagyon csalódott vagyok, mert arra készültem, hogy valami igazán szépet hozok össze. Ez most egy kicsit várat magára legalább három napot
– utalt arra, hogy a kardcsapatnak még jelenése lesz Párizsban, és világ- valamint Európa-bajnoki címvédőként várja a versenyt.
Varga Jennifer / 24.hu
13-13-nál abszolút azt érezte, hogy ez az asszó már a kezében van. Tudta azt is, hogy mit és hogyan akar csinálni. A végén azonban két vitatott ítélete is volt a mérkőzésvezetőnek, Gémesi szerint mindkétszer őt sújtották, de ennél részletesebben inkább nem ment bele.
Azt mondta, magával viszi a korábbi körben aratott bravúrgyőzelmét, de ezt az asszót is. Amikor megkérdezték tőle, hogy feltüzeli-e, azt felelte:
Az biztos, mert érem nélkül nem megyek haza
– mondta Gémesi, aki még hozzátette, hogy az igazságtalanságot nehezen viseli, de ez benne van van a vívásban. Ettől még persze nehéz lesz feldolgozni.
Zavarta saját magatehetetlensége és Vilmos herceg jelentette napjai fénypontját – újabb részletek láttak napvilágot a 2022 decemberében elhunyt II. Erzsébet királynő végső napjairól – írja a Daily Mail. Mindezek Robert Jobson új, Kate Middletonról szóló életrajzából derültek ki.
A szerző korábban már írt könyvet Károly királyról is, több, a királyi családhoz közel álló információforrással rendelkezik. Ahogy a könyvből kiderül, a királynőt utolsó hivatalos megjelenésekor a Buckingham palota erkélyén komoly fájdalmak gyötörték, ennek ellenére mégis nyilvánosság elé lépett a jubileumi ünnepségen.
Erzsébet élete utolsó időszakában sokat tartózkodott Windsorban, Vilmos herceg emiatt feleségével a birtokon található Adelaide Cottage-ba költözött, hogy közel legyen nagyanyjához. A herceggel rendkívül szoros volt a viszonyuk: a könyv szerint mikor az uralkodó utolsó hónapjaiban Balmoralban betegeskedett, Vilmos látogatásai és telefonhívásai jelentették számára a legnagyobb örömöt.
Az utolsó hivatalos fotó is itt készült róla, amikor halála előtt két nappal 2022. szeptember 6-án beiktatta Liz Truss akkori brit miniszterelnököt.
A könyvből kiderült, hogy ekkor már rendkívül aggasztó állapotban volt:
Őfelsége már alig látott, és rendkívül gyenge volt. Rettenetesen frusztrálta, hogy kiöntötte a teát, és ezzel rendetlenséget okozott. Emiatt kisebb teáskannát kért, és zavarta, amikor a személyzet ezt elfelejtve mégis a nagyobban hozta a teát
Eksztázis volt 9-től 11-ig az első Illés-búcsúkoncerten, amelyen helyhez és levegőhöz sem lehetett jutni
Még tíz éve sem szűnt meg, amikor újra összeállt az Illés együttes, és alapjaiban megrázta a nem csak a 2864 kisorsolt jegytulajdonossal zsúfolt régi Sportcsarnokot.
– mondta Bródy János az első Illés-búcsúkoncert előtt. Aztán a legendás zenekar szinte ki sem fogyott a búcsúból („újra várok rád, mint ahogy nem régen volt”), de Bródynak igaza lett: a többivel összehasonlíthatatlan hatást csak az 1981. március 26-i buli váltott ki. Miként a Kritika írta: „Zengett a Sportcsarnok, akár a beat hőskorában.” Eksztázis volt 9-től 11-ig.
Az estét hétkor a Fonográf nyitotta, de bármilyen kristálytisztán játszott is a banda, és akármennyire jól énekelt Szörényi Levente, a még a régi időket leginkább idéző Vágner úrral sem lehetett megakadályozni, hogy a közönség kórusban kiáltozza: „Illés, Illés!” Bródy kénytelen volt a mikrofonba mondani: „A fő produkció mindig a második részben következik.”
Addig Koncz Zsuzsa a Ha én rózsa volnék közben elpityeregte magát, kifutott a színpadról, a magát mindig feltaláló Bródy fejezte be számot. A szövegíró-gitáros-énekes a folytatásban meghatottan tekintett végig az Illésért lelkesedő sokaságon, és azt mondta: „Sírok, nevetek, meg vagyok hatódva.”
Szalay Zoltán / Fortepan Istvánmezei út 3-5. Nemzeti Sportcsarnok (később Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok), „A Koncert”. Koncz Zsuzsa és Bródy János.
Az érdeklődés felszökött, mint kórtól a láz. Ám a Budapest Sportcsarnok átadásáig másfél év még hátra volt, így a banzájt a régi Sportcsarnokban tartották, ahová 2864 belépőnél többet nem adhattak ki. Az eseményt szervező Közgáz Klub vezetői ezért úgy döntöttek: a korabeli kezdetleges számítógépre bízzák a jegytulajdonosok kiválasztását. Az igényléseket március 10-ig kellett benyújtani a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közművelődési titkárságára, és az aspiránsok figyelmét felhívták, hogy „mellékeljenek megcímzett, bélyeggel ellátott válaszborítékot is.”
De hiába történtek buzgó előkészületek, a várakozás hulláma átcsapott a rendezőkön. A sportcsarnok környéke ostromlott várra hasonlított; annak, akinek jegye volt, tolongó tömegen kellett magát átverekednie. Benn sem sóhajthatott fel senki, mert a jegyek nem helyre szóltak, vagyis az egységesen 150 forintos belépővel előbb kétségbeesetten szaladgált, majd ott fuldoklott, ahová szorult a hallgatók-nézők nagy része.
Leülni legföljebb a protokollzónában lehetett, azt akkurátusan őrizték, ahogyan magát a helyszínt is: nem csupán kívül, hanem belül is körülvették a csarnokot a rendfenntartók. Ezzel együtt a terem már két órával a kezdés előtt megtelt, de még jöttek, csak jöttek az újabb felajzott csoportok. Így aztán joggal írta a kritikusok egyike:
A publikum felállva, egymást taposva, egymáshoz tapadva, moccanni se tudva izzadta végig a fullasztóan levegőtlen, meleg csarnokban a majdnem négyórás koncertet.
Ám, amikor az Illés felbukkant, mintha mind a 2864 – meg még ki tudja, hány – rajongó a színpadon állt volna. A nótákat az alkalmi énekkar kívülről fújta, és a hangulat még annál is forróbb lett, mint korábban a Nemzeti dalTolcsvay-féle feldolgozása alatt, pedig a közönség ugyancsak átszellemülten énekelte a dübörgő refrént: „A magyarok istenére esküszünk…”
De a döntő fölényben lévő akkori harmincasok tinédzser koruk, a hatvanas évek revelációjára vártak, és az a magyar invázió zenekarainak frontján az Illés volt. Annak idején az Illés, Metró, Omega triumvirátust „szentháromságnak” hívták, ám az Illés primátusa nem képezhette volna vita tárgyát.
Volna, mondom, mert persze képezte. De a hazai beat megteremtésében játszott nem pusztán kronológiai elsőséget magam is messzemenően elismer(t)em, jóllehet hétvégeken a másik két klubba jártam. (Az Omegára a zene, a Metróra pedig a muzsika és a Zoránért és Dusánért egybegyűlő felejthetetlen lányok miatt.)
Hogy a magyarországi hőskorban mennyire aratott a Bródy János, Illés Lajos, Pásztory Zoltán, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs kvintett, az szinte nem is hihető. Pedig többszörösen bizonyítható. Az Illés például magamagát adhatta az 1966-os és az 1968-as Táncdalfesztiválon is (Még fáj minden csók, Amikor én még kissrác voltam), míg a Metró – a saját Régi kép, szobrok mellett – előbb a Nikolits–Boros szerző páros Mi fáj? című dalával lépett fel a seregszemlén, majd Zorán szólóban domborított Fényes–S. Nagy Fehér sziklák című táncdalával.
Ennél lefegyverzőbb, hogy az Ifjúsági Magazin havi slágerlistáin 1966 januárja és 1968 decembere között mindössze kilenc olyan hónap volt, amelyben nem az Illés foglalta el az első helyet. Azaz háromnegyedrészt, 27 hónap során az Illés uralkodott. (Csak az 1969 karácsonyán közre adott korszakos Omega-album, a Tízezer lépés vetett véget a szinte kizárólagos dominanciának.)
A Little Richard énekel öt, a Ne gondold és Az ész a fontos, nem a haj négy-négy, a Sárga rózsa, a Nem érdekel, amit mondsz és az Amikor én még kissrác voltam három-három, a Láss, ne csak nézz két, Az utcán, a Nyári mese és az Ó, kisleány egy-egy hétig virított a topon. S nem került az élre a Légy jó kicsit hozzám, az Itt állok egymagam, a Különös lány, a Mindig veled, a Nézz rám, a Nem volt soha senkim vagy az Eltávozott nap – pedig ezek sem voltak piskóták…
A prímet mindig – a sportcsarnoki koncerten is – Szörényi Levente vitte. Lehengerlően énekelt és gitározott, a zenék túlnyomó hányadát ő komponálta, az együttes lelke és tartóoszlopa volt, állam az államban. Az Illés-hangzást, „a magyar Beatles” magával ragadó színezetét ő hozta létre. (Még akkor is, ha Bródy dalszövegei nagyon is stimmeltek a muzsikához, és Illés Lajos szintén jegyzett néhány maradandó számot.)
Az áhítatos őrjöngésbe csapó első búcsú után az Élet és Irodalom higgadtan írta: „Az általánosan felgyorsult avulási folyamatok az Illést – csodával határos módon – nem kezdték ki. Szerencsés véletlen, hogy Szörényi Levente, Bródy János, Illés Lajos, Szörényi Szabolcs, Pásztory Zoltán és Koncz Zsuzsa nagyjából ugyanúgy fest, mint jó tíz évvel ezelőtt. De nem ez a fontos. Az sem, hogy – profi zenészek lévén – tökéletes előadásban szólaltatják meg régi számaikat. Ami igazán figyelemre méltó: a dalokról kiderült, hogy annál is kevesebbet öregedtek, mint a zenekar tagjai.”
Szalay Zoltán / Fortepan
A koncertről (nem különösebben meglepő módon: A koncert címmel) film is készült, amelyet 1981 decemberében mutattak be. Noha az operatőrök – Andor Tamás,Halász Mihály, ifjabb Jancsó Miklós, Janovics Sándor, Kende János, Mertz Loránd, Ragályi Elemér, Vékás Péter – „mesteri csapatmunkáját” minden kritikus díjazta, a mozi kevés dicséretet kapott.
A Tükör így írt: „Hogy miért hozott valaha évekig tartó lázba egy egész nemzedéket e zenekar, azt ebből a filmből aligha értik meg. Mégis jó, hogy Koltay Gábor rendező újra pódiumra állította Illés Lajost és társait. Hallgathatjuk a zenét.” A Filmvilág szintén ironizált:
Keresem a szót, keresem a hangot – éneklik a filmben Illésék. Valahogy így van vele a film is.
Megszólták az alkotást azért is, mert „a riportfilmes megoldások, amelyek a szociológiai-történeti hátteret lennének hivatottak körvonalazni, s amelyek széttördelik a koncert lineáris menetét, mindvégig közhelyszerűek, sematikusak és esetlegesek maradnak.”
Akadtak ennél kacifántosabb mondatok is. A tudóskodók azzal magyarázták az Illés-koncert sikerét, hogy „az iparszerűen előállított gépi szórakoztató zene nem nyújtja többé hallgatóinak a társadalomkritikai attitűd vagy a közösségteremtő erő illúzióját.”
A liverpooli, mégis pesti légkör, az egy húron pendülés mindenkinek örök élmény maradt. A nagy egymásra találásról készült moziról egy kritika második mondatában Bródy szövegét olvastam: „Lehetett volna jó film is. Lehetett volna, mégse az lett.”
Installation en cours 
(@PRussiet) 
