Egyedülálló könyvecske segít minket, hogy jól válasszunk.
forrás: index.hu
Salvinit kitüntetni kellene, nem megbüntetni, Orbán is elmegy támogatni
Matteo Salvini pártja is Patriótákhoz tartozik, ő az aki megmutatta, hogy nem csak szárazföldön lehet megvédeni a határokat, ahogy Magyarország, hanem a tengeren is.
Matteo Salvini pártja is Patriótákhoz tartozik, ő az aki megmutatta, hogy nem csak szárazföldön lehet megvédeni a határokat, ahogy Magyarország, hanem a tengeren is. Ezért nem büntetni, hanem ki kellene tüntetni – mondta Gulyás. Salvini belügyminiszterként 2019-ben nem engedélyezte az Open Arms spanyol mentőhajó kikötését, ezért egy évvel később a parlament megvonta mentelmi jogát, majd vádat emeltek ellene. Októberben tüntetést szerveznek mellette a támogatói. Ezen „várhatóan részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – közölte a miniszter.
Izraelt más is támogatja, de a megoldásokban nincs egyetértés
Izrael számíthat-e Magyarországon kívül más Európai országra, kérdezték a minisztert, aki szerint Csehország biztos támogatja, de az unióban többségben van Izrael önvédelmi jogának támogatása.
Izrael számíthat-e Magyarországon kívül más Európai országra, kérdezték a minisztert, aki szerint Csehország biztos támogatja, de az unióban többségben van Izrael önvédelmi jogának támogatása. A megoldásokat illetően már nagy viták vannak.
A Hír TV attól kérdezett, hogy a Patrióták Európáért EP-frakciót a parlamentben kizárták a döntésekből, a bizottsági tisztségek viseléséből, helyes-e ez Gulyás szerint. A miniszter nem meglepő módon azt mondta, nem az, a demokrácia íratlan szabályainak megsértése történik.
Nehéz helyzetben állt a francia törvényhozás elé kedd délután Michel Barnier új miniszterelnök a kormányprogramjával. A konzervatív politikus mögött egyelőre nem állt fel a kisebbségi koalíciós kormány, miközben a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek (Rassemblement National, RN) – a Fidesz európai parlamenti szövetségesének – soha nem volt akkora befolyása a döntéshozatalra, mint most. Barnier legelső feladata a 2025-ös költségvetés elfogadtatása, amihez szintén szüksége lesz a nyár eleji időközi választáson második helyezett RN-re.
A nemzetgyűlés így néz ki:
az Új Népfront (Nouveau Front populaire – NFP) baloldali szövetség küldhette a legtöbb képviselőt, 193-at a parlamenti alsóházba;
az RN 142 képviselői helyet szerzett, jóval több mandátumuk lett, mint az előző választáson;
az Együtt (Ensemble) centrista pártszövetség (Emmanuel Macron pártja, a Reneszánsz is ide tartozik) 166 képviselői helyet kapott, az időközi választásig ők kormányoztak kisebbségben;
a jobboldal korábbi vezető ereje, a Nicolas Sarkozy exelnök által létrehozott Republikánusok 13 mandátumot veszítettek, jobboldali szövetségeseikkel 47 mandátumuk van.
Senki nem szerezte meg tehát a többséget, így Macronnak kellett megoldást találnia arra, hogy hogy ne bénuljon le teljesen Európa egyik legnagyobb országa és gazdasága. Három, nagyjából hasonló méretű parlamenti blokk jött létre, köztük szélsőjobboldali és radikális baloldali pártokat is magába foglaló erőkkel, ami megnehezíti a kompromisszumra jutást.
Le Penékkel senki sem hajlandó koalícióra lépni, Jean-Luc Mélenchon baloldali pártjával, az Engedetlen Franciaországgal (La France Insoumise – LFI, amely az Új Népfront legtöbb képviselőjét adja) pedig a macronisták jelentős része és az egész jobboldal se, ami egyébként kölcsönös.
Olyan nagy ellentétek feszítik a francia pártrendszert, hogy az egyik kormányzása ellen könnyebben összejönne egy többség, mint bármilyen párt mellett egy kormányképes összefogás.
Andrea Savorani Neri / NurPhoto / Getty Images Michel Barnier új miniszterelnök beszél kinevezésekor a nemzetgyűlésben, a baloldali pártszövetség, az Új Népfront képviselői fehér szavazólapjuk lobogtatásával tiltakoznak ellene, és a népakarat figyelmen kívül hagyása miatt 2024. október 1-jén.
Macron felé fújó szellő
Egy kis sikert azonban azonnal, két héttel a választás után elért Macron. Július 18-án kellett összeülnie először a parlamentnek, ahol az utolsó utáni pillanatban a centrista Együttnek sikerült megállapodni a kormányzástól eredetileg ódzkodó jobbközép képviselőivel, és harmadik nekifutásra újra megválasztották a nemzetgyűlés elnökének Yael Braun-Pivet-t, Macron emberét. A döntés azt jelentette, hogy az Új Népfrontnak még kevesebb esélye volt kormányfőt adni, noha megpróbálták. Macron azt mondja, egy tucat jelöltet végigvett, de azt látta, hogy ha egyiket is kijelölte volna, azzal szemben azonnal bizalmatlansági szavazást kezdeményeznének a parlamentben, és belebukott volna a kormány.
Meglepetésre végül az elnök választottja Michel Barnier, a gaullista pártokat végigjáró republikánus politikus lett, akit szeptember 5-én Macron ki is nevezett miniszterelnöknek. Barnier leginkább onnan ismert, hogy ő volt az EU főtárgyalója a brexitnél.
Bár az Új Népfront bejelentette, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményeznek bárki ellen, aki nem az ő jelöltjük, Barnier jövője nem reménytelen, mivel az RN-nél úgy nyilatkoztak, megvárják, támogatni tudják-e kormányprogramját és költségvetési javaslatát.
Úgy tűnik,
Macronnak szinte lehetetlen helyzetet sikerül kezelnie:
az Együtt a jobbközéppel állt össze, akik az elnök „fő művét”, a nyugdíjreformot sem akarják visszavonni (szemben az RN-nel és az NFP-vel),
a Franciaország magas államadóssága miatt indított EU-s túlzottdeficit-eljárás tárgyalásakor jól jöhetnek az új kormányfő uniós kapcsolatai, hírneve és tárgyalóképessége.
Barnier az Ötödik Köztársaság legidősebb miniszterelnöke, így nem lesz kihívója a második és egyben utolsó ciklusát töltő Macron potenciális utódjelöltjének, vélhetően az eddigi kormányfő, mostantól frakcióvezető 34 éves Gabriel Attalnak a 2027-ben esedékes elnökválasztáson.
A 73 éves Barnier tapasztalt technokrata, a főtárgyalói pozíció előtt már kétszer volt az Európai Bizottság biztosa és négyszer miniszter. 27 évesen, 1978-ban lett parlamenti képviselő, 1992-ben ő volt az egyik társszervezője az albertville-i téli olimpiai játékoknak. 2021-ben próbált a konzervatívok köztársasági elnökjelöltévé, Macron egyik kihívójává válni, de ez nem sikerült, a párton belüli versengésben ketten is megelőzték.
Eric Feferberg / AFP Michel Barnier 1992. február 5-én az albertville-i olimpiai stadionban.
Az új kormány kapcsán természetesen vannak aggodalomra okot adó körülmények is:
ez lesz a francia alsóház történetének egyik legkisebb kisebbségi kormánya, az 577 mandátumból csak 213 az övék, míg 289 lenne szükséges a többséghez,
Barnier nem Macron embere,
és a jelenlegi politikai felállásában Le Pen vált királycsinálóvá.
A baloldal ugyanis, mivel megnyerték a választást, és ezzel a miniszterelnök jelölés jogát is maguknak követelték, szinte biztosan nem fog közösködni a most létrejött kormánnyal. Barnier kormányfői bejelentése után az Új Népfront második legerősebb pártja, a szocialisták vezére, Olivier Faure úgy nyilatkozott: „Ez a demokrácia tagadásának a csúcspontja. Elérkeztünk a rezsim válságához.”
Mélenchon pedig azt mondta: „A választást ellopták”. Ezt azzal indokolta, hogy a miniszterelnök „egy olyan párt tagja lesz, amely az utolsó helyen végzett”, utalt a Republikánusokra. Az LFI képviselői lépéseket is tettek Macron elnöki hivatalból való elmozdítására, erre viszont szinte semmi esélyük.
Ez most tulajdonképpen egy Macron-Le Pen-kormány
– jelentette ki Mélenchon.
Alain Pitton / NurPhoto / Getty Images Toulouse-ban 2024. október 1-jén Michel Barnier miniszterelnöki jelölése ellen tiltakoznak.
Az RN és a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért EP-frakció vezetője, Jordan Bardella kijelentette, hogy támogatásukért cserébe a kormánynak „választ kell adnia a franciák előtt álló súlyos veszélyhelyzetekre, mint a megélhetési költségek, a biztonság, és a bevándorlás”.
Le Pen is feltételekhez kötötte a koalíció külső támogatását,
a parlamentben arányos képviseletet kért a Nemzeti Tömörülésnek, és követelte, hogy a kormány kemény álláspontot képviseljen a bevándorlás szemben, kezelje a létbizonytalanságot, valamint azt, hogy a munkásosztály költségvetési támogatást kapjon.
Bevándorlásellenes kormányfő
Barnier bizonyos tekintetben a legmegfelelőbb választás a szélsőjobbos igények kielégítésére. Az alapvetően a gaullisták baloldaláról érkező politikus egyre inkább a Republikánusok jobboldalára tolódott. A 2021-es elnökjelölti verseny során 3–5 éves bevándorlási moratóriumot, a diákvízumok felfüggesztését szorgalmazta, és nagy vihart kavart azzal a kijelentésével, miszerint Franciaországnak vissza kell szereznie „jogi szuveneritását”, nem kell alávetnie magát az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek.
Ha Barnier programja meggyőzi Le Penéket, összejöhet neki, ami a jelen helyzetben a maximum: többséget nem tud maga mellé állítani, de legalább nem jön létre vele szemben egy többség,
ezzel lezárulhat az Ötödik Köztársaság leghosszabb, cselekvőképes kormány nélküli időszaka.
Carl Court / Getty Images) Sátrak egy migránstáborban 2024. január 20-án a franciaországi Loon-Plage-ban.
Barnier legfontosabb feladata, hogy 2025-re olyan költségvetést fogadjanak el, mely megfékezi az eurózóna egyik legnagyobb adósságát és hiányát. Kiadáscsökkentést akar véghez vinni, de az ország legnagyobb és legjövedelmezőbb vállalataira kivetett adók emelését is tervezi, valamint hogy „különleges hozzájárulást” kér az ország leggazdagabb magánszemélyeitől.
A többi között ígéretet tett arra, hogy szigorúbb bevándorlási és integrációs politikákat vezet be, és „könyörtelen” fellépést lengetett be az embercsempészekkel szemben.
Úgy gondolom, hogy Barnier megfelel annak a kritériumnak, hogy tiszteli a Nemzeti Tömörülés választóit
A Házasodna a gazda legutóbbi epizódjában Máté gazda meglepő kéréssel fordult Nádai Anikóhoz. Mint mondta, a levélbontáson szembejött vele egy Henrietta nevű lány levele és fotója, akivel kapcsolatban akkor úgy döntött – az eddig megismert barátnőjelöltjeivel ellentétben –, nem hívja el a rapid randira, mert kettesben szeretne vele időt tölteni.
Leküldöd ma hozzám? Nagyon szeretnék már vele találkozni, de úgy döntöttem akkor, hogy őt nem szeretném elhívni a rapid randira, hanem egyenesen szeretném, hogy ott legyen a négyben
– magyarázta Nádainak a gazda, hozzátéve: a lányt vacsorás randival fogja várni, és csak később mutatja be őt a többi jelöltjének.
Mátét egyébként az adás egy pontján a munkájára hivatkozva ott hagyta az egyik jelöltje, Vivien.
Gulyás Magyar Péter mentelmi ügyéről: Ezektől minden kitelik
Gulyás Magyar Péterrel kapcsolatos kérdésre azt mondta, korábban amellett kardoskodott, hogy ne legyen mentelmi jog, és azt mondta, nem megy ki az Európai Parlamentbe, majd szerinte lopás megalapozott gyanúja lépett fel vele szemben, kiment az Európai Parlamentbe, és nem mondott le a mentelmi jogáról.
Gulyás a Magyar Péterrel kapcsolatos kérdésre azt mondta, korábban amellett kardoskodott, hogy ne legyen mentelmi jog, és azt mondta, nem megy ki az Európai Parlamentbe, majd amikor lopás megalapozott gyanúja merült fel ellene, kiment az Európai Parlamentbe, és nem mondott le a mentelmi jogáról. Gulyás szerint a Néppártnak kell eldöntenie, hogy a lopás szerintük rendben van-e, hozzátette, „ezektől minden kitelik”.
Technikai problémákkal indult a geszti kastély parkjában tartott kormányinfó, a tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivőnek a hangosítás kimaradása miatt kétszer kellett elindítania.
Technikai problémákkal indult a geszti kastély parkjában tartott Kormányinfó, a tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivőnek a hangosítás hiánya miatt kétszer kellett elindítania.
Gulyás Gergely szerint a kihelyezett ülések közül a geszti volt a leghosszabb, a téma a gazdasági növekedés felgyorsítása volt, illetve az, hogy mi a teendő az új gazdasági helyzetben. Új válaszokat, új gazdaságpolitikát kell alkalmazni – közölte a miniszter.
Európa válasza az új helyzetre a gazdasági hidegháború, ez azonban Magyarország számára kockázatos, elzárja az országot a távolabbi piacoktól, ezért hirdette meg a kormány a gazdasági semlegességet. A növekedést tekintve jövőre 3–6 százalék a cél, amelyhez már eddig is jelezték, hogy munkáshitellel és a családi adókedvezmény megduplázásával kíván hozzájárulni a kormány.
Az új intézkedések és célok:
megfizethető lakhatás,
gyors béremelés elérése,
méretugrás a kkv-knál
– mondta Gulyás.
A miniszter kifejtette, különösen a fiatalok lakhatása jelent komoly nehézséget, ezért programot hirdetnek kollégiumi férőhelyekre és a fiatalok lakhatására. Nagy Márton kapott felkérést erre, a nemzetgazdasági miniszternek meg kell vizsgálnia a lakbér-szabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatokat, beleértve az Airbnb-t. Benne lesz a csomagban a lakásépítés gyorsítása is.
A miniszter a béremelésekről leszögezte: azt szeretnék, ha a munkaadók és a munkavállalók többéves bérmegállapodást kötnének, ami lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését.
A kkv-knál a következő két évben szeretnék a nagyságrendi előrelépés lehetőségét biztosítani, a tőkejuttatás mellett további ösztönzők jönnek majd, a következő 2–3 hétben dolgozzák ki ezeket.
„Orbán Viktor miniszterelnök úr az aktuális közügyekről való széles körű tájékoztatás érdekében rendszeresen ad rádióinterjút a Kossuth Rádióban. Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnökeként kíséri el ezekre az alkalmakra, a belépőkártya az MTVA-ba való belépést teszi gördülékenyebbé” – válaszolta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Kálmán Olga, a DK parlamenti frakcióvezetőjének írásbeli kérdésére, amiben a DK frakciószóvivője a sajtófőnök belépőkártyája felől érdeklődött.
Orbán a szokásos Kossuth rádiós interjúja kapcsán szeptember 13-án a Facebookjára egy képet is posztolt a közmédia központjából, amin látszott, hogy Havasi nyakában egy laminált belépőkártya lóg, „külső munkatárs” felirattal. Kálmán ezután kérdezte meg a miniszterelnököt erről.
Veszélyes mérges kígyó szabadult be ruhaboltba Ausztráliában – számolt be róla egy kígyók befogásával foglalkozó helyi vállalkozás a Facebookon.
Ez a gyönyörű textilmintás barnakígyó éppen az új nyári kollekciót nézegette, amikor rátaláltunk
– jegyezte meg viccelődve a bejegyzés írója, amelyhez egy helyszínen készített videót is mellékelt. A felvételen az is látszik, amint a kiérkező szakember elkapja, egy zsákba helyezi, majd később szabadon engedi a vadonban az egyébként Ausztrália leghalálosabb kígyójának tartott állatot.
A textilmintás barnakígyók (Pseudonaja textilis) nagyjából 1,5-2 méteresre nőnek és Ausztrália keleti részének erdős, bozótos területein élnek. Ezek a hüllők rendkívül veszélyesek: a Melbourne-i Egyetem kutatása szerint 2000 és 2016 között 35 végzetes kígyómarásból 23-ért ők voltak a felelősek.
Idén márciusban is okozták már halálesetet, akkor egy ausztrál férfit harapott meg egyikük. Az áldozatot kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni.
