Rögtön kemény teszt vár Chema Rodríguez szövetségi kapitány csapatára.
forrás: index.hu
America first – de mi lesz Európával és Magyarországgal?
America first, vége van a demokráciaexportnak: Trump meg fogja kérni az árát annak, hogy biztosítsa Európa vagy akár Tajvan védelmét, és arra fókuszál, hogy megőrizze Amerika elsőségét.
America first, vége van a demokráciaexportnak: Trump meg fogja kérni az árát annak, hogy biztosítsa Európa vagy akár Tajvan védelmét, és arra fókuszál, hogy megőrizze Amerika elsőségét. Nagy fejlesztéseket indítanak, a hadiiparban is, és megteremtik az energetikai önellátást, prognosztizálja a miniszterelnök.
Orbán szerint Európának is az a feladata – ha nem akar egyszerűen betagozódni Amerika alá –, hogy politikai projektként adja fel az Európai Uniót, az gazdasági projektként működjön, és teremtse meg a védelmének alapjait.
Ukrajna nem lesz NATO- és EU-tag, nincs ehhez elég pénze Európának, Ukrajna újra ütközőállam lesz, ahogy a lengyelek kísérlete sem lesz sikeres Amerikával, vissza kell térniük Közép-Európába – vetíti előre Orbán. Oroszországgal pedig ki kell egyezni a háború után, mondja.
Orbán nem számít arra, hogy jobb ajánlatot kapnánk az amerikaiaktól, mint az európai uniós tagság – de ha lesz ilyen, azt szerinte meg kell fontolni.
Kínától már megkaptuk a lehető legjobb ajánlatot: számukra érték a magyar uniós tagság, még ha így nem tudunk is önálló kereskedelmi politikát folytatni, de azt javasolják, hogy vegyünk részt egymás modernizációjában.
Az USA magára fogja hagyni Európát, nem finanszírozza a végtelenségig a háborút és Ukrajna újjáépítését, Európa számára a háborús kaland ára magas lesz, amit nekünk is meg kell fizetni. Az európai vezetés cserébe kénytelen lesz eltűrni, hogy a nemzetállami léthez ragaszkodó országok uniós tagként megmaradva önállóan külpolitikát folytathassanak. Ezt nem szeretik Brüsszelben, de kénytelenek lesznek elfogadni – mondta a kormányfő.
Folytatódik a Kásler Miklós volt emberi miniszter (2018-2022) és Kulja András orvos, a Tisza Párt EP-képviselője között zajló aszó.
Ahogy írtuk is, az első mozdulat Kásleré volt, mikor is a minap Tusványoson az RTL Híradó megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy:
a nagy hőségben sorra állnak le a klímák a kórházakban, s emiatt műtéteket kellett elhalasztani
és a Szent László Kórház transzplantációs osztályán szintén a klíma meghibásodása miatt 32 Celsius-fokos steril boxokban fekszenek a gyerekek.
Kásler először kitérő választ adott, mondván, két éve már nem ő felel az egészségügyért, majd felszólította az újságírót, nézzen utána az egészségügyi működés feltételeit szabályozó dokumentumnak, végül pedig ekképpen vágta ki magát:
Harminc évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet.
Kásler szavaira az elsők között reagált Kulja András, egyebek mellett azzal, hogy:
Nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem, hogy túléli-e a beteg.
Kulja kifejtette, szerinte Káslernek mindenkinél jobban kellene tudnia, milyen óriási mértékben veszélyezteti a páciens félépülését, ha csak pár fokkal melegebb a műtő a megengedettnél.
Arra az esetre, ha esetleg mégsem tudná, összefoglalta neki. Mint posztjában fogalmazott: „Egy műtétnél az altatás miatt a emberi test hőszabályozása felborul, nem tud megfelelően reagálni a külső hőmérsékletre, ami önmagában óriási megterhelést jelent a legyengült szervezetnek, de ami még ennél is sokkal nagyobb probléma, az a fertőzésveszély. A műtéti lemosás és sebészi bemosakodás csak a bőr felszínén lévő kórokozókat hatástalanítja, a szőrtüszőkben, verejtékcsatornákban lévő kórokozókat sajnos nem. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a veszélye, hogy ezek a kórokozók a felszínre, ezáltal a műtéti területbe (hasüreg, ízület, bőr alatti kötőszövetek) kerülnek, ahol azonnal szaporodásnak indulnak és sebfertőzéshez, tályogképződéshez vezetnek… Onkológusként tudnia kell, hogy például egy onkológiai betegnél a legkisebb fertőzés is szepszishez, vérfertőzéshez és halálhoz vezethet… Műtét közben nem csak a beteg verejtékezhet, hanem a sebész is, akinek a szőrtüszői szintén tele vannak kórokozókkal… Sajnos nekem is volt alkalmam 40 fokos műtőben operálni, tudom milyen, amikor gyöngyözik a sebész homloka, amikor a gumikesztyűben fél deciliter verejték gyűlik össze és amikor egész műtét alatt azon retteg a sebész, nehogy a homlokáról csak egy csepp verejték is a hasüregbe cseppenjen, mert tudja, hogy minden egyes csepp verejték baktériumok millióit tartalmazza. Ezért is vezették be azokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek szerint a műtő hőmérséklete nem haladhatja meg a 25 Celsius-fokot. Kétlem, hogy ezeknek Ön nem lenne tudatában, ezért szeretném megkérdezni, hogy mikor kijelentését tette, eszébe jutott-e, hogy itt emberek életéről van szó, hogy szavai Semmelweis Ignác teljes munkásságával szembemennek?”
Kulja azt is felvetette, tudja, amikor Kásler sebészként dolgozott, akkor:
Az orvosbárói hálapénz rendszer virágkorát élte és mondjuk ki, sajnos voltak olyanok, akiknek többet számított a műtétek száma (és az azokat megelőző vagy követő hálapénz) mint a műtétek sikere. Nem tudom, hogy Ön nem ezek közé a gyógyítók közé tartozott-e, de én fiatal orvosként azért vállaltam politikai szerepet és lettem a TISZA Párt Európai Parlamenti képviselője, mert Önnel ellentétben nem akarok beletörődni abba, hogy Magyarországon ilyen az egészségügy helyzete és mindent meg fogunk tenni azért, hogy változtassunk ezen.
A dolgozat trambulinja az, hogy „ön arra válaszol, amit a riportban nem nyilatkoztam, és ebből az el nem hangzott nyilatkozatból olyan feltételezéseket enged meg magának, aminek semmiféle valóságalapja nincs”.
Majd három fő szálon fut a poszt: az egyiken Kásler kompetenciájának többszörös igazolása, fényezése zajlik, a másikon Kulja kompetenciájának megkérdőjeleződését tűzi ki a szerző, a harmadikon pedig szakmai érvekre hangzanak el szakmai ellenérvek.
Először is és legbővebben egy csokor a kásleri kompetenciáról:
„Én arra a riporteri kérdésre, hogy saját tapasztalataimról beszéljek, egyetlen példát említettem meg negyvenéves sebészi pályafutásomból. Azt, amikor 1981 nyarán műtőrekonstrukció miatt több hónapon keresztül egy kórteremben operáltunk 45-50 Celsius fok hőmérsékletben. Ebben az évben Tiwari (Amsterdam), Weiderbecher (Erlangen) és én (Országos Onkológiai Intézet, Budapest) azonos héten közöltük Európában elsőként az addig operálhatatlan, életfontosságú szerveket beszűrő fej-nyaki tumorok radikális műtétét (egy ülésben végzett nagy mellizom saját artériára preparált bőrizom lebeny rekonstrukciójával). Akkor a műtét időtartama 9-12 óra volt. Ilyen körülmények között végeztünk 34 kiterjesztett, és többszáz kisebb műtétet. A betegek mindegyike meggyógyult, és még évekig élt családja körében. Ennek tanúja volt az Országos Onkológiai Intézet akkori 1500 dolgozója, és a betegek hozzátartozói.”
„1984-ben védtem meg kandidátusomat, százas nagyságrendben, légkondicionálót nélkülöző műtőkben operált betegeim kórtörténetének feldolgozásából 100%-os eredménnyel. Ezért nyertem Humboldt-ösztöndíjat, majd később ezért választott tagjává a világ legrégebbi orvostársasága, a Royal College of Surgeons (1599). (Mellékelt életrajzomban és közleményeim listájában Kulja úr fellelheti sebészeti tevékenységem hazai és nemzetközi dokumentálását.”
„Egyik hiánypótló munkám: „A szájüreg gége, algarat sebészeti műtéttana” (1990-91) hazámban először írta le a nevezett szervek pontos műtéteit. Részese voltam a magyar fej-nyaksebészet megteremtésének. Részese voltam a magyar lézersebészet kialakításának Európában, harmadikként (Steiner 1987 Erlangen, Burian 1980 Bécs, Bánhídi 1981 Országos Onkológiai Intézet.)”
„Miután az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójává nevezett ki Surján miniszter úr, megszüntettem az osztályokhoz rendelt műtőket és a kor színvonalán épített, légkondicionált egyetlen műtőtraktusban helyeztem el az összes sebészeti tevékenységet. 2014-ben kezdeményeztem a Da Vinci-robotsebészet hazai bevezetését, majd amikor lehetőségem nyílt rá, javaslatot tettem erre a negyedik Orbán-kormánynak. Megemlítem mellesleg, hogy soha akkora fejlesztés nem volt az egészségügyben, mint a negyedik Orbán-kormány időszakában.”
„Azokra a felvetéseire, hogy onkológusként ismerem-e az onkológiát, megnyugtatom, hogy ismerem. (ld. önéletrajz és közleménylista.)”
Aztán egy átvezetéssel Kulja lekaraktergyilkolásáról:
„Mivel az előbbiek végigolvasása időt igényel, összefoglalóan tájékoztatom, hogy onkológiai tevékenységemet Széchenyi-díjjal, és három külföldi egyetem díszdoktorrá választással, valamint több nemzetközi akadémia tiszteletbeli tagsággal és taggá választással minősítették. Mindezt azért írtam le, mert kérdezte.”
„Ugyan orvosként igen rövid a pályafutása, hiszen az egyetem után ma már politikai területen dolgozik, tapasztalata nem igazán lehet a gyógyításban. (Versus: Szeretném leszögezni, hogy én negyvenöt éves orvosi pályám után vállaltam a miniszteri szolgálatot. Mindig, mindenekelőtt a betegek érdeke volt az első. Ma is ugyanezt vallom és képviselem.)”
És némi érdemi reakció Kulja vádjaira:
„Kiegészítésként megemlítem, hogy a testüregekben végzett műtéteket légkondicionálás nélküli műtőkben végezték a sebészet úttörői és nagyjai. A különböző szervek transzplantációit is hasonló körülmények között végezték, nyáron is. De soha egyetlen egyszer sem mondtam, vagy gondoltam, hogy vissza kellene lépni az időben és módszerekben, bár ön ezt sejteti. Ez is csúsztatás a baloldali sajtóban, és az ön levelében!”
„Az előzőekben bizonyítottam, hogy kánikulában is el lehet végezni műtéteket szövődmények nélkül. Nyilvánvalóan magasabb kockázat mellett. De soha nem mondtam, – ön csúsztatta -, hogy a régi állapotokat megfelelőnek tartottam. Bizonyítottam, hogy a legkorszerűbb műtők kialakítását támogattam, és mindenkori hatáskörömben ki is alakítottam. Vannak halasztható műtétek, abszolút és vitális műtéti indikációk. A beteg és hozzátartozója beleegyezése esetén a sebész és az aneszteziológus felelőssége, az összes körülmény mérlegelése után a műtét elvégzése, vagy nem elvégzése.”
A finis egyfelől a hálapénzes felvetésé:
„Kulja úr azt írja, hogy fénykorát élte a 90-es években a hálapénz. Egyetértek önnel. Miniszterelnök úr kérésére három variációban dolgoztam ki az orvosi fizetésemelés mértékét a paraszolvencia megszüntetésének ellentételezésére. A kormány többlépcsős orvosi béremelés mellett döntött. Ez Kulja úr jövedelmét is megtöbbszörözte. Mivel Ön azt sejteti, hogy én orvosbáró lettem volna, szeretném nyilatkozatát arról, hogyan viszonyult a paraszolvenciához.”
Másfelől a további visszakérdezésé:
„Kulja urat nem ismertem. Most bemutatkozott. Szeretnék azonban önről és programjáról többet megtudni. A kölcsönösség alapján önéletrajzát, cikklistáját és főleg szakmai programját kérdezem számos honfitársammal együtt. Azt, hogy Brüsszelben az egészségügyi bizottság alelnökeként mit kíván tenni hazája egészségügyéért és a honfitárs betegekért?”
Négynapos munkahét helyett inkább már a hatnapossal kacérkodik Görögország
Unortodox lépésre szánta el magát Görögország: bizonyos szektorokban bevezetik a hatnapos munkahetet, vagyis annak lehetőségét. A szakértők szerint azonban az új törvény kinyírja az ötnapos munkahetet.
2023 júniusában 60 nagy-britanniai vállalat mintegy 3000 munkavállalója fél évre kipróbálta, milyen az, ha hetente egy munkanappal kevesebbet dolgoznának. Ugyanazért a fizetésért, mint amit az öt napért kapnának, cserébe vállalják, hogy ugyanazt a munkát el is végzik, amit előzőleg öt nap alatt. Az eredmény: a cégek 89 százaléka továbbra is megtartotta a négynapos munkahetet, a vállalatok több mint a fele pedig állandósította is ezt a munkarendet, mivel nem csak gyorsabban végezték el a munkát a munkavállalók, hanem a fizikai és mentális egészségük is javult.
Számos más országban is kísérleteznek hasonló megoldásokkal (egy másik variáció a 4×10 órás munkahét), így például Belgiumban, Franciaországban, Izlandon, Spanyolországban. Németországban – számos sztrájk után – a mozdonyvezetők szakszervezete megállapodott az állami vasúttársasággal, hogy a munkaidőt fokozatosan lecsökkentik heti 38-ról 35 órára.
A „négy nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat egyikének, a KPMG-nek a vezérigazgatók körében végzett és áprilisban közzétett felmérése szerint az amerikai vállalatok harmada gondolkozik a munkahét megkurtításán.
Szokás mondani, hogy sok mindent köszönhetünk a görögöknek – például a demokráciát, az olimpiát, a katapultot, az automatát (aprópénzért lehetett szentelt vízhez jutni), most pedig feltalálták a hatnapos munkahetet. Július elején lépett hatályba Görögországban az az új szabályozás, amely egyes szektorok esetében megengedi a tipikus 40 órás munkahét 48 órára történő kiterjesztését.
Pontosabban újra rátaláltak erre. Magyarországon például egészen fiatal az ötnapos, 40 órás munkahét: az idén 40 éve vezették be.
Ktészibiosz ébresztőórája
A vállalkozásbarát görög kormány ezzel a lépéssel próbál plusz lökést adni a gazdaság fellendülésnek, a közelmúltig ugyanis enyhén szólva sem álltak túl jól. A kabinet a jogszabályt azzal magyarázza, hogy azzal a szakképzett munkaerőhiányból és az elöregedő társadalomból fakadó hátrányokat próbálják enyhíteni, valamint az – egyébként tipikus – adóelkerülés (ezzel valószínűleg a Görögországban járt magyar turisták is szembesültek), illetve a fizetetlen túlórák visszaszorítását célozzák.
Barbárság
– vélik ezzel szemben a szakszervezetek. „Semmi értelme. Mikor szinte minden civilizált országban négynapos hetet vezetnek be, akkor Görögország úgy dönt, hogy a másik utat választja” – idézte a GuardianAkisz Szotiropuloszt, a köztisztviselők szakszervezetének egyik vezető tagját.
Az erre nyitott munkahelyeken „kivételes körülmények között” (például váratlanul megnövekedett munkaterhelés esetén) az iparban, a mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, az éjjel-nappal üzemelő, több műszakos magánvállalkozásoknál a munkavállalók ezentúl – elméletileg saját maguk – választhatják azt, hogy a nemzet termelékenységét növelve 48 órában dolgoznak. A többlet munkáért plusz 40 százalékos túlórapénzt kapnak, ha ünnepnapra esik, akkor 115 százalékot.
Florian Gaertner / Photothek / Getty Images
Azért csak elméletileg, mert a gyakorlatban a munkaadók ugyan nem kötelezhetik a munkavállalókat a hosszabb munkavégzésre, ám az állás elvesztésével való fenyegetettség miatt képesek lehetnek kierőszakolni a váltást. A szakszervezeti szervezettség nem túl erős, az a cég, amelyik bevezeti, ott minden munkavállaló esetében alkalmaznia kell.
A vendéglátóipar azért maradt ki az ágazatok közül, mert ott már 2023-ban eltörölték az ötnapos munkahetet. Az üdülőszigeteken már most is mindennapos, hogy az idénymunkások heti hét napot dolgoznak, gyakran túlzsúfolt szállásokon élnek. Emiatt sokan próbálnak is távol maradni a modern rabszolgatartásnak tartott turizmustól.
Az új törvény elpusztítja az ötnapos munkahetet
– nyilatkozta a DW-nek a jogszabály életbe lépése előtt Arisz Kazakosz munkajogi professzor.
Niki Kerameusz munkaügyi és szociális miniszter a CNBC-nek azt írta válasz email-jében, hogy a változás csak kivételes esetekben alkalmazható, az esetenkénti munkaerőhiány, nem pedig a dokumentált túlóra miatt van rá szükség, és ettől marad az országban az ötnapos, azaz 40 órás munkahét, valamint hozzátette, hogy Európa számos más országában van hasonló rendelkezés.
A miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is úgy érvelt, hogy a lépés
összhangba hozza Görögországot Európa többi részével.
A még tavaly elfogadott új munkaügyi jogszabály a munkahét kibővítése mellett adminisztrációs könnyítést, a próbaidő hat hónapra való csökkentését, garantált szabadnapokat, a tisztességes elbocsátás feltételeit is tartalmazza. A szabályok szerint mostantól egy görög munkavállaló akár két másodállást is vállalhat, naponta 13, hetente összesen 78 órát dolgozhat. Nemrégiben a minimálbért is megemelték, az átlagbér jelenleg 1250 euró (körülbelül 490 ezer forint) körül van, a miniszterelnök nemrégiben jelentette be, hogy 2027-re 1500 euróra (590 ezer forintra) tervezik feltornázni.
Bár a kormányfő arról beszélt, a törvény a növekedés-orientáltsága mellett munkaerőbarát is, a kritikusok szerint a reform az ötnapos munkahét végét jelenti, és valójában a munkaadó kezébe adja a választás lehetőségét, amivel korlátozza a munkavállalói jogokat. A munkaügyi szabályok betartását ügyelő hatóság létszámhiányos, ritkán tart ellenőrzéseket, és úgy tűnik, hogy ezen nem is kíván változtatni a Micotákisz vezette jobbközép kormány.
A jobb termelékenység a jobb munkakörülményeknek és a jobb életminőségnek az eredménye, és azt már tudjuk, hogy ez kevesebb munkaórát jelent, nem pedig többet
– utalt a nemzetközi trendekre Akisz Szotiropulosz. A kutatások szerint a munkaórák számának növekedése lassabb munkavégzést és több hibát eredményez, a dolgozók pedig kimerültebbé, stresszesebbé, a betegségekre hajlamosabbá válnak.
Aránytalanul negatívan érinti a jogszabály a nőket egy olyan, hagyományos értékeken alapuló országban, ahol a gyereknevelés általában a nő feladata. Emellett plusz felügyeletet kell találniuk a gyerekeknek, mert ennek hiányában az új szabály miatt teljesen kimaradhatnak a munkaerőpiacról – magyarázta az Al JazeeránakElisabeth Gosme, a COFACE nemzetközi családvédő szervezet igazgatója.
Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images
Arkhimédészi csavar
Hogy 40 óránál többet dolgozzon egy görög, valójában nem újdonság, már így is többet dolgoztak az EU bármely más országához képest, sőt, a híresen munkamániásnak tartott japánoknál is
– legalábbis ez áll a statisztikákban, noha az összehasonlítás problémás. A görög munkavállalók átlagosan 1886 munkaórát dolgoztak 2022-ben – az uniós átlag 1571 –, a japánok 1607, a magyarok pedig 1691 órát.
Ráadásul elég alacsony fizetésért teszik mindezt. A görögök éves nettó keresete az Eurostat alapján valamivel több mint 27 ezer euró (a magyar a 18 ezret is alig haladja meg, miközben az uniós átlag 47 ezer euró felett van, azaz átszámítva 18 millió forint).
A minimálbér jelenleg 830 euró (320 ezer forint), amivel Görögország a 15. az EU-országok listáján, de a vásárlóerőparitást is figyelembe véve csak hátulról a második – írta a DW.
Bolgár fizetések a brit árak országában
– szajkózza a baloldali görög ellenzék, amely szerint leginkább ennek a hatására magas a kivándorlás az országban.
Az is igaz, hogy a görögök termelékenysége 30 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, a tagállamok közül csak Bulgária van mögöttük a sorban.
Bár eddig a 40 órás munkahét volt a hivatalos, a szabályok megengedték a munkáltatóknak, hogy – korlátozott ideig – heti plusz két fizetetlen órát dolgozzanak az alkalmazottak. Az új szabályozás csak
visszamenőlegesen igazítja a jogi környezetet a görög munkaerőpiacon évek óta fennálló valósághoz
– mondta a DW-nekJens Bastian a berlini külpolitikai kutatóintézet, a Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) munkatára, aki szerint a korábbi reálbércsökkenés és az infláció miatt sokan vállalnak két helyen is munkát.
Bastian szerint a hosszabb munkavégzés és az ezzel járó nagyobb kereslet vissza is üthet, ugyanis a munkavállaló egy magasabb személyi jövedelemadói és tb-sávba kerülhet, ami annulálhatja a bérnövekedést.
Világítótorony
Nem most először merült fel a hatnapos munkahét lehetősége Görögországban. 2009-ben, amikor Görögországot majdnem kicsapták az eurózónából az adósságválságuk miatt, egyes hitelezők már felvetették ezt a megoldást. Aztán egy több milliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el, amely szigorú megszorításokkal járt ugyan, de a hatnapos munkahetet végül nem vezették be.
A görögöknek nagyjából mostanra sikerült kilábalniuk a recesszióból, az utóbbi idők legsúlyosabb európai pénzügyi válságából – olyannyira, hogy az Európai Bizottság május közepén közzétett számításai szerint idén 2,2, jövőre 2,3 százalékos GDP-növekedés várható az országban, amely meghaladja az uniós átlagot. Emellett a munkanélküliség is folyamatosan csökken – igaz, van is honnan – a 2023-as 11,1 százalékról az előrejelzés szerint jövőre 9,7 százalékra.
De nem csak a gazdaság élénkítése miatt raknak még egy lapáttal a tűzre, hanem a súlyos demográfiai problémák miatt is.
A lakosság száma a 2019-es 10,7 millió főről várhatóan 10,4 millióra csökken 2029-ig, ráadásul a jól képzett fiatal munkaerő folyamatosan hagyja el az országot a jobb élet reményében. A 2009-es válság óta mintegy 500 ezer képzett fiatal hagyta el az országot.
Costas Baltas / Anadolu / Getty Images Légi felvétel a Lemos-félszigetről, Athén közelében, Görögországban, 2024. július 3-án.
Ez a jelenség leginkább olyan szektorokban súlyosbítja a munkaerőhiányt, mint a mezőgazdaság, a turizmus vagy az építőipar.
A túlóra reformja a szakszervezetek szerint lehetővé teszi a munkaadók számára, hogy visszatartsák a további munkaerő felvételét, azaz olcsóbbá válik a munkaerő. Ezt tetézi, hogy az új rendelkezések érintik a nyugdíjasokat is.
A kormány azt mondja: gyere, és dolgozz tovább, majd becsukjuk a szemünket, ha nyugdíjas vagy
– fogalmazott a nyugdíjas tanárok szakszervezetének vezetője, Grigorisz Kalomoirisz a Guardiannek. Szerinte ez a húzás nem fogja megoldani a munkaerőhiányt, miközben igazságtalan a munkanélküli görög fiatalokkal szemben.
Mindezek ellenére a görög szabályozás vajon példa lehet más országok számára? Az uniós szabályokkal nem ütközik, az éppen 48 órában maximalizálja a heti munkaidőt (túlórával együtt), de Bastian úgy véli, a hosszabb munkavégzés hosszú távon nem fedi el a munkaerőhiányt. Mindezek mellett Kínában gyakori az úgynevezett 996-os munkavégzés (reggel 9-től este 9-ig, a hét 6 napján), valamint 2025-ben néhány amerikai cég is tervezi tesztelni. Dél-Koreában pedig a Samsung vezetett be hosszabb munkaidőt a cég vezetői számára.
Új világ jön a háború után – tér rá a második témára Orbán. Olyan változás jön, amire ötszáz éve nem volt példa, ugyanis nem nyugati logika alapján történik majd a „világrendszerváltás”, hanem Ázsiából indul: Ázsia lesz a világ meghatározó központja. Ázsiánál van a demográfiai és technológiai előny, sőt a tőkeelőny is, a hadi képességek pedig kiegyenlítődtek. Ott van a legtöbb pénz, sőt ott lesznek a legjobb egyetemek is.
A folyamat szerinte 2001-ben kezdődött, amikor Kína a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett. Erre reagált Trump stratégiája is, aki meg akarja erősíteni Amerikát, és akinek ugyan már csak négy éve lesz elnökként, de az alelnöke még nyolc évet kormányozhat, 12 év pedig elég egy stratégia végigvitelére.
Az akkor rendelkezésre álló források szerint a nyolcvanöt éves filmes
többször az ölébe húzott a női szereplőket, egy éjszakai klubjelenet során pedig a szemtanúk szerint bejött a forgatásra, és megpróbált megcsókolni néhány hiányos öltözetű női statisztát.
A felmerült vádakra tavasszal Darren Demetre, a film executive producere is reagált, szerinte Coppola
körbesétált a forgatáson, hogy megteremtse a jelenet hangulatát azzal, hogy kedvesen megölelte és arcon csókolta a szereplőket és a háttérszereplőket. Így akarta inspirálni a színészeket, és megteremteni a klubhangulatot, ami nagyon fontos volt a film szempontjából.
A botrány most egyre nagyobbra dagad, a Variety ugyanis több rövid videót is megszerzett, amiket egy stábtag készített, a rövid felvételek egyikén pedig egyértelműen látszik, hogy a rendező átsétál egy tömött táncparketten, majd
ölelgeti a táncoló nőket, többüket pedig megöleli, illetve arconcsókolja.
A lap megkereste Coppola sajtósát, aki csak annyit válaszolt:
ezt a hírt már májusban megírták, […] Francis pedig nagyon várja a filmje őszi bemutatóját.
Szombat délelőtt lép pályára először a férfi kézilabda-válogatott a párizsi olimpián.
Első ellenfele az egyiptomi csapat, amellyel másfél éve hatalmasat csatáztak a mieink a világbajnokság helyosztóján, hosszabbításban kaptunk ki. Az afrikaiak 2019-ben is döntetlent játszottak velünk, így aztán elmondható, hogy hét éve nem nyertünk ellenük.
A három előzetesen kijelölt tartalék valóban nem lép pályára az első mérkőzésen, vagyis Mikler Roland, a jobbszélső Rodríguez Álvarez Pedro, és az irányító Hanusz Egon maradt tartalék.
Orbán folytatja a háborús tanulságok pontokba szedését:
Nyugat-Európa magánya: nemcsak Észak-Korea és Kína (ez papírforma), de Irán és India is az oroszok mellett áll, és a NATO-tag Törökország sem akar megfelelni Nyugat-Európa morális elvárásainak, sőt a muszlim világ is inkább partnert lát Oroszországban.
Oroszország viselkedése érthető és kiszámítható, mivel erősen vezetett ország – ezzel szemben a nyugati viselkedés nem racionális. Kína feljövetelével ezért van már két Nap az égen.
A közép-európaiak szerint a világ nemzetállamokból áll, ezért nem értjük az ezen a szemléleten túllépő, poszt-nemzeti állapotban lévő nyugatiakat, akik a migrációt is ezért támogatják, mert az felszámolja a nemkívánatos etnikai homogenitást. Szerinte ráadásul a közerkölcs is megszűnt Nyugaton: ezt mutatja az olimpia megnyitó ünnepsége is. Donald Trump ugyanakkor ebből az állapotból akarja kiemelni Amerikát, nemzetállamot akar csinálni az USA-ból, ezért is óriási a választás tétje, szerinte ezért akarják Trumpot börtönbe zárni, megfosztani a vagyonától, sőt akár megölni is. (Orbán megemlíti, hogy tegnap beszélt Trumppal, aki üdvözletét küldi a táborlakóknak, bár – viccelődött Orbán – nem volt könnyű elmagyarázni neki, hogy Erdély pontosan micsoda.) Megjelent az agresszív törpe mint embertípus – mondja Orbán egy hosszú gondolatmenet végén, aminek a lényege, hogy a miniszterelnök szerint Nyugaton már nem vágynak nagy, közös célokra, az emberek önmagukra fókuszálnak, és ilyen esetben a nagyságot felváltja a nagyképűség, ami agresszivitást szül.
A nép a fentiek okán is elégedetlen, az elitek viszont elítélik a népet, amiért politikai értelemben jobbra tolódik. Szerinte jellemző, hogy az Európai Néppárt begyűjtötte az elégedetlenek egy részének szavazatait is, majd elárulta őket, amikor újra összeállt a baloldallal. Brüsszel a liberális oligarchia irányítása alatt áll. Azt is mondta, hogy Európában visszatért a három T: a Patrióták a tiltott kategóriába kerültek, ellenfeleik – főleg a Néppárthoz csatlakozó Tisza Párt – az erősen támogatottak közé.
A Nyugat erőlteti az LMBTQ-ideológiát, amivel a világ jó része szemben áll, Oroszország egyik taktikai fegyvere a nemzetközi kapcsolatokban, hogy ezt kihasználja.
A háború felfedi azt a valóságot, amiben élünk, jelöli ki az első témát Orbán. A háború más perspektívát ad: elvesztik az erejüket az ideológiák, a médiatorzítások, a politikusok taktikai füllentései, még az összeesküvés-elméletek is, marad a pőre valóság. Pontokba szedte tapasztalatait:
a háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, százezres nagyságrendben, mégsem akarnak kiegyezni, mert mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, és fűti őket a saját vélt vagy valós igazságuk: az ukránok orosz agressziót látnak és területvédő háborút folytatnak, az oroszok szerint viszont a NATO terjeszkedése provokálta ki a konfliktust. Ezért békét csak kívülről lehet hozni.
Az Egyesült Államok eddig Kínával helyezkedett szembe, de most Oroszországgal folytat proxyháborút, és nem érteni, Amerika miért tereli az ellenségeit egy táborba.
Ukrajna egy erős ország, várakozáson felül teljesít a háborúban. Eddig ütközőzóna volt, most viszont küldetést talált magának: a Nyugat keleti határőrvidéke akar lenni, ez aktív és cselekvő állapotba hozta, amit „mi agresszív követelőzésnek látunk”, az az igény, hogy ismerjék el ezt a hivatását.
Oroszország gazdasági életképessége kiemelkedő, hiába várta Európa, hogy már az első szankciók térdre kényszerítik: pénzügyi rendszerük nem omlott össze, mezőgazdaságukat korszerűsítették, és az egyik legnagyobb exportőrré váltak.
Az európai politika összeomlott: Európa feladta saját érdekeit, az amerikai Demokrata Párt érdekeit követi. Szerinte árulkodó, hogy az Északi Áramlat nyilvánvalóan az amerikaiak tudtával történt felrobbantását is szó nélkül hagyta Németország, ahogy Angela Merkel lehallgatását is. A Berlin-Párizs tengely nem létezik vagy megkerülhető, az új tengely így néz ki: London-Varsó-Kijev-a balti és a skandináv államok. Ez egyezik a lengyelek tervével, amelynek célja, hogy Amerika fő szövetségesei legyenek, és Oroszországot meggyengítsék, Németországot pedig „túlfejlődjék” – ennek érdekében adták fel a V4-ek együttműködését is. A kormányfő ugyanakkor álságosnak és szemforgatónak nevezte a lengyelek politikáját, mondván, üzletelnek az oroszokkal, de morálisan kioktatnak minket.
Kiderült, hogy Anne Hidalgo, Párizs főpolgármester szennyezett vízű Szajnában úszott.
A pénteki olimpiai megnyitót követően a nyíltvízi úszók és a triatlonosok is versenyeznek majd a folyóban, a víz tisztaságával kapcsolatban az elmúlt hónapokban komoly aggályok merültek fel. Hidalgo éppen ezért június 20-án bejelentette: úszni fog a Szajnában, bizonyítva, hogy az már nem szennyezett. Ezt július 17-én meg is tette és büszkén jelentette, hogy minden a legnagyobb rendben.
A napi mérésekben két olyan baktérium szintjét vizsgálják, amelyeknél a túl nagy mennyiség esetében veszélyesnek minősül a víz. Az úszók gyomor-bélhurutot vagy tüdőbetegséget kaphatnak el ezekben az esetekben, ezért nagy jelentősége van az eredményeknek. Párizs város honlapja ezeket naponta közzéteszi, de csak péntek este kötölték, hogy
július 17-én Anne Hidalgo az úszása során 985 npp/100 ml E. coli- értéket mértek, amely 900 fölött már nem biztonságos. Kicsit feljebbez az arány 1017-re emelkedik, vagyis kimondottan szennyezett volt a Szajna vize.
A másik két mérési pontnál sokkal jobb a helyzet, összességében pedig azt mutatják a számok, hogy a Szajna vízminősége javult a júniusi hónaphoz képest. Párizs város tisztviselői szerint a javulás az elmúlt hónapokban eszközölt változtatásoknak köszönhető.
