A céghez bárki jelentkezhet hozzájuk futárnak anélkül, hogy kiderülne a származása.
forrás: index.hu
Légvédelmi radart talált el az izraeli válaszcsapás Iránban
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten, írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten, írta kedden az AP amerikai hírügynökség. A támadást követően iráni tisztviselők többször is tagadták, hogy a bármilyen kár keletkezett volna.
A felvételek alapján viszont az izraeli, korlátozott válaszcsapás sokkal nagyobb kárt okozott, mint Irán április 13-án Izrael ellen indított tömeges drón- és rakétatámadása.
Ez a támadás azt mutatja, hogy Izrael képes áthatolni az iráni légvédelmi rendszereken
– mondta Nicole Grajewski, a Carnegie Endowment nukleáris politikai programjának munkatársa.
A támadás precizitása egészen figyelemre méltó
– tette hozzá.
A Planet Labs PBC amerikai technológiai vállalat által hétfő reggel az iszfaháni légi bázisról készített felvételeken a légvédelmi rendszer körül égési nyomok láthatóak.
Péntek hajnalban erős robbanások hallatszottak a közép-iráni Iszfahán körzetében, egy katonai bázis közelében, és ezeket hírügynökségi jelentésekben, elsősorban magas rangú amerikai tisztségviselőkre hivatkozva, Izraelnek tulajdonították. Hivatalos iráni tájékoztatás szerint a helyi légvédelem lépett működésbe, és drónokat semmisített meg. Egyelőre sem iráni, sem izraeli részről nem erősítették meg, hogy izraeli műveletről volt szó.
Az amerikai sajtóértesülések nem helytállóak. Semmiféle külső légi támadás nem érte Iszfahánt vagy Irán bármely más részét
– állította Hoszein Dalirian, az iráni űrkutatási hivatal szóvivője. „Csupán egy elhibázott és megalázó kísérletet tettek arra, hogy berepüljenek néhány drónnal, amelyet az iráni légvédelem lelőtt”, írta a szóvivő az X-en. Arra nem tért ki, hogy a berepülést ki hajtotta végre.
Iszfahán stratégiai jelentőségű városnak számít, ahol katonai bázisok találhatók, nukleáris kutatási és fejlesztési központok, és a hadsereg elitegységének, a Forradalmi Gárdának is van ott támaszpontja.
Húsvétvasárnap üzemzavar volt a komáromi akkugyárban, szúrós szag terjengett, több dolgozó rosszul lett, fejfájásra panaszkodtak. Mindenkit kitereltek az udvarra, nyolc dolgozót elvitt a mentő. Kint volt a rendőrség és a katasztrófavédelem is. A katasztrófavédelem mobil laborja méréseket végzett az üzem területén, ám határérték feletti veszélyes anyagot nem mutattak ki. A levegőben hidrogén-cianid és nitrogén-dioxid is volt, de mindkettőből jóval a határérték alatt.
Április 2-án a cég közleményt adott ki, melyben megerősítették, hogy nyolc embert kórházba szállítottak fejfájás miatt, ám mivel semmi „szokatlan tünetet” nem mutattak, hazaengedték őket. Hangsúlyozták továbbá, hogy a katasztrófavédelem mérési eredményei megerősítették, határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható.
De akkor vajon mitől lettek rosszul a dolgozók, ha nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot?
19:19-kor érkezett bejelentés a rendőrséghez
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre azt írta, március 31-én 19 óra 19 perckor érkezett hozzájuk bejelentés szivárgásról. Munkatársaik kimentek a gyárhoz, beavatkozásukra azonban nem volt szükség.
Az Országos Mentőszolgálat annyit írt lapunknak, hogy nyolc embert szállítottak kórházba fejfájással, émelygéssel – mérgezés gyanúja miatt –, stabil állapotban. Kérdeztük, mi lett velük, de közölték: a kórházba szállítás után már nincs információjuk a betegek állapotáról. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórháza lapunknak azt válaszolta, hozzájuk öt embert szállítottak be a gyárból, kettő pedig maga érkezett. A hét páciens ellátása során kórházi felvételre nem volt szükség. A tatabányai Szent Borbála Kórháztól cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszul egy linket küldött, a közleményükben pedig szintén azt írták, hogy nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot. A vizsgálataikat összegző táblázatból az derült ki a többi között, hogy a katasztrófavédelem
gépjárműre telepített műszereivel 20:59-kor és 22:25-kor végzett méréseket – a veszélyesgáz-koncentráció ekkor mindenhol nulla volt,
kézi eszközeivel pedig 21:12 és 00:48 között mértek – itt néhány sorban és oszlopban szerepelnek a nullánál magasabb értékek is a különböző veszélyes anyagoknál, de a legmagasabb érték is csak 1,00 ppm.
Nitrogén-dioxidból (NO2) 0–0,4 ppm közötti értékeket mutattak ki a különböző helyiségekben – a vonatkozó rendelet szerint a megengedett általános koncentráció értéke 0,5 ppm, a csúcskonctrációé pedig 1 ppm. Vagyis a nitogén-dioxidból mindenképpen hatérték alatti volt a koncentráció a méréskor.
A hidrogén-cianidnál (HCN) 0–1,00 ppm közötti értékek szerepelnek a táblázatban. A jogszabály pedig azt mondja, hogy a munkahelyi levegőben a megengedett átlagos koncentráció 0,9 ppm, a csúcsérték pedig 4,5 ppm lehet. Ezek szerint a 0,9 ppm még éppen becsúszik az általánosan megengedett határérték alá, az 1,00 ppm pedig hajszállal már kilóg, de mindegyik alatta van a megengedett csúcsértéknek.
A katasztrófavédelem táblázatában az ERPG2-értéket tüntették fel igazodási pontként (referenciaérték), amely azt a maximális koncentrációt mutatja, mely egy óra alatt sem okoz maradandó egészségkárosodást. Az ERPG2 érték az NO2-nél (15ppm) és a HCN-nél (10ppm) is jóval magasabb, mint amit mértek. Tájékoztatásul azt is írták, hogy a katasztrófavédelem által végzett gázkoncentráció-mérések a káreseménnyel összefüggő helyszíni döntéshozatalt támogatják, a szükséges védőfelszerelések, a védőtávolság és a lakosságvédelmi intézkedések meghatározása érdekében. Valamint hogy ezek a mérések nem helyettesítik a hatáskörrel rendelkező társhatóságok akkreditált méréseit.
Ami az időt illeti, a lapunkhoz beérkezett információk alapján megállapítható, hogy
míg a gyárból a rendőrséghez 19:19-kor érkezett a jelzés,
a katasztrófavédelem csak 21:12-kor kezdett el mérni a kézi eszközökkel.
Felmerült bennünk, hogy az eltelt csaknem két órában (főleg a szellőztetés mellett) nem illanhattak-e el a veszélyes gázok. Hiszen otthon is azért szellőztetünk, hogy cserélődjön a levegő. Megkérdeztük ezért a katasztrófavédelmet, őket mikor riasztották, illetve érdeklődtünk, hogyha a vizsgált helyiségekben a levegőben lett volna határérték feletti koncentrációban hidrogén-cianid, nitrogén-dioxid (vagy más veszélyes anyag) délután, amikor a dolgozók rosszul lettek – vagy este hét körül, amikor hívták a rendőrséget –, akkor azt a katasztrófavédelem műszerei kimutathatták volna-e este negyed tíz után, amikor a vizsgálataikat végezték. Erre a megkeresésünkre a hatóság nem reagált.
Az SK On szerint a dolgozók hibáztak
A gyárat üzemeltető SK Ontól a többi között azt kérdeztük, mi vezetett az üzemzavarhoz. Azt írták, az elektródafolyamatban lévő keverőberendezés fogaskerékcseréje során néhány tömítő alkatrész megsérült, és a kenőanyag hozzáadása során olyan probléma merült fel, hogy a dolgozók (tévesen) a meglévő kenőanyagtól eltérő termékből származó anyagot használtak. Nem értettük, hogyan lehet a meglévő kenőanyag helyett egy másikat használni, visszakérdeztünk, mire az SK On megismételte:
személyi tévedés történt.
Krizsán Csaba / MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Csej Dzse Von, az SK Battery elnök-vezérigazgatója kezet fog a dél-koreai SK Innovation vállalat első európai gyárának ünnepélyes alapkőletételén a komáromi ipari parkban 2018. március 8-án.
Ugyanazt a terméket kellett volna használni a berendezésnél, mint a korábban, de az operátor véletlenül rossz kenőanyagot használt a géphez (nem azt, ami az adott berendezéshez való). A használt kenőanyag ugyanis minden berendezéshez és meghajtóalkatrészhez más és más. Az egyes berendezések specifikációitól függően eltérő viszkozitású kenőanyagot kell használni, ezért van többféle. Az alkalmazott hibázott, amikor nem a megfelelőt használta.
A cég szerint az ennek nyomán jelentkező
olajszag miatt történhetett meg, hogy a berendezés közelében dolgozó munkavállalók fejfájásra panaszkodtak,
március 31-én, azaz vasárnap délután, amit jelentettek is az illetékes hatóságoknak. Vagyis a probléma délután kezdődött, a bejelentés viszont este negyed nyolc után futott be a rendőrséghez.
Azt is írták, hogy nincsenek hidrogén-cianidot tartalmazó nyersanyagok az elektródagyártás folyamatában. Ennek ellenére – hogy az eset ne ismétlődhessen meg – egy szakmai szervezetet kértek fel annak megállapítására, hogy a felhasznált kenőanyag tartalmaz-e HCN-t. Rákérdeztünk, hogy ezek szerint tehát a felhasznált kenőanyag összetétele nem volt ismert – erre azt a választ kaptuk: több akkreditált szakmai szervezetet is van, melyek a zsírok és kenőanyagok mintavételi vizsgálatát és elemzését végzik. Kitértek arra is, hogy a mérések során cégük és az illetékes hatóságok különféle típusú detektorokat használnak, így már egészen kis mennyiségek is kimutathatók a különböző anyagokból. Mint írták, a helyszíni szemle során nagyon kis mennyiségű, a jogszabályi határérték alatti hidrogén-cianidot észleltek, de az illetékes hatóságok többször is megerősítették, hogy ezen anyag detektálása nincs kapcsolatban a veszélyes anyagok kiszivárgásával. A helyszíni ellenőrzéseket végző illetékes hatóságra hivatkozva pedig kijelentették, hogy a „HCN-szivárgás” kifejezés sem tekinthető megfelelőnek, mivel a hidrogén-cianidot rendkívül kis mennyiségben mutatták ki, ami jóval alatta volt a határértéknek..
Mi lett a dolgozókkal?
A gyár szerint összesen 13-an panaszkodtak fejfájásos tünetekre, és bár az első üzemorvosi vizsgálat után senkinél nem találtak rendellenességet, nyolcan kértek önként kórházi vizsgálatot. A kórházi vizsgálat után mind a nyolc embert hazaengedték, mivel az ottani vizsgálat sem mutatott ki rendellenességet egyik dolgozónál sem.
Hozzátették, mivel voltak munkások, akiket kórházba kellett szállítani, ezért azonnal értesítették az illetékes hatóságokat. Visszakérdeztünk, ez azt jelenti-e, hogy csak akkor kell kihívni a hatóságokat, ha a dolgozók kórházi vizsgálatot kérnek. Kiderült, nem így értették, minden olyan kisebb esetet jelentenek az illetékes hatóságoknak, mint például ez a mostani, ahol nem is történt személyi sérülés. Hozzátették, dolgozóik egészségét és biztonságát kiemelten fontosnak tartják, és támogatják azokat a munkatársakat, akik akkor is szeretnének kórházi kivizsgálást kérni, ha az üzemorvos véleménye szerint minden rendben van.
Válaszukban azt írták, hogy a hatóságok értesítése után kiürítették a gyárat, minden munkavállalót kiküldtek a gyáron kívülre, majd kiszellőztették az érintett helyiséget. Ezt követően az SK On saját, cégen belüli szervezete, az SHE (Safety Health Environment) csapat különböző típusú gázérzékelőkkel méréseket végzett azon a területen, ahol mindez történt, de semmi szokatlan eredményt nem mutattak a jelzőberendezések, így a munkavállalók visszatérhettek a munkájukhoz.
SK on Hungary
Megint visszakérdeztünk: jól értjük-e, hogy csak a szellőztetés után végzett az SHE gázméréseket? Erre azt válaszolták, hogy nem így van, hiszen a probléma jelentkezését követően (a dolgozók délután lettek rosszul) az SHE csapata azonnal megmérte a gázkoncentrációt, az evakuálás után pedig azért mérték meg még egyszer, hogy megbizonyosodjanak arról, biztonságban visszaengedhetik-e a munkásokat a helyiségbe. A protokoll része, hogy csak akkor engedik vissza a dolgozókat, amennyiben az SHE mérése alapján biztonságos a munkavégzés.
Érdeklődtünk arról is, meddig tartott a szellőztetés, mire a munkások visszatérhettek a munkahelyükre. Azt írták, a szellőztetés általában három órát vesz igénybe, de a húsvétvasárnap duplán is ellenőrizték, hogy dolgozóik biztonságosan újra munkába tudnak-e állni, ezért
végül összesen 6–8 órát szántak a helyiség levegőztetésére.
Tehát amikor a katasztrófavédelem 20:59 és 00:48 között méréseket végzett, és nem mutatott ki határérték feletti veszélyes anyagot, akkor már javában folyhatott a szellőztetés. Hogy ilyen körülmények között kimutatható-e veszélyes anyag, arra pedig nem válaszolt a katasztrófavédelem.
Magas nikkelszint a dolgozók vérében?
Kaptunk olyan információt is, miszerint az akkugyárakban meglehetősen magas a nikkelszint a dolgozók vérében. Komáromból erre azt írták, a magyar jogszabályoknak megfelelően évente legalább egyszer mérik a dolgozók nikkelszintjét. A nikkelszint szempontjából úgy vélik, az életmód (például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás) nagyobb befolyással bírhat, mint a munkahelyi környezet. A nikkelszintszűrés már a céghez való csatlakozás előtt kötelező a dolgozóknál. Ennek alapján állításuk szerint megerősítést nyert, hogy a munkavállalók vérének nikkelszintjében nem volt jelentős változás az SK Onhoz való csatlakozás előtti értékhez képest azt követően, hogy elkezdtek a gyárban dolgozni. Háromhavonta újra tesztelik a magas nikkelszintű dolgozókat, és javasolják nekik a dohányzás elhagyását, valamint C-vitamint biztosítanak számukra. A dolgozók vérének nikkelszintjét nem adták ki lapunknak, a GDPR-re hivatkozva, illetve arra, hogy ez a munkavállalók személyes egészségügyi adata. Az Egészségügyi Világszervezet európai rákellenes kódexe is feltünteti a dohányfüstben található rákkeltő anyagok között a nikkelt.
A hírek szerint körülbelül hét hónappal a 2021-es tokiói olimpia előtt 23 kínai úszó trimetazidin (TMZ) tesztje pozitív lett. A kínai doppingellenes hatóságok saját vizsgálatot folytattak, és azt állították, hogy a tiltott szer véletlenül, az úszók szállodájának konyhájában került az ételbe. Végül a WADA úgy döntött, hogy nem tudja megcáfolni a kínaiak elméletét, helyszíni ellenőrzésekre viszont nem kapott lehetőséget a koronavírushoz kapcsolódó zárlat miatt.
Közben az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségének (USADA) vezérigazgatója, Travis Tygart kijelentette, felháborító, hogy a WADA a szőnyeg alá söpörte az ügyet, és a helyzetet potenciális eltussolásnak nevezte.
A tények továbbra is tények: a WADA nem függesztette fel a sportolókat, nem törölte az eredményeket, és nem hozta nyilvánosságra a pozitív eseteket.
Ez óriási hiba, még akkor is, ha elhisszük a kínaiak történetét, miszerint szennyeződés történt, egy erős gyógyszer varázsütésre jelent meg a konyhában, és 23 pozitív tesztet eredményezett a topúszóknál” – mondta Tygart.
A WADA jelezte, ha folytatódnak a vádaskodások, megteszi a megfelelő jogi lépéseket.
2014-ben az USA is bajban volt
Közben a szervezet főtanácsosa, Ross Wenzel azt mondta, álságos és képmutató az amerikaiak felháborodása, hiszen amikor ők kerültek hasonló helyzetbe, mindent elkövettek, hogy titokban tartsák.
„2014-ben történt egy hasonló eset az Egyesült Államokban, amely több mint 10 sportolót érintett. De sok más példa is akadt arra, amikor élelmiszerrel kapcsolatos csoportos fertőzések történtek és ezeket az eseteket nyilvánosságra hozatal nélkül lezárták, mert elfogadták, hogy ezek a sportolók nem hibáztak. Ez nem példa nélküli.”
Wenzel hozzátette, hogy az USADA úgy tűnik, megfordította álláspontját, hiszen eddig azon szervezetek közé tartozott, amelyek határozottan hangoztatták, hogy a hibás eseteket nem szabad nyilvánosságra hozni.
Manipuláció és besározás?
A Global Times kínai állami bulvárlap hétfőn rágalmazásként aposztrofálta a doppingvádakat, szerinte a nyugatiak megpróbálják meghiúsítani Kína sportteljesítményét.
Az érintett országok jelenleg manipulálják a doppingügyet és nyilvánvalóan szándékosan besározzák Kína úszóprogramját
– írta.
A német ARD a New York Timesszal közösen vasárnap dokumentumfilmet jelentetett meg a nyomozásról, ez arra késztette a WADA-t, hogy újabb közleményt adjon ki az ügyben.
„Az ügynökség továbbra is kitart a tudományos vizsgálat eredményei és az üggyel kapcsolatos jogi döntése mellett” – írta.
Szörföst harapott lábon egy cápa egy ausztráliai tengerpart közelében – írja az ABC News. A 26 éves Augustin Sanchez elmondása szerint alig 20 perce lehetett a vízben, amikor éles fájdalom hasított a lábfejébe.
Az argentin férfi biztos benne, hogy egy tigriscápa (Galeocerdo cuvier) haraphatta meg, ugyanis látta a csíkjait. A támadás után Sanchez fejében megfordult, hogy akár meg is halhat, majd a part felé kezdett evezni deszkájával.
Ekkor úgy hitte, elvesztette lábujjait, és sérült lábfejét igyekezett távol tartani a víztől, nehogy a vére odavonzza a ragadozókat.
Mintegy 700 méternyi evezés után azonban a partra ért, ahol barátja várta, és megkönnyebbülten észrevette, hogy sebesülése nem is volt olyan súlyos, mint gondolta. Sanchez nem is gondolt arra, hogy orvoshoz kellene fordulnia, de barátja meggyőzte, hogy menjen kórházba.
Jól is tette, ott ugyanis az orvos közölte vele, hogy a ragadozó harapásával kihúzta a férfi inait a bőrén kívülre. A sérülés helyreállításához műtétre lesz szükség, így Sanchez még hónapokig nem állhat deszkára, de már most nagyon várja, hogy újra szörfözhessen.
Négy családi házat kell kiüríteni Gödöllőn a Ligeti Juliska utcában, ahol földmunkák során egy feltételezett – valószínűleg második világháborús – robbanóeszköz került elő – közölte az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred kommunikációs tisztje kedden az MTI-vel.
Gajdos Milán főhadnagy telefonon azt mondta, hogy egy építési területen a föld alól került elő a feltételezett robbanóeszköz, amelyet jelenleg a tűzszerész katonák vizsgálnak.
A biztonságos feladatellátás miatt üríti ki a rendőrség a négy közeli családi házat – tette hozzá.
Frissítünk!
Elszállították a Gödöllőn talált szovjet repeszbombát.
Eladó a három évvel ezelőtt, 2021 áprilisában elhunyt Törőcsik Mari velemi háza: a háromszoros Kossuth-díjas színész egykori otthona – vette észre a Blikk.
Az utolsó éveiben a Nemzet Színésze címet is büszkén viselő művésznő 1973-ban vásárolta meg az épületet, majd tíz éve lányának, a hosszú ideje külföldön élő Teréznek ajándékozta, aki a lap információi szerint az elmúlt években több művésznek is felajánlotta az ingatlant, sőt, a település polgármestere emlékházat tervezett a falak közé. Ez végül a megfelelő pénzügyi alap nélkül nem valósult meg, épp úgy, ahogyan az ingatlanpiac kikerülésével való eladás sem.
A nemrég felavatott Törőcsik Mari utca közelében lévő ház 1450 négyzetméteres telken fekszik, vevőjét pedig közel száznegyven négyzetméteres alapterületével, borospincéjével, illetve kisméretű medencéjével csábítja – írja a lap.
Google Street View
A 69 millió forintos vételár ennek fényében nem is tűnt túl magasnak, így a Kőszegtől, illetve az osztrák-magyar határtól is csak nyolc kilométerre lévő ház
pillanatok alatt elkelt, az ingatlanhirdetés pedig elérhetetlenné vált
A kormány szerdán dönt majd az üzemanyagárak esetleges szabályozásáról, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az Index kérdésére egy sajtótájékoztatón azt mondta:
a beavatkozást fogom javasolni holnap a kormánynak.
A miniszter hozzátette: a javaslata és az intézkedés konkrétumainak kialakítása jelenleg is zajlik. „A régiós átlag nagyon fontos szerepet kap a javaslatban, hogy a korábbi egyezségünket betartassuk” – szögezte le.
Az adócsökkentéssel kapcsolatos kérdésekre leszögezte, hogy a magyar adótartalom régiós szinten átlagos. „A régiós átlaghoz képest a magas árakat nem az adótartalom indokolja”, fogalmazott. Megjegyezte továbbá, hogy ha csökkentik a két üzemanyagfajta profittartalmát, akkor az nem azt jelenti, hogy a kiskereskedőknek veszteségesen kell értékesíteniük az üzemanyagokat.
Kis híján meggyilkolta az alvó férjét egy nő Szigethalmon, mert az nem adott neki több alkoholt, és eldugta előle az italt. A Pest Vármegyei Főügyészség védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt állítja bíróság elé az asszonyt.
A vádirat szerint az elkövető több, mint egy éve élt házasságban a férjével. Az utóbbi öt évben azonban megromlott a kapcsolatuk, és többször is szóba került közöttük a válás. Rendszeresen veszekedtek, amelyhez hozzájárult, hogy egyikük sem vetette meg az italt.
Az ominózus nap összevesztek az otthonukban azon, hogy a férj nem adott több italt a nőnek, s azt eldugta előle a házban. A vita során a nő megöléssel fenyegette meg a férfit és felképelte. Amikor a férfi lefeküdt aludni a hálószobába, az asszony magához vett egy konyhakést, és mellkason szúrta vele az alvó férjét.
A férfi felébredt a szúrásra, kirohant a házból és a szomszédtól kért segítséget, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget. A férjet életveszélyes állapotban vitték kórházba.
Nemrég jelent meg Rebel Wilson memoárja, amiben a színésznő beszámol egy 2014-es esetről, amikor az angol királyi család egy meg nem nevezett tagja elhívta őt egy buliba. Wilson beszámolója szerint a Los Angeles közelében tartott partin – ahol az volt a szervező célja, hogy több nő legyen jelen, mint férfi – szabadon osztogatták a „cukorkákat”.
Az utolsó pillanatban kaptam egy meghívót egy tech-milliárdos partijára. A fickó, aki küldte, tizenötödik vagy huszadik a brit trónöröklési sorrendben. Ő azt mondta az egyik haveromnak: »Több lányra van szükségünk«
Wilson azt is elárulta, hogy a buli tematikája a középkor volt, így ő is jelmezben, terebélyes ruhában és kalapban érkezett.
A parti őrületes volt. Férfiak lovagoltak egy mezőn, sellőnek öltözött lányok fürdőztek a medencében… Hatalmas volt a birtok, és mivel elég messze volt a várostól, mindenki kapott szobát éjszakára.
A színésznő a királyi családtagról azt írta, ő is folyamatosan ott flangált a vendégek között.
A „cukorkákat” hajnali kettő környékén, a tűzijáték után kezdték osztogatni tálcákon. Amikor Wilson rákérdezett, hogy milyen édességet fogyaszt, elmondták neki, hogy az molly, másnéven az ecstasy néven ismert kábítószer.
Zavartam néztem a forgatókönyvíróra, akivel éppen beszéltem, aki erre azt mondta: »Ó, ez az orgiához kell… Általában ilyenkor kezdődnek az orgiák az ilyen bulikon«
– idézte fel Wilson a történteket, majd úgy folytatta: ezután megvilágosodott azt illetően, miért volt szükség több női vendégre.
A színésznő visszaemlékezésében azt írja, ő nem vágyott rá, hogy részt vegyen a csoportos szextevékenységben, úgyhogy fogta magát, és amilyen gyorsan csak tudott, távozott a helyszínről.
Az állami közbeszerzéseket sorra nyerő B+N-hez került a szekszárdi kórház takarítása is januárban. A takarítók örültek, mert több pénzt ígértek nekik, mint korábban, de hamar csalódniuk kellett. Az RTL Házon kívül riportja szerint február végén öt takarítót is kirúgtak, indoklás nélkül. Ketten közülük elmondták, úgy gondolják, azért kerülhettek lapátra, mert felemelték a hangjukat például azért, mert nem fizették ki rendesen a túlóráikat. „Fertőtlenítési pótlékot” kaptak – ez mint kiderült, azt jelentette, hogy sima óradíjat számoltak nekik a túlórákra, túlórapótlékot nem. Ez mintegy 20–30 ezer forinttal kevesebb fizetést eredményezett náluk, mint amennyit vártak.
Az egyik dolgozó a beosztásával együtt bement a NAV-hoz is, nézzék meg neki, jól számolták-e el a bérét. A NAV-os ügyintéző azonban nem tudta hova tenni a „fertőtlenítési pótlékot”. Túlóra nem volt a bérszámfejtési íven. Bejelentésük nyomán a NAV eljárást indított, és munkaügyi ellenőrök is jártak azóta a szekszárdi kórházban.
A B+N Zrt. a Házon kívül megkeresésére azt írta: minden kórházban a „törvényi előírásoknak megfelelően járnak el”. Ha a kollégák túlóráznak és „jelenléti íven is így rögzíti a csoportvezető, akkor ezt így is számfejtik”. Csakhogy a dolgozók szerint nem vezettek jelenléti ívet, így nem tudják bebizonyítani, hogy mikor dolgoztak.
Bár mindketten hosszú évek óta a kórházban dolgoztak takarítóként, próbaidősök lettek amiatt, hogy a B+N januárban átvette a kórháztakarítást. És mivel próbaidősök lettek, indokolnia sem kellett a cégnek a felmondást. Márciustól alvállalkozónak szervezte ki a B+N a kórház takarítását.
A videóból kiderül még többek között, hogy:
mekkora összegben nyert el közbeszerzéseket a B+N Zrt., és Hadházy Ákos miért nevezte a céget a takarítás Mészáros Lőrincének,
mit reagált a cég a takarítók vádjaira és
mit írt a stábnak egy egykori területi vezető, akihez több kórház is tartozott, és aki már nem dolgozik a szekszárdi kórházban.
