Hétfő este derült ki, hogy Tóth Andival lett teljes a 2024-es X-Faktor zsűricsapata Gáspár Laci, Majka és Valkusz Milán mellett. A visszavonult énekesnő ma a Reggeli vendége volt, ahol arról mesélt, hogyan készül zsűritagként az előtte álló tehetségkutatóra, amit tíz évvel ezelőtt ő nyert meg.
Ismerem magam annyira, hogy tudjam, én valószínűleg egy szigorúbb karaktere leszek a zsűrinek. Nem azt mondom, hogy ilyen gonosz, hanem én olyan vagyok, hogy van egy vicces oldalam, meg tökre szeretek poénkodni, de ha melóról, zenéről van szó, következetes vagyok
– fogalmazott a műsorban.
Zsűritársaival kapcsolatban Tóth Andi elmondta, hogy igazán egyiküket sem ismeri, Valkusz Milánnal volt lehetősége korábban többet beszélgetni. Hozzátette, hogy bár volt párja, Marics Peti zenésztársa első látásra kissé komolytalannak tűnhet, valójában egy aranylelkű srác, aki szerinte annyira szívvel-lélekkel akarja a mentorkodást, hogy valóban helyt is fog állni a szerepben.
Gáspár Lacival kapcsolatban úgy fogalmazott:
Laci nyilván egy poéngyár. Talán vele lesz egy kicsit nehezebb, de hát szerintem ezt ő is tudja, ha jól hallottam, ő is elmondta, hogy rólam gondolja azt, hogy nagyon ellentétek vagyunk.
Mint mondta, bár nem zárja ki, hogy jól tudnak majd együttműködni a zsűriben, szerinte lehet, hogy akadnak majd összetűzéseik az adásfelvételeken.
Ami Majkát illeti, Tóth Andi úgy véli, a rapperrel tud a leginkább azonosulni mint mentor, amikor pedig a műsorvezetők arról kérdezték, ha négyük közül választhatna, kihez szeretne kerülni ma versenyzőként, saját magát mondta.
A beszélgetés során elárulta, nem gondolt közös zenélésre a jövendőbeli mentoráltjaival, ahogyan arra sem, hogy közösen írjanak dalokat. Inkább megtalálni szeretné a tehetségeket, majd segíteni nekik.
Ez hoz lázba, hogy de jó lesz majd ott ülni, és nyilván lesz vicces, olyan, akin nevetünk, vagy esetleg sírunk, de amikor bejön oda valaki, és még nem tudja, hogy egyébként mennyire jó lesz… Ott ülsz, ráadásul te is döntesz a sorsáról. Nyilván hatalmas felelősség, de igazából engem már a gondolattól is a hideg kiráz, hogy mennyi tehetséges embert fog megismerni a világ
Szombaton kezdődik a győri vasúti fővonal felújításának második utómunkálati szakasza; a május 9-ig tartó fázisban Bicske és Szárliget között végeznek munkálatokat – közölte a MÁV Zrt. az MTI-vel.
A közlemény szerint a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon a karbantartás második fázisa érinti az S10-es, S12-es és G10-es járatokat, a szombathelyi Savaria IC-ket és a soproni InterCityket. A nemzetközi vonatok többségének, így a railjeteknek ebben az ütemben az eredetihez képest nem változik az indulási és érkezési ideje, azonban a Kálmán Imre EuroNight, a Dráva és a Mura IC módosított menetrend szerint közlekedik.
A részletekről az utasok ezen az oldalon tájékozódhatnak, illetve az online menetrendi tervezők (Elvira, MÁV app) a megfelelő dátum kiválasztásával már a módosított menetrend alapján ajánlanak vonatokat.
A felújítási utómunkálatok második szakaszában egyebek mellett vágány- és váltószabályozásokat, ágyazatpótlást, illetve sínfeszültség-feloldást, felsővezeték-karbantartást végeznek Bicske és Szárliget között.
Visszatér a jellemzően napos, száraz, kora nyárias idő április utolsó hétvégéjén; a hőmérséklet csúcsértéke vasárnap már 25 Celsius-fok körül alakul, de a szél sokfelé lesz élénk – derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Pénteken napos, gomolyfelhős idő várható, legfeljebb néhol fordulhat elő kisebb záporeső. A délire, délnyugatira forduló szél az ország nyugati felén megélénkül, néhol erős széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű.
Szombaton is gomolyfelhős, napos idő várható, egy-egy zápor, esetleg zivatar előfordulhat. A déli, délkeleti szél sokfelé megélénkül, az Északnyugat-Dunántúlon időnként megerősödik. A hajnali 2-8 fokról délutánra 19 és 23 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Vasárnap napos időre lehet számítani, kevés gomoly-, illetve fátyolfelhővel, csapadék nem várható. A déli, délkeleti szél sok helyütt megélénkül, az Északnyugat-Dunántúlon megerősödik. A hőmérséklet hajnalban 4 és 11, délután 23 és 27 fok között valószínű.
81 éves korában meghalt András Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer, akinek a nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. Halálának hírét a Magyar Filmakadémia jelentette be.
András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. A Magyar Művészeti Akadémiára feltöltött életrajza szerint gyermekkora, nevelődése a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti, amelynek vidéke sokszor megjelent filmjeiben is. Első mozgóképes élményeit is Sümegen szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel. Legjelentősebb élménye mégis egy lengyel film volt: Andrzej WajdaHamu és gyémánt című remekműve.
András Ferenc a négy gimnáziumi éve alatt több tanintézetben megfordult, koraérett kamaszként sokat olvasott, és olykor iskola helyett is moziba járt. Mivel az érettségi vizsgája nem sikerült, egyetemre nem mehetett, gyári segéd-, majd betanított munkásként helyezkedett el.
Megfordult a fejében, hogy filmszínész legyen. Kiskamaszként jelentkezett gyerekszereplőnek Ranódy László A tettes ismeretlen című filmjébe. Statisztaként szerepelt a Két emelet boldogság című, 1960-ban bemutatott vígjátékban. A filmművészet iránti fokozott érdeklődése előbb a televízióba vezette – 1962 és 1966 között dolgozott ott –, majd 1966-ban a filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, és Sára Sándor mellett. A felsoroltakon kívül Makk Károly gyakorolt hatást későbbi rendezői pályafutására.
A szakmai műhelyek mellett nem elhanyagolható módon befolyásolta életét, nevelődését, kulturálódását az ún. Muskátli-kör, amely egy Váci utcai presszóról kapta a nevét. Az ott megforduló, önálló gondolkodású, a hatalomhoz nem dörgölődző, olykor ellenzéki fiatal művészek és értelmiségiek jelentősen hatottak világképe formálódására, kialakulására. Ugyancsak fontos szerepet vitt az életében az Egyetemi Színpad és annak hatvanas évekbeli nyitott szellemű műsorpolitikája.
1969-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban szerzett rendezői diplomát. Bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió munkájába; ott rendezte Dózsa népe című ironikus szemléletű rövidfilmjét. Első egész estét betöltő filmjét (Veri az ördög a feleségét) meglehetősen mostoha körülmények között forgatta, például nem kapott elegendő nyersanyagot, minden centiméternyi celluloiddal takarékoskodnia kellett a stábnak.
A televízióban is sokat forgatott, legsikeresebb ottani produkciója a Végkiárusítás lett. 1977-ben aláírta az ún. Demokratikus Chartát, amelyben magyar értelmiségiek és művészek tiltakoztak a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen. Emiatt több évig nem forgathatott újabb játékfilmet.
A nyolcvanas években egy ideig a Mafilm önálló színésztársulatának vezetője volt. Később a Dialóg Filmstúdiót vezette. 1991-től producerként is lehetett olvasni a nevét játékfilmek főcímén. Amikor a Sára Sándor irányította Duna tv önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Írótársával, Munkácsi Miklóssal elkészítette az első filmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor.
Alkotásaival számos hazai és nemzetközi filmdíjat nyert el. 2013–2024 közt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
Az elmúlt években már-már hozzászokhattunk, hogy időről időre különböző olasz falvak kezdték el egy euróért árulni az ingatlanjaikat annak érdekében, hogy a település ne néptelenedjen el. Ezúttal egy francia kisváros próbálkozik hasonlóval, írja a CNBC.
Saint-Amand-Montrond önkormányzata egy 77 négyzetméteres, kétemeletes, két hálószobás ingatlant kínál egy euróért. A házhoz tartozik egy kertrész és egy garázs is, és a város központjában található.
A vásárló számára viszont kikötik feltételként, hogy az épületet fel kell újítani, azt ugyanis az elmúlt 12 évben senki nem lakta. A felújítás költségét az önkormányzat körülbelül 130 ezer euróra, átszámítva közel 48 millió forintra becslik. Ez ugyanakkor még így is olcsóbb, mintha valaki egy már felújított házat venne a településen.
Természetesen a vevőnek vállalnia kell, hogy a kilencezres lakosságú városban telepszik le. A pályázatokat június 15-ig lehet beadni, ennek részét kell képeznie a felújítási tervnek is. Aki nyaralót szeretne belőle, vagy ki akarja adni az ingatlant, az nem biztosan nem lehet majd a befutó.
A Franciaország középső részén található Saint-Amand-Montrond 2021-ben már próbálkozott hasonlóval, az akkor meghirdetett ingatlanra kilencvenen jelentkeztek. Végül egy olyan család vehette meg, amely sosem látta személyesen az ingatlant. Ott a felújítási munkálatoknak legkésőbb 2025 végére kész kell lenniük.
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
A Mennyek kapuja Kairó belvárosában, az Adly utcában található
Páncélozott rohamkocsi áll előtte, kiskatonák teljes rohamfelszerelésben a tűző nap alatt. Amikor a taxim megállt a zsinagóga előtt, egy huszonéves katona felhúzott fegyverrel a kezében roppant idegesen üvöltözni kezdett a sofőrrel, hogy azonnal menjen tovább. Velem sem volt sokkal barátságosabb. A hátamban éreztem a puskájának a csövét, miközben a feletteséhez vezetett.
Hosszú percekig bámultam a galambszürke épületet, oldalán a Dávid-csillagokkal és a pálmafákkal, mire kijött egy fehér ruhás egyiptomi rendőrtiszt, átnyúlt a vaskerítésen, és elvette az irataimat. Újabb várakozás, majd mutatták, hogy mehetek. A beléptető kapu mögött várt Kairó legfiatalabb zsidója, Magda Haroun.
„Halálra rémiszt engem ez a sok katona” – mondta mosolyogva a hetvenkétéves. „Magát nem zavarja?”
„Megszoktam a fegyvereseket. Mindig ennyien őrzik a zsinagógát?”
„Október 7. óta nagy a készültség.”
A szerző felvétele
Akkor tört be a palesztin Hamász izraeli területre: a terroristák civileket gyilkoltak halálra, túszokat ejtettek, legalább ezerkétszáz izraeli áldozata volt a támadásnak. Azóta izraeli hadművelet zajlik a Gázai övezetben, a halottak száma pedig meghaladja a harmincnégyezer főt: ennek jelentős része gyerek. Az ENSZ szerint a Gázai övezet északi részén éhínség van, és körülbelül egymillió ember zsúfolódott össze az egyiptomi határnál található Rafahban. Az arab társadalmak forrnak az indulattól, az itteni közbeszéd szerint, amit Izrael művel, egyszerűen népirtás. Egyiptomban is voltak szimpátiatüntetések a palesztinok mellett.
„Elképzelhető, hogy terrortámadás éri a zsinagógát?” – kérdeztem.
„Igen. Izrael miatt az arabok nem látnak különbséget a vallás, a zsidók és a cionizmus között.”
„És van különbség?”
„Ugye viccel? Na jöjjön.”
Dávid-csillagos kovácsoltvas kapun mentünk keresztül a zsinagóga udvarára. Magda elmondta, hogy hagyományosan az egyiptomi zsidók jelképe a pálmafa, ezért látom mindenhol a stukkókon, az ajtókra faragva. Egy terembe vezetett a zsinagóga oldalában, ami egy múzeumot idézett. Zsidó vallási ereklyék álltak vitrinekben, míg a falakról az elmúlt évtizedek rabbijainak szigorú portréja nézett le rám. Készültem, hogy zsinagógába jövök, elhoztam a feleségem panama kalapját, és feltettem, mielőtt beléptem az épületbe. Magda mosolygott a gesztuson.
Egy íróasztal mellett ültünk le egymással szemben. Magda elektromos cigarettát szívott. Ahogyan felemelte, arab tetoválást láttam a kezén: „Az apja lánya.”
„Az apám volt itt, Egyiptomban börtönben Faruk király alatt, Nasszer és Szadat alatt is” – mondta tűnődve.
„Azért mert zsidó?”
„Azért, mert kommunista volt. Ügyvédként alapítója volt az egyiptomi kommunista pártnak.”
A szerző felvétele Magda Haroun
„Vallásos volt?”
„Nem. A családban egyedül a nagyapám járt a zsinagógába, engem is magával vitt rendszeresen. Ide járt a Mennyek Kapujába. Az anyám francia, otthon franciául beszéltünk.”
„Gyerekkorában sok zsidó élt Egyiptomban?”
„Sokan, de mint mondtam, mi nem voltunk különösebben vallásosak. Egyiptomban a 19. század végére több, mint százezer zsidó élt. Sokan menekültek el Európából a pogromok elől, vagy jöttek kereskedni a szuezi csatorna átadása után. Ma hárman élünk Kairóban, és még néhányan Alexandriában. Utánunk senki sem marad.”
„Ennek Izrael állam megalakulása az oka?”
„Nem. Tulajdonképpen három nagy kivonulás történt a 20. században. 1948-ban, amikor Izrael létrejött, nem sokan mentek el Egyiptomból. A nagy kivándorlási hullám 1956-ban a szuezi válság alatt volt, amikor Nasszer kiutasította az angolokat és a franciákat az országból. Rengeteg zsidó is elment akkor. Az 1967-es egyiptomi-izraeli háború alatt ment el végül mindenki, akkor a zsidó férfiak közül a tizennyolc és hatvan év közöttieket mind letartóztatták. Azt mondták nekik: vagy a börtönbe mennek vagy a repülőtérre.”
„Miért?”
„Potenciális kémeknek tartottak minket.”
„Az ön édesapja is börtönbe került?”
„Igen. Tisztán látom magam előtt, amikor érte jöttek. Tizenöt éves voltam, és könyörögtem a katonáknak, hogy hadd menjek én is, mert azt hittem apámat katonának viszik, hiszen jelentkezett, hogy harcoljon Izrael ellen. Az anyám fogta meg a kezem, és súgta a fülembe, hogy letartóztatják, mert zsidó.”
„Mennyit ült börtönben?”
„Négy hónapot. Sokan jártak közben az érdekében, ezért engedték el korábban. Volt, aki egy évet is börtönben töltött.”
„Nem gondolták, hogy itt az ideje elmenni?”
„Anyámnak a francia konzul felajánlotta, hogy költözzön át velünk Franciaországba, hiszen francia állampolgár volt. Erre ő azt mondta, hogy erről szó sem lehet, amíg apám bele nem egyezik.”
A szerző felvétele
„Nem egyezett bele.”
„Nem hát. Neki Egyiptom volt a hazája, és esze ágában sem volt elmenni. Elsősorban egyiptomi volt, másodsorban zsidó.”
„Makacs ember.”
„Igen. Azt írta magáról, hogy ő fekete, amikor elnyomják és rabszolgasorban tartják a feketéket, zsidó, amikor a zsidókat üldözik, és palesztin, amikor megölik és elüldözik a palesztinokat a földjükről. Ő elsősorban emberi lény.”
„Mindemellett nem lehetett könnyű a ’67-es háború alatt zsidóként, úgy, hogy az édesapja börtönben ült.”
„Most sokkal jobban félek, mint akkor. Akkoriban az emberek ismertek minket. Mindenki tudta, hogy az apám miért van börtönben. A zöldséges, a hentes nem engedett fizetni. Azt mondták, majd akkor fizetünk, ha kiengedték az apámat. Szerettek minket az emberek, tudták, hogy kik vagyunk.”
„Most nem tudják.”
„Nem. El tudja képzelni, hogy néznek, amikor meglátják, hogy a személyiben zsidóként szerepelek? Egyiptomban mindenkinek feltüntetik a vallását a hivatalos papírokon.”
„Nagy az antiszemitizmus a Közel-Keleten?”
„Igen. Erről pedig elsősorban az izraeli külpolitika tehet. Vérlázítónak tartom, hogy ez a hentes Nethanjahu elmegy Franciaországba, és felszólítja a francia zsidókat, hogy költözzenek Izraelbe a növekvő antiszemitizmus miatt. Amiatt az antiszemitizmus miatt, amit ők is generálnak a palesztinok kiirtásával. Ez kétszeresen is sértő, egyrészt kétségbe vonja a francia zsidók francia nemzethez való tartozását, és megmentőként lép fel, amikor meghatározó szerepe van a konfliktus generálásában.”
„A zsidóságot ki akarták írtani a II. világháború alatt. Ezt nevezzük holokausztnak.”
„Ne vonjon le messzemenő következtetéseket ebből. A pszichológiai tanulmányok szerint a legtöbb molesztáló szexuális molesztálás áldozata volt gyerekkorában.”
„Mit gondol a jelenlegi izraeli hadműveletről a gázai övezetben?”
„Nem lehetnék ennél depressziósabb.”
„Miért?”
„Mert a zsidóság nevében mészárolnak, és ez a szörnyűség minden munkánkat idézőjelbe teszi. Egy évtizeden keresztül dolgoztam azon, hogy legyen valamilyen párbeszéd az egyiptomi zsidóságról, hogy megőrizzük a zsidó hagyományokat. Amikor én lettem az Egyiptomi Zsidó Közösség Tanácsának a vezetője a százéves zsidó temetők, az archívum, a zsinagógák siralmas állapotban voltak. Én voltam, aki megtörte a hallgatást, aki interjúkat adott, közösségi programokat szerveztem, próbáltam megértetni az új generációkkal, hogy attól, hogy zsidó az ember ugyanúgy egyiptomi. Én kezdeményeztem, hogy az Antikvitás Minisztériuma átvegye a zsinagógákat, a temetőket, hogy ha mi meghalunk, akkor se bontsák le őket, hogy megmaradjon az egyiptomi zsidók öröksége, ami Egyiptomé. A palesztinok lemészárlása óta hallgatunk.”
Magda hosszasan és szomorúan volt csöndben. Átmentünk a zsinagóga főépületébe.
A szerző felvétele
„A maguk zsinagógája Budapesten nagyobb. De ez a miénk” – mondta tűnődve. Leült egy padra, tűnődve nézett a sorok közé.
„Itt futkorásztam kislányként, miközben a nagyapám imádkozott.”
Hosszasan nézett némán, elmerült a gondolataiba.
„Azt mondja hárman maradtak zsidók Kairóban. Sosincs ki a minjen” – csak meg akartam törni a csendet, ezért utaltam azokra az imákra, amelyek elmondásához a zsidó vallásjog szerint tíz férfire van szükség.
„Nincs. De ez van. Maga szerint Isten nem fogadja el így az imánkat?”
„Nem tudom mit gondol Isten. Én elfogadnám.”
„Én is. Isten jobban érti az ember helyzetét, mint az ember.”
„A korábbi interjúiból tudom, hogy kétszer ment férjhez.”
„Igen. Az első házasságomat egy muszlim férfival kötöttem, a másodikat egy római katolikusal. Az otthonunkban legalább megvalósult a felekezetek közötti béke.”
„Két lánya van. Egyikőjük sem veszi át a munkáját, ha meghal?”
„Ők nem az apám lányai, nem elég makacsok ehhez. Egyébként hivatalosan muszlimok az apjuk után. Nyilván a zsidó kánonjog szerint, mivel az anyjuk zsidó, ők is zsidóknak számítanak, de nem akarom őket ennek kitenni, nem is itt élnek. Éppen elég, hogy minden hivatalos okirat kiadásánál átvilágítják őket a szolgálatok, mert az anyjuk vallása zsidó.”
Miután befejeztem a fényképezést, elköszöntem Magdától. Az egyiptomi katonák biccentettek, amikor kiléptem a Mennyek Kapujából. A rohamkocsi szélvédőjén szikrázott a tavaszi napsütés.
Helyreállította a kínai Tienkung állomásban keletkezett kárt a Sencsou-17 legénysége – írja a China Daily. A tajkonauták két űrsétával végezték el a kártalanítást.
A központi modul napelemes szárnyai egy űrszemét becsapódása miatt sérültek meg.
Az objektum a szárny tápkábeleit károsította, a központi modul ezért részleges áramellátási problémáktól szenvedett. Az esetről csak most számoltak be.
Ez volt az első alkalom, amikor kínai űrhajósok kívülről végeztek karbantartást. A legénység a tervek szerint április 30-án tér haza a Földre.
Csicsiang Lin, az emberes űrmissziókért felelős kínai űrhivatal igazgatóhelyettese szerint az eset rávilágított, hogy milyen szerepe van az emberes küldetéseknek a pályán tapasztalt kihívásokkal való megbirkózásban. Mint hozzátette, a Tienkunggal korábban több manővert is végrehajtottak, hogy elkerüljék az ütközéseket.
Kína az utóbbi időkben sokat fejlődött a pályán keringő objektumok mozgásának követésében, emellett optimalizálta a figyelmeztető rendszerét. Ezzel 30 százalékkal sikerült csökkenteni a téves riadók arányát.
A Sencsou-18 csapata április 25-én indul el, hogy leváltsa a fedélzeten lévő legénységet. Az újonnan érkező tajkonauták feladata többek között az lesz, hogy további, űrszemetek elleni védelmet telepítsenek.
Az iráni forradalmi bíróság halálra ítélte az ország egyik ismert rapperét, Toomaj Szalehit, mert 2022-ben nyilvánosan, dalaiban támogatta az országos tiltakozásokat, amik az erkölcsrendészet által halálra vert 22 éves iráni nő, Mahsza Amini halálakor kezdődtek meg. Aminit a nem megfelelő öltözéke miatt vették őrizetbe 2022 őszén (nem viselt hidzsábot), halála pedig intenzív zavargásokat váltott ki az országban.
Szalehit még 2022 októberében tartóztatták le, 2023-ban pedig hat év három hónap börtönbüntetésre ítélték, ekkor egy legfelsőbb bírósági döntésnek köszönhetően kerülhette el a halálos ítéletet.
A rapper ügyvédje azt közölte, hogy az iszfaháni forradalmi bíróság a legfelsőbb bíróság döntése ellenére most mégis a legszigorúbb büntetésre ítélte Szalehit. Az iráni igazságszolgáltatás egyelőre nem erősítette meg az ítéletet, Szalehinek 20 napja van rá, hogy fellebbezzen az ítélet ellen, az ügyvédje szerint mindenképpen élni fognak a lehetőséggel.
Az Egyesült Államok iráni különmegbízottjának hivatala elítélte a döntést, és az X-en közzétett nyilatkozatában „a rezsim saját állampolgáraival szembeni brutális visszaélésének, az emberi jogok semmibe vételének és az iráni nép által óhajtott demokratikus változásoktól való félelem példájának” nevezte.
A rapper egyik 2022-ben megjelent száma, amely miatt letartóztatták:
A Győr-Szol Facebook-oldalán jelent meg egy bejegyzés csütörtök délután arról, hogy ledöntötték a helyéről RadnótiMiklós Zrínyi kórház előtt felállított mellszobrát. A közműcég mindezt fotókkal is illusztrálta. Az esetet jelentették a rendőrségnek az elkövetőt egyelőre még keresik. Közben a Győr-Szol gondoskodik a szobor helyreállításáról.
Nem véletlenül áll Radnóti-szobor a győri Zrínyi kórház előtt: ide irányították a munkaszolgálatos költőt a II. világháború végén, amikor a náci kollaboránsok erőltetett menetben menekültek a foglyaikkal, köztük Radnótival Németország felé. A végére már szinte járni sem tudó költőt 1944. november 9-én lőtték agyon több társával együtt Abda határában, holttestét tömegsírba temették.
Nem először ér kár Radnóti-emlékhelyet Győrben: bő tíz évvel ezelőtt a város határában álló szobrát tarolták le autóval. Napokkal később a rongáló feladta magát, egy akkor 24 éves férfi volt az elkövető, aki egy szórakozóhelyről hajtott haza, elmondása szerint a köd és a hiányos helyismerete miatt hajtott neki az emlékműnek. Szabálysértéssel megúszta az ügyet.
Ausztria, Észak-Olaszország után Szlovéniába is visszatért a tél, a magasabb hegyekben 50-60 centiméter hó hullott az elmúlt napokban. A települések magasságában is havazott, számos helyről jelentettek 20-40 centiméter havat, több esetben azzal a megjegyzéssel, hogy egész télen nem láttak ennyi havat a környéken – számolt be a sielok.hu.
A magyar határtól nem messze található Maribor-Pohorje síterep ki is nyit a sok hónak köszönhetően, így ott április végén is lehet síelni.
